Összegyűlt a rendezvényes szakma: kihívások és lehetőségek az újraindulás után

A hazai rendezvényszektor kihívásait és lehetőségeit áttekintő, egész napos konferencián a vendégeket elsőként Oszkó-Jakab Natália, a közelmúltban megalakult Magyar Turisztikai Program Alapítvány (MTPA) társelnöke köszöntötte a Bálnában. Mint elmondta, egy bizonytalan év után, egy még mindig bizonytalan helyzetben partnereikkel szerettek volna bizonyosságot, kapaszkodót adni a rendezvényszakmának. Bátran álljunk neki a nyári szervezéseknek! – szólította fel a hallgatóságot.

Az MTPA krédójaként kiemelte, hogy az üzleti, a sport és a kulturális területekkel kapcsolatos tudást ötvözik. Botond Szabolcs társelnök hozzátette, hogy 16 hónappal ezelőtt jóformán egyetlen nap alatt elvesztette árbevétele 100 százalékát az ágazat, az idén tavasszal megalakult alapítvány célja, hogy segítse a szakmát az újraépülésben.

Fekete Péter (Emmi), Oszkó-Jakab Natália (MTPA), Bús Balázs (NKA)

Fotó: turizmus.com

Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke Herakleitoszt idézte, aki szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba, vagyis nem ott kell folytatni, ahol abbahagytuk, hanem meg kell újulni, és egy fenntarthatóbb, okosabb, élhetőbb világ elérését kell célul kitűzni.

Ganczer Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége (MaReSz) elnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapok megmutatták: nem pótolja semmi az élő rendezvényeket, a tudásátadást.

„A turizmus úgy fog kilőni, mint a pezsgősüvegből a dugó"

A konferencia előadóinak sorát Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg, aki felidézte, a koronavírus-járvány a magyar turizmust felívelő időszakában sújtotta, egy olyan iparágat vitt padlóra, amelynek növekedése meghaladta az európai átlagot és 13 százalékkal járult hozzá a hazai GDP-hez.

De minden nehézség ellenére a szektor túlélte a válságot, és most mindenki dolgozni szeretne – hangsúlyozta.

Guller Zoltán a turizmus újraindulásáról beszélt

Fotó: turizmus.com

A jelenlegi helyzetkép bizakodásra ad okot: 200 milliárd forint van felhalmozódva a SZÉP-kártyákon; májusban a vendéglátás árbevétele megduplázódott és 86 milliárd forintra rúgott; a júniusi forgalom már most erősebb, mint a tavalyi volt; a schengeni határok megnyitása után pedig ma megérkezett az első szállodahajó is 144 német és 2 holland turistával a fedélzetén – sorolta. „A turizmus úgy fog kilőni, mint a pezsgősüvegből a dugó", Európa júliusban, Amerika szeptemberben, Kanada késő ősszel indul be, jövőre pedig a távol-keleti turisták is visszatérhetnek Magyarországra. Összességében az MTÜ közel kétszer annyi vendégéjszakát vár idén, mint amennyi 2020-ban volt, és minden remény megvan arra, hogy jövőre elérhetjük a 2019-es „bezzeg év" szintjét – vetítette előre az MTÜ vezérigazgatója.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tegnapi kormányülésen fontos döntések születtek a turizmus számára, s ezeket a konferenciával egy időben jelentik be a Kormányinfón. (A bejelentés szerint 5,5 millió beoltott után, ami néhány nap múlva várható, nem kell védettségi igazolvány a szállodákban, éttermekben, a tömegrendezvényeket viszont továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet majd látogatni – minderről ebben a cikkben olvashatnak bővebben – a Szerk.)

Guller Zoltán a válság legnagyobb tanulságának nevezte Budapest túlzott függőségét a külföldi turistákról, nincs még egy olyan európai főváros, ahol a turisták 93 százaléka külföldi – mondta. Szavai szerint a külföldiekre épült modell megbukott, paradigmaváltás kell, "magyarok nélkül nem lehet szállodát, éttermet, attrakcióhelyszínt üzemeltetni, sem fesztivált szervezni"– hangsúlyozta. Elérendő célként jelölte meg, hogy a belföldi turizmus jelenleg 7 százalékos részesedése 2030-ra 25 százalékra növekedjen a fővárosban.

Kitért arra, hogy a válság alatt újraírták a 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát; az út megváltozott, de a cél nem: 20 millió vendég, 50 millió vendégéjszaka, vezető turisztikai térség, gazdasági húzóágazat. A poszt-Covid-stratégia számos elemet tartalmaz az újraindulás elősegítésére, de a legfontosabb változás az adatvezérelt ágazatirányítás. Ennek köszönhetően az idei kampányokat már célzottan tudják szervezni és csak azok számára megjeleníteni a social média felületein, akiket adott turisztikai térségbe szeretnének hívni. A 39 ezer szálláshely forgalmi adatai mellett az MTÜ nemsokára a vendéglátóhelyek, turisztikai attrakcióhelyszínek és a rendezvények forgalmát is látja majd annak érdekében, hogy minden döntés valós adatok alapján szülessen meg – tette hozzá.

A prezentációból az is kiderült, hogy idén augusztusban pótolják "Európa legnagyobb tűzijátékát", amely tavaly a járványhelyzet miatt elmaradt.

Rendezvények, kultúra, úszó-Eb

A rendezvényekkel kapcsolatban érvényes aktuális biztonsági előírásokról Lakatos Tibor rendőrtábornok, az Operatív Törzs Ügyeleti Központjának vezetője tartott részletes beszámolót. Megjegyezzük, a felkészült előadó tájékoztatóját részben felülírhatja a délelőtti kormánybejelentés, miszerint a kormány feloldja a korlátozások döntő többségét az 5,5 millió beoltott elérésekor.

Jelenleg a rendezvényeknek hét csoportját különböztetjük meg, melyek mindegyikére más-más szabályok vonatkoznak. Ezek a következők: zenés rendezvény – a 23/2011-es rendelet határozza meg; kulturális esemény; sportrendezvény; családi esemény; magánrendezvény; sportfesztivál; egyéb rendezvény; falunap 5000 főnél nem nagyobb településen; karácsonyi vásár. Külön kategóriát képeznek a szertartások, a házasságkötés és a temetés. (Korábban ebben a cikkben táblázatba szedve mutattuk be, hogy melyik típusú rendezvényre milyen szabályozás vonatkozik.)

Lakatos Tibor a rendezvények jelenlegi szabályozását ismertette

Fotó: turizmus.com

Az előadása után feltett kérdésekből kiderült, hogy nem kevés ellentmondást tartalmaz a jelenleg még érvényben lévő szabályozás, például szerda óta egy amerikai turista Bécsben leszállhat a repülőről és ellenőrzés nélkül léphet be Ausztria felől a schengeni határon, ugyanez a személy Ferihegyre érkezve nem úszhatja meg a 10 napos kötelező karantént. Ugyanakkor az illető, mivel nincs védettségi igazolványa, most még nem vehet részt rendezvényen, nem mehet szállodába, étterem belső terébe.

A dandártábornok megerősítette, hogy az üzleti rendezvények esetében az "egyéb" kategória szabályait kell figyelembe venni, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a tudományos kongresszusok egyik kategóriába se sorolhatók be igazán. Kérdésre válaszul az is elhangzott, hogy nagylétszámú közgyűlést csak online formában lehet jelenleg megrendezni.

Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára a kultúra területén hozott szakpolitikai intézkedéseket ismertette. Prezentációjában rámutatott, hogy az Eurostat szerint Európában GDP-arányosan Magyarország költi a legtöbbet kultúrára, 1,1-1,2 százalékot, szemben az 0,4 százalékos európai átlaggal. A jövő évi költségvetésből több mint 490 milliárd forint fordítanak majd a kultúra támogatására. Hangsúlyozta, hogy a válság alatt nem segélyt adtak az előadóművészeknek, hanem a munkabért előlegezték meg olyan feladatok elvállalásáért, amelyekkel a lakosság szórakoztatását, kulturálódását segítik a jövőben. Most újra lehet rendezvényeket szervezni, éljenek a lehetőséggel! – buzdította a fesztiválszervezőket.

Fekete Péter a kultúra állami finanszírozását taglalta

Fotó: turizmus.com

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, miniszteri biztos a könnyűzene támogatásáról, a zenei szektor újraindításáról tartott előadást.

Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke szerint az újrainduláshoz és a versenyképesség növeléséhez a jelenleg 27 százalékos kulturális áfa 5 százalékra történő csökkentése lenne a legfontosabb. A magas áfa miatt Magyarország óriási versenyhátrányban van a régióban, szavai szerint emiatt számos világsztár turnéjából marad ki hazánk. A PWC által készített hatástanulmány szerint alacsonyabb áfa mellett a zeneipar közvetlen adóbefizetése a költségvetésbe mintegy 5,3 milliárd forinttal csökkenne, ugyanakkor a lépés pozitív hozadékaként nemzetgazdasági szinten 9,7 milliárd forint plusz bevétel lenne egyenleg – mutatott rá.

Weyer Balázs bemutatta, mennyivel magasabb Magyarországon a zeneipart terhelő áfa a szomszédos országokhoz képest

Fotó: turizmus.com

Galambos Henriett, a Szépművészeti Múzeum jogi osztályvezetője arról beszélt, hogy a múzeum évi 1 milliárd forintra rúgó árbevételének 90 százalékát elveszítette tavaly, de az állami kompenzációnak köszönhetően minden munkatársukat meg tudták tartani. A válság őket többek között arra tanította, hogy új kommunikációs stratégia szükséges a látogatói csoportok célzott megszólításával. A múzeum az újraindulás után több nagyszabású kiállítással várja a látogatókat, augusztus 22-ig látható a Preraffaelita remekművek a Tate gyűjteményéből, október végén nyit a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig kiállítás, novembertől Szinyei Merse Pál művészete kerül fókuszba, jövőre pedig El Greco kiállás is lesz.

Wladár Sándortól, a Magyar Úszó Szövetség elnökétől a Budapesten megrendezett májusi Úszó-Európa-Bajnokság turisztikai hozadékáról hallhattunk érdekes adatokat. A nézők nélkül megrendezett, 4500 fős „buborékrendezvényre" 51 országból érkeztek sportolók és kísérőik, akik hét budapesti szállodát töltöttek meg, több mint 21 500 vendégéjszakát generálva. A megrendezés előnyeként kiemelte, hogy 44 országban közvetítették a versenyt, és „legalább 100 millióan nézték".  A szervezés nehézségei között említette a folyamatos újratervezést, amire a légitársasági járattörlések és a menetrendi változások miatt kényszerültek.

Rejtett iparág a meetings industry

Békefi Anna, a Magyar Kongresszusi Iroda (HCB) igazgatója előadásában a másfél évvel ezelőtt alakult szervezet eddig munkájáról adott számot. Céljuk, hogy láttassák a konferencia és üzleti rendezvény ágazat nemzetgazdasági jelentőségét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy munkájuk túlmutat a turizmuson, a nemzetközi szakmai és üzleti nagyrendezvények Magyarországra csábításában a kulcsszó a tudásátadás. Ezek a látogatások nem turisztikai motivációból születnek, bár maximális hatásfokkal használják és fejlesztik a turisztikai infrastruktúrát – hangsúlyozta, éppen ezért használják az ágazat megjelölésére külföldön a meetings industry kifejezést. Ez egy olyan „rejtett iparág, amelynek meg kell ismertetni a jelentőségét, hiszen óriási a multiplikátor hatása" – fogalmazott.

Békefi Anna a Magyar Kongresszusi Iroda tevékenységét mutatta be

Fotó: turizmus.com

A meetings industry nemzetgazdasági teljesítményéről a GKI készít a HCB megbízásából egy kutatást, annak kimutatására, miért is fontos ez az ágazat, túl azon, hogy magas költésű vendégkört, sok vendégéjszakát, évekre előre tervezhető forgalmat hoz, továbbá hozzájárul Magyarország nemzetközi imázsához.

A HCB (Hungarian Convention Bureau), illetve BUD CB (Budapest Convention Bureau) márkaneveket egyaránt használó szervezet vezetője ezután az iroda eddigi tevékenységéről, nemzetközi eredményeiről adott számot, amelyeket ebben a korábbi írásunkban ismertettünk.

A jövővel kapcsolatban elhangzott, hogy az iroda munkatársai jelenleg 33 aktív pályázaton dolgoznak, és ezek a kongresszusok a legkülönbözőbb minisztériumokhoz kötődnek az ipartól a mezőgazdaságon át a kereskedelemig. Az ágazat az újrainduláskor nagy lehetőséghez jut a Hungexpo bővülésével és a Kongresszusi Iroda megújult értékesítési stratégiája által. Amennyiben pedig a nemzetstratégiával összhangban történik a Kongresszusi Iroda pályázási munkája, az hosszútávú fejlődést hoz a nemzetgazdaság kulcságazataiban – hangsúlyozta végezetül.

A délelőtti plenáris ülés után a konferencia a nap második felében szekciókban folytatódott, amelyekről a későbbiekben külön cikkben számolunk majd be.

(Borítókép: Bálna, 123rf.com)