Megújul a fürdők védjegyrendszere

Az előzetesen meghirdetett programtól eltérően, a második napra csúsztak át a Magyar Fürdőszövetség őszi közgyűlésének szakbizottsági ülései. Ezeket követően pedig már csak az MTÜ turizmus szakmai igazgatójának előadását hallgatták meg a résztvevők.

A közgyűlés második munkanapjának reggelén Boros László Attila elnök és Balogh Zoltán főtitkár a szegedi Hunguest Hotel Forrás konferenciatermében

Fotó: turizmus.com

Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója bevezetésként vázolta az egész turizmus ágazat rekord teljesítményét. Elmondta többek között, hogy 2017-ben megközelítőleg 12 millió vendég fordult meg Magyarország kereskedelmi szálláshelyein, mintegy 30 millió vendégéjszakát töltve el. Az idei első 9 hónap mutatóit látva, 2018-ban, várhatóan ezeket a rekordokat is meghaladja majd a forgalom.

A 2017 októberében elfogadott, 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célul tűzte ki, többek között, hogy

-          a turizmus ágazat GDP-arányos hozzájárulását a jelenlegi 10,5%-ról 16%-ra emelkedjen,

-          a vendégéjszakák száma érje el az 50 milliót,

-          az MTÜ részvételével 500 turisztikai fejlesztési projekt valósuljon meg, 1000 szállás- és vendéglátóhely újuljon meg, Budapest pedig 30 új város repteréről váljon elérhetővé.

-          a stratégiához illeszkedő fejlesztésekhez a kormány több mint 820 milliárd forintot biztosít, 2030-ig.

A turizmus szakmai igazgató elmondta azt is, hogy Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszanak a gyógy-, termál- és édesvizek. Szembeötlő, hogy a Budapesten kívül realizált, külföldi vendégéjszakák jelentős része olyan településekre koncentrálódik, ahol a vizekhez kapcsolódó termékek határozzák meg a vonzerőt.

A pulpitusnál Juhász Szabolcs, az MTÜ turizmus szakmai igazgatója

Fotó: turizmus.com

Juhász Szabolcs hangsúlyozta, hogy a fürdőfejlesztések mellett a gyógyhelyek és fürdővárosok turisztikai versenyképességét növeli minden idők legnagyobb szálláshely fejlesztési programja, a Kisfaludy Program. 2017 és 2030 között 300 milliárd forint értékű szálláshely fejlesztési beruházás valósulhat meg, Budapesten kívül.

A vizek kiemelt szerepe az októberben bemutatott országmárkában is megjelenik.

A számokról szólva az igazgató elmondta, hogy ma
- 99 minősített gyógyfürdő,
- 40 gyógyszálló,
- 38 gyógyhely és
- 5 gyógy-barlang várja a gyógyulni és regenerálódni vágyó vendégeket.

A KSH adatai szerint 2017-ben, Magyarországon összesen 529 fürdő üzemelt (gyógy- és termálfürdők, élményfürdők, strandok, uszodák és tanuszodák), mintegy 590 ezer m² vízfelülettel és 860 ezer fő napi befogadóképességgel.
A létesítmények regisztrált adatai szerint a fürdők összes látogatóforgalma, tavaly meghaladta a 41 millió főt, 173,4 milliárd Ft bevételt generálva a szektor számára.

Juhász Szabolcs beszélt a Turisztikai fejlesztési térségek pozicionálása címmel meghirdetett, GINOP 1.3.4 felhívásról, amelynek alapvető célja a turisztikai fogadóterületek versenyképességének javítása.

A hallgatóság megtudhatta, hogy a kormányhatározatokkal nevesített, kiemelt turisztikai fejlesztési térségek fejlesztési programjainak, valamint a Modern Városok Programnak köszönhetően, több mint egy tucat fürdő újul meg a következő években.
Ezen fejlesztések keretében valósul meg többek között a debreceni Aquaticum Mediterrán Élményfürdő szolgáltatásfejlesztése, a hajdúszoboszlói Hungarospa minőségi kínálatbővítése és fedett kapacitásainak növelése. Vadonatúj fürdővel bővül Miskolctapolca egészségturisztikai palettája és szauna-egységgel egészül ki a zalakarosi fürdő.
A fejlesztések jellemzően előkészítési szakaszban járnak, megvalósításuk 2019 és 2021 között várható.

A turizmus általános trendjei az ezredforduló első éveiben egyértelművé tették, hogy szükség van olyan, garanciát jelentő, a vendégek számára biztonságot nyújtó és utazási döntéseiket is befolyásolni képes védjegyek használatára, amelyek érthető rendszert alkotnak.

Ezt a célt szolgálja a GINOP 7.1.8 felhívás, amelynek keretében, megújuló és / vagy újonnan létrehozott minősítési és védjegyrendszerek bevezetését követően, a szolgáltatási színvonal emelkedésének köszönhetően a magyar turisztikai kínálat megítélése javulni fog. Ennek hatására pedig több, magasabb költésű vendég számára válhat vonzó úti céllá Magyarország.

A projekt tartalmazza többek között a gyógyfürdők, strandfürdők, uszodalétesítmények, élményfürdők és wellness fürdők működésével és üzemeltetésével kapcsolatos rendeletek felülvizsgálatát is – zárta előadását az MTÜ turizmus szakmai igazgatója.

A fürdőszövetségi közgyűlésnek otthont adó Hunguest Hotel Forráshoz tartozó Napfényfürdő

Fotó: hunguesthotels.hu