Kiadónk idén 12. alkalommal készítette el a magyar turizmus meghatározó szereplőit bemutató top 50-es kiadványát. Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója azon kevesek egyike, aki minden alkalommal szerepelt a turizmus top 50-e között.
Az abu-dzabi bázis működését tavaly több tényező – köztük a geopolitikai környezet, a költségszint és a megváltozott piaci versenykörülmények – miatt szüntette meg a Wizz Air, majd az ott felszabaduló repülőgépeket hatékonyabb közép- és kelet európai útvonalakra csoportosították át. „Ennek eredményeként az európai régiókban érdemben nőtt az utasszám és a kapacitáskihasználtság, ami számszerűen is igazolta a stratégiai döntés helyességét.
Az év során több mint 300 új útvonalat és hat új bázist jelentettünk be, ami jól mutatja, hogy a növekedési fókuszunk sikeresen tolódott át a magasabb megtérülésű piacokra”
– kommentálta 2025 egyik legnehezebb döntését Váradi József.
A nyári szezonra jelentős flotta- és kapacitásoptimalizálást hajtottak végre, finomhangolták az útvonalstruktúrát, valamint tartalék repülőgépekkel, alkatrészekkel és megerősített személyzeti állománnyal készültek. „Ennek köszönhetően a menetrend- teljesítési mutatóink javultak, és a főszezonban a korábbi évekhez képest stabilabb működést tudtunk biztosítani.”
Az izraeli járatok tavaly augusztusi újraindítása üzletileg és hálózatszinten is pozitív hatással volt a cégcsoportra: a geopolitikai konfliktusok enyhülésével hetente átlagosan mintegy 31 ezer többletülőhely vált elérhetővé Tel-Aviv és az európai hálózat között. A légtérhasználat fokozatos normalizálódásával továbbra is versenyképes árakon kínálhatták a járatokat, ami jelentősen növelte a keresletet és javította az útvonalak kihasználtságát.
Ugyanakkor komoly kihívást jelentettek a Pratt & Whitney GTF-hajtóművek problémái, amelyek miatt a flotta mintegy 20 százaléka időszakosan a földön maradt, mérhető kapacitáskiesést okozva. „A gyártóval való szoros együttműködés révén olyan megállapodásokat alakítottunk ki, amelyekkel igyekeztünk mérsékelni a negatív hatásokat, miközben bővítettük karbantartási kapacitásaikat is. Az iparági várakozások szerint a helyzet fokozatosan enyhül, a teljes normalizálódás 2027 vége körül várható.”
Váradi József elmondta, bár 2025-ben az éves utasforgalom 10–12 százalékkal bővült, a kapacitáskorlátozások rövid távon visszafogták a nyereségesség érdemi javulását, ami a befektetői óvatosságban és a részvényárfolyam alakulásában is megmutatkozott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is a hosszú távú, fenntartható növekedésre fókuszálnak, és meggyőződése szerint ennek eredményei a pénzügyi teljesítményben, majd a részvényárfolyamban is meg fognak jelenni.
A növekedés 2025-ben különösen Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és Észak-Macedóniában, valamint több nyugat-európai piacon – például az Egyesült Királyságban és Olaszországban – volt dinamikus. „Ezeken a piacokon gyakran közvetlen versenyben állunk a Ryanairrel, ugyanakkor a bővülés jelentős része elsősorban a hagyományos légitársaságokkal szemben valósul meg.”
A vezérigazgató büszke a Customer First Compass programjukra, a bázisfejlesztésekre, a résidőakvizíciókra, az új járatok indítására és a flotta modernizációjára.
A Wizz Air 2025-ben ismét elnyerte a CAPA Év Fenntartható Légitársasága díját az európai, közel-keleti és afrikai régióban.
2026-ban a társaság továbbra is Közép- és Kelet-Európára, az Egyesült Királyságra és bizonyos nyugat-európai piacokra fókuszál.
(Frissítés: A cikk felvételekor, 2026. januárjában még senki nem sejtette, hogy egy hónappal később, február 28-án kitör az iráni konfliktus, amelynek következményeként előbb leállt, majd kiszámíthatatlanná vált a Közel-Kelet légi forgalma, az üzemanyaghiány miatt pedig elszálltak a kerozinárak – a szerk.)
(A cikk eredetileg 2026. február 1-jén, A turizmus 50 fontos szereplője & top 10 expat, szakmai szövetség, polgármester és fiatal 2025-ben című kiadványban jelent meg. Megrendelhető ezen az oldalon.)
KAPCSOLÓDÓ
Nem tervez járatszámcsökkentést és pótdíjat a magas kerozinárak miatt a Wizz Air
A légitársaság Közép- és Kelet-Európában növeli kapacitásait.
