Komoly piacvesztéstől tart a buszos szakma, így ösztönöznék a csoportos utaztatást

Szerző: Szerdahelyi Krisztina

Forrás: turizmus.com

 2021. június 21. 16:34

Értékelhető számú nemzetközi utazóközönségre 2022 nyara, 2023 előtt nemigen számít az autóbuszos vállalkozókat tömörítő NiT Hungary. A szektor újraindulását segítő javaslataik között van a belföldi személyszállítás áfájának csökkentése, míg a buszos utaztatás ösztönzésére programot is kidolgoztak.

A magánbuszos szektor közel másfél éve áll, és becsülni sem lehet, hogy mikor nyeri vissza, egyáltalán visszanyeri-e 2019-es bevételtermelő képességét – mondta Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára a turizmus.com-nak. A szerződéses vagy külön célú menetrend szerinti járatok (azaz a munkásszállítások) működnek, ám ezek csak a magánszektor összteljesítményének körülbelül negyedét adják. A volumen mintegy 75 százalékát képviselő – jellemzően turisztikai célú – különjárat még nem végez statisztikai szempontból is értékelhető tevékenységet, jellemzően inaktív.

Minimális, időszakos forgalmat most az év végi osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások generálnak, de a csoportos be- és kiutaztató, vagy európai körutas nemzetközi turizmus beindulására még várni kell, a belföldi turizmus pedig nem generál utazócsoportokat, inkább az egyéni utazást preferálja. Óvatos, visszafogott nyitásra 2021 ősze előtt nincs reális esély, és a pandémia vélelmezhetően hosszú távon is át fogja írni az utazási szokásokat, tehát mérhető és értékelhető számú nemzetközi utazóközönségre 2022 nyara, 2023 előtt nemigen lehet számítani – prognosztizálja a NiT Hungary.

 

A visszatérést a magas indulóköltségek és a munkaerőhelyzet is nehezíti

Dittel Gábor szerint a magánszektor fokozott figyelemmel kíséri az újranyitási folyamatokat, lassan megkezdődött a járművek óvatos felkészítése az újraindulásra. Itt jelentős kihívás egyrészt, hogy a tartósan álló járművek műszaki felkészítése rendkívül költségigényes (a szervizdíjak és alkatrészárak drasztikusan emelkedtek), másrészt a szektor elvesztette a képzett autóbusz-vezetők jelentős részét. Ezt a munkaerőt felszívta a közszolgáltatás vagy a teherfuvarozás, és visszapótlásukra a jelenlegi bizonytalan helyzetben nincs sok esély.

„A munkaerő kérdését a mi szakmacsoportunk is rendkívül komoly problémának tartja: az autóbusz-vezetői korfa már korábban is nagyon rossz volt, a pandémia idején számos idős korú buszvezető választotta a nyugdíjba vonulást, és az állami finanszírozású képzési lehetőség az OKJ kivezetésével sajnos megszűnt. Ha szakmai utánpótlásban gondolkodunk, akkor a fiatal generáció bevonzásának komoly akadálya a kirívóan magas, több milliós nagyságrendű autóbusz-vezetői képzési költség" – fejtette ki.

 

Az áfamérték csökkentésére lenne szükség

A belföldi csoportos buszos utak kapcsán az ügyvezető főtitkár elmondta: jelentős visszatartó erő a szolgáltatást terhelő magas áfa, amely az utazási irodák esetében nem igényelhető vissza. „Többször kezdeményeztük a kormányzatnál – legalább az iskolás csoportok szállítása esetére – a belföldi különjárati autóbuszos személyszállítási szolgáltatások áfájának minimalizálását, ez a lépés vélelmezhetően a szolgáltatási környezet fehérítését is jól szolgálná, tehát meglenne a költségvetési kiesés kompenzációja is. Félő, hogy a magas adótartalmú szolgáltatási díjak miatt a belföldi nyitást elviszi a magánjellegű utazási forma, akár saját járművel, akár közúti vagy vasúti közszolgáltatási tevékenység révén" – fűzte hozzá.

 

Tartanak az utazási trendek változásától

A NiT Hungary vezetősége szerint a szakmacsoport a nemzetközi nyitás kapcsán is aggasztó jeleket tapasztal. Egyrészt teljes nemzetközi nyitásra 2022 előtt nem lehet számítani, és vélelmezhetően a kontinentális utazási trendek is változnak, csökken a tengeren túli turisták száma, és a nemrég elfogadott Turizmus 2.0 stratégia is célkitűzésként kezeli a Budapest-centrikus beutas turizmus oldását. Mindezek szerintük előrevetítik a magas költési hajlandóságú, alapvetően a fővárosi világörökségi helyszínek iránt érdeklődő kontinentális (ázsiai, amerikai) turisták számának csökkenését, ami szűkítené a személyszállító szolgáltatók piaci lehetőségeit.

A buszos vállalkozásokat leginkább az segítene, ha újra megjelennének az utazni vágyó csoportok

Fotó: Artem Konovalov/123RF.COM

A fővárosi parkolás változása ellehetetleníti a szolgáltatást

„Bár a számok csökkenni fognak, az infrastrukturális igények nem változnak. Sajnos most az a tendencia mutatkozik, hogy a kiemelt budapesti turisztikai nevezetességek közelében megszűnik a zárt ajtós, városnéző programokat végző autóbuszok megállási, parkolási lehetősége, tehát kiszámíthatatlanná válik, és lassan ellehetetlenül ez a szolgáltatás. Amennyiben a tendencia nem változik, nemkívánatos folyamat indul el: a beutazó csoportok részére nyújtott eddigi legvonzóbb és legnagyobb árbevétel generáló programajánlatok, az autóbuszos városnéző programok nem lesznek értékesíthetők. Budapest ezzel azonnal elveszíti versenyképességét kiemelt régiós versenytársaival (Bécs, Prága) szemben. Ne felejtsük el, itt korábban évi mintegy kétmillió magas költési hajlandóságú, elsősorban tengerentúli turistáról beszéltünk. A fővárosi turisztikai látványosságok buszos megközelíthetőségét érintő tervezési és döntéshozatali környezet közigazgatási értelemben rendkívül megosztott, és sajnos érdekérvényesítés szintjén komoly kihívás adott helyszín tekintetében megtalálni, elérni a felelős döntéshozatali szintet" – sorolta az elnök.

 

Piacvesztéssel járhat a nagyrendezvényekre szerveződő közszolgáltatás

Dittel Gábor szerint a nemzetközi nyitással is összefüggésben különös aggodalomra ad okot számukra a Magyarország buszstratégiájának irányait meghatározó 1537/2019 (IX.20) kormányhatározatot kiegészítő 1280/2021 (V.17.) Korm. határozat tartalma, amely a magánszektor értelmezése szerint a „fenntartható közlekedés" jegyében közszolgáltatási tevékenység rászervezését irányozza elő olyan jelentős őszi nemzetközi nagyrendezvényekre, mint az Eucharisztikus Világkongresszus vagy a Vadászati Világkiállítás. Ezek jelentős kitörési pontot jelenthetnének a magánszektor számára is, ezért a szakmacsoport komoly piacvesztéstől tart egy olyan időszakban, amikor a túlélés és a sikeres újraindulás érdekében minden utasra, minden megrendelésre szükség lehet.

 

A NiT Hungary komplex programmal készült az újraindulásra

A helyzetet összegezve a NiT Hungary a legnagyobb segítséget abban látná, ha csökkenne a belföldi személyszállítási szolgáltatás áfamértéke, ha lenne valamilyen pályázható pénzügyi támogatás a forgalomból ideiglenesen és tartósan kivont járművek műszaki felkészítésére és forgalomba helyeztetésére, illetve ha ismét lenne államilag finanszírozott autóbuszvezető-képzési lehetőség.

„Természetesen leginkább az segítene, ha újra megjelennének az utazni vágyó csoportok. A forgalomélénkítésre konkrét programot is kidolgoztunk: az Ágazati szolidaritás a belföldi turizmus újraindításáért elnevezésű program célja, hogy forgalmat generáljon a csoportos utaztatásban érdekelt turisztikai szereplők, tehát az utazási irodák, az autóbuszos vállalkozások és az idegenvezetők számára, és ezzel segítse őket a túlélésben" – indokolta a tervezet megalkotását Dittel Gábor.

A program a társadalmi és gazdasági empátiára és felelősségvállalásra alapozza üzenetét: eszerint a válság következményeinek kevésbé kitett ágazatoknak szerepet kell vállalniuk a válságtól különösen sújtott ágazatok talpra állításában. A célcsoport a száz főnél több dolgozót foglalkoztató munkaadók mellett elsősorban az a közel kilencven hazai és multinacionális nagyvállalat – Magyarország legnagyobb munkaadói –, amely stratégiai partnerségi megállapodást kötött a kormánnyal.

A Nit Hungary programjának lényege, hogy a megszólított vállalat a dolgozóiból és azok családtagjaiból 25-50 fős csoportokat delegáljon egy-egy belföldi egy- vagy többnapos, kulturális vagy más, élmény jellegű utazásra. Az erre vonatkozó csomagajánlatokat utazási irodák biztosítanák, partnerségben a csoportok szállítását végző autóbuszos cégekkel és a programok magas színvonalát garantáló idegenvezetőkkel.

„A miniszterelnök június 9-ei bejelentése szerint Budapestnek a vidéki magyarok számára is ki kell építenie turisztikai kapacitásokat, amihez turisztikai üzleti modellváltásra van szükség. Ebben a kormányzat számít a szakmai szervezetek javaslataira is. Erre és a hazai turisztikai desztinációs kínálat bővítését célzó Turizmus 2.0 stratégiára figyelemmel dolgoztuk ki a programunkat, amely vidéki magyarok tízezreinek nyújthat színvonalas, akár csapatépítő jellegű belföldi turisztikai élményt a fővárosban és más régiókban. A program népszerűsítésében és koordinációjában a kormányzat mellett a hazai turizmusmarketing támogatására is számítunk" – tette hozzá az ügyvezető titkár.