Előzetesen azt nyilatkozta lapunknak, azzal a céllal szervezték meg a Tourism Summitot, hogy felkészítse a hazai turisztikai szakmát a jövő kihívásaira. Sikerült ezt elérni? Elégedett volt a részvétellel?

Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk mind a szakmától, mind a meghívott előadóktól – sikeresnek értékelték a rendezvényt, és többen jelezték, hogy jövőre is szívesen részt vennének. A regisztrálók száma jóval meghaladta a várakozásokat, a nagy érdeklődés miatt várólistát is kellett nyitnunk. Ugyanakkor sajnálatos módon sokan nem jelentek meg, így másoktól vették el a részvétel lehetőségét. Mivel a szakma támogatása érdekében döntöttünk a részvétel ingyenessége mellett, át kell gondolnunk, hogy ez a jövőben is fenntartható-e. Azt gondolom, hogy a szakmai konferencia sokat segített a hazai turisztikai szereplőknek abban, hogy eligazodjanak a legfontosabb jövőbeli trendek között.

A Summit elérte a célját: több mint ezer szakember jött el a Bálnába, és a rendezvény irányt mutatott, inspirációt, új tudást és kapcsolatokat adott a hazai szereplőknek. 

Emellett felhelyezte Magyarországot az európai turisztikai térképre – több előadó is kiemelte a magas szakmai színvonalat, különösen a fenntarthatóság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terén.

Milyen fő kihívások rajzolódtak ki a konferencián a turizmus jövőjét illetően?

Több olyan előadást is hallhattunk, amely nemcsak a turizmus, hanem az egész gazdaság és társadalom jövőjét érintette. 

Az egyik legfontosabb felismerés az volt, hogy a legnehezebb beszélgetések ma már nem a technológiáról, hanem az etikáról és az értékekről szólnak: arról kell döntenünk, milyen határokat és szabályokat állítunk fel az új technológiák és üzleti modellek számára.

Egy másik fontos gondolat, hogy soha nem volt még ennyire közel egymáshoz két technológiai forradalom. Még épp csak feldolgoztuk a digitalizáció hatásait, máris itt a mesterséges intelligencia, és a küszöbön áll a kvantum-számítástechnika korszaka. Ezek együtt alapjaiban alakítják át az életünket – a munkavégzéstől a fogyasztói szokásokon és az utazáson át egészen az egészségügyig és a nyugdíjrendszerekig. Egy átfogó technológiai forradalom küszöbén állunk.

Több előadó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a fenntarthatóságban nem elég hangzatos vállalásokat tenni, hogy mit szeretnénk elérni tíz év múlva, hanem még ma cselekedni is kell. A mindennapi kis lépések sokkal többet érnek, mint a távoli célok.

Az ön számára kiderült: hogyan lehet a turizmus hosszú távon fenntartható?

A fenntarthatóságot több tényező együttesen határozza meg, és elsősorban politikai és gazdasági döntéseket igényel, amelyek valóban ebbe az irányba mozdítják a turizmust. Fontos tanulság, hogy ha a változást kizárólag a fogyasztóra bízzuk, elkésünk. A kormányzatnak, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kell együtt cselekedniük.

Ma már új technológiák és anyagok segítenek a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, ami idővel az utazási idők és az árak mérséklését is magával hozhatja. Ugyanakkor a társadalmi fenntarthatóság legalább ilyen fontos: úgy kell fejlesztenünk a turisztikai desztinációkat, hogy ne csak a turisták, hanem az ott élők is jól érezzék magukat, és részesüljenek a turizmus előnyeiből.

A konferencián mutatták be a fenntartható turizmus 50 hazai jó gyakorlatát összefoglaló, angol nyelvű kiadvány is, amelyet a Visit Hungary a koppenhágai Sustainiával közösen készített. Ez a szemlélet vezérelte a válogatást?

Ez is. A kiadványban nemcsak környezeti, hanem társadalmi fenntarthatósági projekteket is bemutattunk – például a Tourinform irodahálózatot, amely a helyieket is bevonja a turizmusba a népszerű lakossági sétákon keresztül. Fontosnak tartottuk megmutatni, hogy számos magyar szolgáltató már most komoly tapasztalatokkal rendelkezik e téren, még ha nem is mindig zöld szlogenekkel kommunikálnak. A legfontosabb célunk az volt, hogy másokat is inspiráljunk ezekkel a jó példákkal. A Tourism Summiton bemutatott angol nyelvű kiadványnak most már a magyar nyelvű online verziója is elérhető és letölthető a Visit Hungary honlapjáról.

Nagy jelentőségűnek tartom a fürdők és a fürdőlátogatók karbonlábnyomát mérő kalkulátor kidolgozását is, amit szintén bemutattunk a Summiton. A hangzatos szlogenek helyett én a mérhető adatokban és a konkrét tettekben hiszek, ezek jelentik a valódi előrelépést a fenntartható turizmus felé.

Ön személyesen kapott új, inspiráló gondolatokat a Tourism Summit előadásaiból?

Abszolút. Sokszor csak egy külső megerősítés szükséges ahhoz, hogy a bennünk érlelődő gondolatok világos formát öltsenek, és ez a konferencián több ponton is megtörtént.

Különösen inspiráló volt számomra az a felismerés, hogy az utazás a jövőben – a technológiai fejlődés mellett – továbbra is a valódi élmények és tapasztalatok megszerzésének legfontosabb eszköze marad. 

Ma már minden információt pillanatok alatt elérhetünk az interneten vagy a mesterséges intelligencia segítségével, de azt, hogy mások hogyan élnek, mit tartanak fontosnak, csak személyes találkozások alkalmával, vagyis az utazások révén tapasztalhatjuk meg.

Ahogy a megnyitón is fogalmaztam: az utazás az új osztályterem, ahol nemcsak tanulhatunk, hanem fejlődhetünk, sőt akár meg is változhatunk. Ezt a gondolatot erősítette meg bennem Barbara Neuhofer lenyűgöző előadása is. A Salzburgi Egyetem professzora arról beszélt, hogy a jövőt a transzformatív utazási élmények jelentik, amelyek képesek átformálni a gondolkodásunkat, a világlátásunkat.

Volt már olyan utazási élménye, amely megváltoztatta a szemléletét?

Több is. Már az is elgondolkodtat, amikor a repülőgép ablakából lenézek a városokra, amelyek fölött elhaladunk. Kapu Tibor is beszélt arról a Summiton, hogy mit éreznek az űrhajósok, amikor először pillantanak le a Földre. Fentről nem látni országhatárokot, különböző nemzeteket, vallásokat – csak egyetlen bolygót. Ez a nézőpont rádöbbent mindenkit arra, hogy mennyire kicsik és sérülékenyek vagyunk, és milyen összefüggő ökoszisztémában élünk.

Nekem mindig sokat ad, amikor közvetlen kapcsolatba kerülhetek a helyi lakosokkal. Az egyik ilyen meghatározó élményem egy indiai utazáshoz kötődik, melynek során részt vettem egy iskola építésében, és beleláthattam az ottani mindennapokba. Az ilyen tapasztalatok teljesen más megvilágításba helyezik az ember saját életét.

Xavier Font, a Surrey Egyetem fenntarthatósági marketingprofesszora úgy fogalmazott a Tourism Summiton: „lenyűgöző az a változás, ami végbemegy a magyar turisztikai szektorban”. Volt alkalma erről személyesen is beszélni vele? Esetleg részletezte, mire gondolt pontosan?

Konkrétan nem fejtette ki, de én legalább két olyan területet látok, ahol Magyarország kiemelkedően jól teljesít. Az egyik a digitalizáció és az adatvezérelt ágazatirányítás. 

A Visit Hungarynél felépítettünk egy olyan rendszert, amelyre már most sokan kíváncsiak Bulgáriától kezdve egész Kaliforniáig. Rendszeresen hívnak nemzetközi konferenciákra, mert amit mi megvalósítottunk az adatvezérelt kampánytervezésben és döntéshozatalban, az a turizmusban ma még ritkaság.

A másik terület a fenntarthatóságról folytatott szakmai eszmecserék magas színvonala. A Tourism Summiton nyíltan vitattuk meg az érzékenyebb kérdéseket is – nem félve az eltérő vélemények ütköztetésétől. Hiszem, hogy éppen ez a konstruktív hozzáállás, a nézeteltérések feloldása visz minket előre. Sok országban a fenntarthatóság csupán marketingeszköz, amit meglovagoltak, gyakran „greenwashing” formájában. Mi viszont arra törekszünk, hogy valós, szakmai tartalom legyen mögötte és az kerüljön reflektorfénybe.

Több előadó is hangsúlyozta, hogy az utazók igényei gyorsan változnak, amihez a turisztikai szolgáltatóknak és az irányító szervezeteknek is alkalmazkodniuk kell. Milyen kihívást jelent ez a nemzeti turisztikai ügynökségek – köztük a Visit Hungary számára?

Kevés nemzeti turisztikai ügynökség van, amely olyan felkészülten reagál ezekre a változásra, mint mi. Amikor elvállaltam a Visit Hungary vezetését, már akkor azt hangsúlyoztam: a jövő versenyképességét a tanulási képesség és sebesség határozza meg. Nálunk ez vált alapelvvé. Arra törekszünk, hogy olyan ökoszisztémát építsünk, amelyben minden szolgáltató fejlődni tud, ehhez biztosítunk adatokat, platformot és tudást.

A nemzeti turisztikai ügynökségek szerepe világszerte átalakul: a klasszikus marketingszervezetekből adatalapú kutató- és értékesítést támogató intézmények lesznek.

A Visit Hungaryban ma már több kutató dolgozik, mint marketinges, ami jól mutatja, merre tartunk. Az adatvezérelt gondolkodás nemcsak a döntéshozatalban, hanem az értékesítésben és a kampányaink optimalizálásában is kulcsszerepet játszik. 

Az elmúlt másfél évben a B2B és B2C kampányaink elérési és konverziós mutatói dinamikusan nőttek ‒ a folyamatos elemzésnek és legmodernebb technológiák alkalmazásának köszönhetően.

Már bejelentették, hogy jövőre is megrendezik a Tourism Summitot. Miben lesz más a 2026-os rendezvény, levonva az idei tanulságokat?

Most gyűjtjük a visszajelzéseket a résztvevőktől és az előadóktól, ezek alapján egyeztetünk majd a jövő évi tervekről. Ha ilyen rangos nemzetközi előadókat hívunk meg, érdemes úgy szervezni a programot, hogy mindenkinek legyen lehetősége meghallgatni őket – idén három párhuzamos helyszínen egyszerre futottak az események, ezeket talán érdemes lenne időben eltolni.

A másik tanulság, hogy a várólistát és a regisztráció után történő távolmaradást jövőre jobban kell menedzselni, hogy több érdeklődő is részt vehessen a konferencián.

A Tourism Summit megszervezése ilyen minőségben önmagában is nagy teljesítmény, hiszen rengeteg részleten múlik, hogy minden gördülékenyen menjen. Ha ezt a színvonalat jövőre is meg tudjuk ismételni – vagy tovább tudjuk emelni –, az egy újabb hatalmas szakmai sikere lesz a magyar turizmusnak.

Állítsa be, hogy a Turizmus.com cikkeit az elsők között lássa a Google keresőben!