A Covid teremtő rombolása és az újturizmus receptje Ausztriában

Magyarország nem titkoltan „kísérleti laborként" tekint a koronavírus megjelenése óta Ausztriára, amely pár héttel előttünk jár a fertőzés terjedésében és így annak kezelésében is. Hogyan élte meg az osztrák turisztikai szektor a járványt és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket?

A mögöttünk hagyott év abszurditását jól kifejezik tavaszi élményeim: a budapesti Utazás kiállítás keretében megrendezett CheckINN karrierexpón még az Ausztriát sújtó munkaerőhiányról tartottam előadást, március végére azonban teljes fordulat következett be, és a munka hiánya váltotta fel a munkaerőhiányt. Az első lockdown több mint 400 ezer turizmusban tevékenykedő munkavállalót érintett: a szezonális foglalkoztatás teljesen leállt, a szerencsésebbeket kurzarbeit keretében foglalkoztatták.

Tekintve, hogy Ausztriában a turizmus részesedése az ország GDP-jéből a hazainál arányaiban 50 százalékkal nagyobb, az osztrák hazai össztermék pedig közel háromszorosa a magyarnak, a válság okozta károk is jelentősebbek. A szakértők 2020-ra a második világháború óta nem látott mértékű (7,5 százalékos) gazdasági visszaeséssel számolnak, a munkanélküliség súrolja a 10 százalékot. A válság csúcspontján a munkanélküliek és a kurzarbeit révén foglalkoztatottak száma együttesen meghaladta az 1,2 millió főt. A turisztikai vendégéjszakák száma a 80-as évek elejének volt utoljára ilyen alacsony.

Kovács Balázs február végén, az Utazás kiállítás keretében megrendezett CheckINN karrierexpón még az Ausztriát sújtó munkaerőhiányról tartott előadást

Fotó:  MTSZA / Fraunholcz Attila

Szakmai blogjában szisztematikusan gyűjti és dokumentálja az osztrák válságkezelés menetét és a bevált recepteket. Összegezné, milyen támogatásokat kapott Ausztriában a turisztikai szakma a túléléshez?

Amint a WHO világjárványnak nyilvánította a koronavírus okozta helyzet, az Osztrák Turizmusbank már folyósította is az állami támogatású likviditási hiteleket a turisztikai vállalkozásoknak. Az osztrák kancellár március közepén pedig a háború utáni Ausztria legjelentősebb konjunktúraösztönző csomagját jelentette be, 38 milliárd eurós, felülről nyitott kerettel, ez az összeg jelenleg már 50 milliárd euró körül jár. Becsléseim szerint e források 20 százaléka közvetlenül a turisztikai területén tevékenykedő vállalkozásokat segíti.

Jelentős szerephez jutottak a válságkezelésben az osztrák tartományok is: Bécsben például három lépcsőben közel 400 millió eurót forgattak vissza a gazdaságba, támogatva a jövőorientált innovatív megoldásokat, a digitalizációt, illetve a nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.Július elsejétől kezdve a szálláshely-szolgáltatás és az éttermi vendéglátás áfakulcsát 2021 végéig egységesen 5 százalékra csökkentették. A vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében az idei év veszteségét össze lehet vonni a 2018-as, illetve a 2019-es pénzügyi évben elkönyvelt nyereséggel, így csökkentve az adóalapot. Az adósságukat törleszteni nem tudó vállalkozások hiteleit az állam kiváltja, az összeg törlesztését pedig elegendő a vállalkozás pénzügyi helyzetének stabilizálódását követően megkezdeni.

A nyári főszezontól Ausztria egész területén megkezdték a turizmusban dolgozó, vendégekkel közvetlenül érintkező munkakörbe beosztott dolgozók rendszeres tesztelést. Az akció 150 milliós eurós összköltségét a szövetségi kormány állja, azóta is folyamatos.

A turizmus-vendéglátás ágazatban dolgozók minden csoportját sikerült valamennyire kárpótolni?

Az adókönnyítések, bértámogatások, fixköltség-hozzájárulások az ágazat szinte valamennyi szegmensét segítik. A legtöbb konstrukcióval megítélésem szerint a szállodásokat és vendéglátókat támogatták: a novembertől meghirdetett kompenzáció keretében tavalyi forgalmuk 80, illetve decemberben 50 százalékát megkapják. Az utazási irodások és a rendezvényszervezők csalódottságát az év végén számukra meghirdetett 300-300 millió eurós védőernyő orvosolta némileg.

Kihalt bécsi belváros 2020 márciusában, amikor egész Ausztriában kijárási korlátozást vezettek be

Fotó: GD Consulting

Specifikált, célzott támogatási formákra is volt példa. A fiákeresek lovanként és havonként 250 eurós támogatásra jogosultak. Az idegenvezetők és más egyéni vállalkozók a testre szabott újrakezdési alapból igényelhetnek átlagosan havi 1200 eurós támogatást, illetve újrakezdési bónuszt. A nyár végétől mintegy 20 ezer szobakiadó is jogosulttá vált a gazdasági segélyalapból való támogatásokra.

Milyen egyéb, kreatív megoldásokkal igyekeztek felpörgetni a drámai veszteséget elkönyvelő turisztikai iparágat?

Nyár elején Bécs város turisztikai hivatala a bécsi gazdasági kamarával együttműködve komplex minőségbiztosítási rendszert és a hozzá tartozó Safe Stay védjegyet vezetett be. Hasonló megoldások születtek Alsó-Ausztriában is, ahol az első hullám kezdetén 22 millió euróval támogatták a turisztikai szolgáltatókat a szükséges higiéniai eszközök és felszerelések beszerzésében.

Július közepétől korlátozott kontingens alapján vált foglalhatóvá Bécsben a kedvezményes ajánlatokat tartalmazó "Éld meg a városod" exkluzív csomag az ausztriai lakcímkártyával rendelkezők számára. A kampány továbbfejlesztéseként létrehozott Wien Tourismus Élménykártya a bécsieknek kínál minőségi programokat. Ezenkívül Bécs mintegy 950 ezer háztartása a főváros közel 9000 éttermében, kávéházában beváltható, úgynevezett gasztroutalványt kapott, ez az akció több mint 30 millió euró pótlólagos bevételhez juttatta az újranyitó vendéglátóhelyeket. A taxisok helyzetének javítása érdekében Bécs város az idősebbek részére névre szóló taxicsekkeket küldött.

Mivel az idén sokan nem tudtak, vagy nem akartak elutazni, így, úgymond, a tengerpart jött a városba: Bécs legforgalmasabb közlekedési csomópontjában egy pop-up medencét és strandot építettek fel.

A belvárosban felépített kísérleti pop-up medence a nyári hőségben kívánt hűsítő pillanatokat nyújtani a bécsieknek

Fotó: GD Consulting

Mekkora esélyt lát az idei síszezon megmentésére, amitől szinte a „megváltást" várják az osztrák turisztikai szolgáltatók?

Jelenleg mindenki a síszezonra koncentrál. Az osztrák szállodák, vendéglátóhelyek ugyan november eleje óta ismét zárva tartanak, és a karácsonyt követőn az osztrák kormány immár harmadszorra rántotta be vészféket, a síterületeken üzemelő felvonók december 24-én megkezdhették az üzemelést, igaz, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett és egyelőre csak a hazai vendégek számára. A jelenlegi álláspont szerint az éttermek és a szállodák január 18-án újra kinyithatnak, így január második felétől talán megmenthető lesz a szezon.

Milyen forgatókönyvek lehetségesek a válságból való kilábalásra? Az osztrákok milyen megoldásokkal próbálják megőrizni az utazás iránti bizalmat?

A harmadik zárlat újdonsága Ausztriában, hogy január 18-tól a negatív teszttel rendelkezők szabadabb mozgást kapnak. Az osztrák kancellár utalt rá, hogy izraeli mintára a turizmusban „zöld zónák" kialakítását tervezik azok számára, akik rendszeresen részt vesznek az önkéntes és ingyenes tesztprogramban, s negatív eredményük van. A negatív tesztek és oltási bizonyítványok tehát a jövőben belépőt jelenthetnek a szabadabb turizmus világába, amíg a járványt végérvényesen nem sikerül felszámolni. A bizonytalanság azonban még jó ideig velünk marad, erre felkészülve a szálláshelyek a korábbinál jóval rugalmasabb lemondási feltételeket kínálnak, ezzel is bátorítva vendégeiket.

Rendkívül fontos az is, hogy a jövő évi rendezvények, fesztiválok szervezőnek az állam kezességet biztosít: ha a járványhelyzet mégsem tenné lehetővé a programok megvalósulást, úgy megtéríti a költségeiket. Így garantálják, hogy a fesztiválok és a rájuk épülő szolgáltatások repülőrajttal indulhassanak, kezdjenek el az emberek bátran tervezni, szervezni.A bizalom, tervezhetőség és kiszámíthatóság nagyon fontos motorja az osztrák gazdaság beindításának. Az Österreich Werbung téli kampánya is elsősorban a bizalomerősítést szolgálja. A Mindig kell egy jó ok, hogy előre tekintsünk szlogen mellett igyekeznek optimizmust önteni a síelésre készülők számára.

Az osztrák síterepek december 24-én megnyithattak, de egyelőre csak a hazai vendégek számára

Fotó: 123rf.com

Miben lesz más a Covid-válság után kialakuló újturizmus a korábbinál?

Meggyőződésem, hogy a válság esélyt is jelent a teljes újrakezdéshez, a felkészüléshez a Covidot követő, úgynevezett posztkorona-turizmus világára. Az osztrák származású közgazdász, Joseph Schumpeter hasonló gondolatokat fejt ki a „teremtő rombolás" elméletének megfogalmazásakor: a válságoknak jelentős innovációerősítő hatása van.

Erre nagy szükség van, hiszen az osztrák turizmus több problémával küzd: az erős téli szezon és a külföldi forgalom szempontjából régóta „fejnehéz", ugyanis a külföldi-belföldi turizmus aránya 70-30 százalék, és erősen függ a német piactól, emellett több desztinciót sújt az overtourism jelensége. A helyzet megoldása évek óta napirenden van, olyannyira, hogy a kormányprogramban is stratégiai célként fogalmazták meg a turizmusra jellemző területi és szezonális koncentráció oldását. A pandémia felgyorsította a feladatok ütemezését, esélyt adott rá, hogy a kívánt célok mentén, a jó gyakorlatokat megtartva, teljesen új alapokról épüljön újra a turisztikai ágazat.

Az elmúlt években készült ágazati stratégiák (például a Turizmus Mesterterve, vagy a Visitor Econony Stratégia) éppen ezért új alapokon közelítenek a szabadidő-gazdaságnak nevezett turizmushoz. A cél az osztrák turizmusmenedzsment „szentháromságának" létrehozása, vagyis, hogy a találkozások által mindenki gazdagodhasson: a látogató élményekben, a helyben élők, turizmusban dolgozók pedig gazdasági javakban.

Sok szakértő a környezettudatos megoldások térnyerését vizionálja, ennek látja már jeleit Ausztriában?

Az újturizmus világa határozottan környezettudatos, melyben felértékelődnek a közeli, vonattal elérhető desztinációk. A Lufthansa-csoporthoz tartozó, osztrák AUA légitársaság július 20-tól teljes egészében a sínekre helyezte át a Bécset Salzburggal összekötő járatait. A Railjet szerelvényekkel biztosított szolgáltatás Austrian AIRail néven fut. Az AUA mentőcsomagjának ugyanis része volt, hogy a jövőben nem repülnek három órán belül vonattal is kényelmesen elérhető desztinációkat.

Ez nem minden, hiszen az osztrák kormány 2023-ig 4,8 milliárd eurós fejlesztési forrással modernizálja a vasúti közlekedését. Az osztrák, német, svájci és francia vasúttársaságok, megállapodásuk szerint, 2024-ig 13 európai nagyvárost kötnek össze korszerű hálókocsis éjszakai járatokkal (nightjetekkel). 2021 decemberében megvalósul a Bécs és Párizs közötti nightjet vonatösszekötés is. A cél, hogy az új expresszvonalak 800 km-es határon belül versenyképesek legyenek a légiközlekedéssel. Ausztria és azon belül Bécs a nightjet járatok európai hubja kíván lenni.

Meggyőződésem, hogy a jövőben a regionális kooperáció szerepe is növekedni fog: felértékelődik minden, ami a közelben van és biztonságosan megközelíthető. Konszenzus van arról, hogy az elkövetkezendő években a turisztikai mozgások döntő többsége egy 500-600 km-es rádiuszban fog megvalósulni, a repülés korábban megszokott formája egyelőre biztosan nem áll vissza.

Nem véletlen, hogy a Német Turisztikai Hivatal (DZT) és a Francia Turisztikai Ügynökség (Atout France) a közelmúltban együttműködést írt alá a közös promócióról, termékfejlesztésről. Nem külön-külön, hanem együtt kell újraindulni, az utazás és turizmus iránti bizalmat nemzetállami kereteket átívelően, regionális szinten helyreállítani. A távoli piacok helyett nekünk, magyaroknak is a Duna-menti régióra kell figyelnünk, amely forráspiacot és úti célt is jelent számunkra.

Kovács Balázs: A közép-európai turisztikai hálózatosodás előmozdításában Magyarország „irányító játékos" szerephez juthat

Fotó: turizmus.com / Dombóvári Judit

Milyen szerepe lehet Magyarországnak ebben az új, regionális munkamegosztásban?

A Hogyan rakjuk össze a turizmus Rubik-kockáját? című írásomban amellett érvelek, hogy a trendeknek megfelelően régiós szinten kell felépítenünk az újturizmus világát. Számunkra ez a térség a Duna-menti régió, amely turisztikailag egységes mintarégióként a közép-európai országok együttműködéséről szól, Magyarország, Ausztria és a többi szomszédos ország, valamint a V4-ek részvételével. A turisztikai mintarégió létrehozásában Magyarország startpozíciói szerintem kifejezetten jók. A közép-európai turisztikai hálózatosodás előmozdításában Magyarország „irányító játékos" szerephez juthat, ha ügyesen élére állunk a változásoknak.

A bécsi gyorskatamarán első, sikeres budapesti próbaútja után 2021-ben például több tematikus utat terveznek a Duna magyarországi szakaszára. Erre építve a Bécs-Pozsony-Győr-Komárom-Duna-kanyar-Budapest szakaszon számos innovatív turisztikai termékfejlesztést lehet építeni, figyelembe véve, hogy a vonat+hajó+kerékpár megoldások nagyon keresettek.

Milyen hívószavak lehetnek sikeresek a járvány utáni időszakban?

A válaszért Linz városára érdemes figyelnünk, ahol – az Európai Bizottság támogatásával, 10 Duna-menti ország összefogásával – kétéves szakmai munka kezdődött az új turisztikai narratívák, sztorik kidolgozására. A városban megfordulók például a „szellemi minibárban" színes történeteket, gazdagító sztorikat is kapnak a szállodai szobába bekészítve. Jövőre olyan élménytúrákat és többnapos programcsomagokat szerveznek, amelyek életművészet-központú előadásokkal az ott élők gondolatait, örömeit is bemutatják, így az idegenvezetők e találkozások moderátoraivá is válnak.

A történetmesélés és az ez irányú tartalomgyártás a jövőben a turisztikai szervezetek alapfeladata lesz. A storytelling központú marketingtevékenységre készül az Österreich Werbung is: megújulnak a feladattípusok, a szervezeten belüli munkamegosztás is az élménygenerálásra és azok elmeséltetésére épül.

*

Kovács Balázs Bécsben élő turisztikai szakértő, a Turizmus.com rendszeresen szemlézi a blogján megjelent írásait.