Zlatibor felfedezése – Sokarcú Szerbia (1. rész)

A zlatibori régió és a vele azonos nevű üdülőhely Szerbia egyik legnépszerűbb hegyvidéki desztinációja. A káprázatos táj – melyben hatalmas fennsíkok és 1500 méter magas hegyek váltják egymást – nyáron friss alpesi levegőt és derült eget, télen pedig állandó havazást ígér, ezért szinte minden évszakban kedvelt úti cél, a szabadidős sportok mekkája, ahol a sportoláson kívül számos, csak itt található különlegességre bukkanhatunk.

A kanyargós hegyi úton feltűnik két alagút, amin már vagy átmentünk, vagy át fogunk menni

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

Utazás a Sargani nyolcason

Az egyik ilyen csoda a Sargani nyolcas (Šarganska osmica) kisvasút, amely – ahogy nevében is elrejtették – zseniális mérnöki elképzelés eredménye. Építésekor, a múlt század 20-as éveiben a meredek hegyi emelkedőt – a mintegy 260 méteres szintkülönbséget – úgy küzdötték le, hogy a síneket elnyújtott nyolcas alakban fektették le, így kisebb szögben is fel tudtak jutni a Sargani hágóhoz, a térség jelentős vasúthálózatának egyik kapcsolódási pontjához.

A Sargani nyolcas felújított utaskocsijai, nyitott ablakból lehet gyönyörködni a tájban

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A keskeny nyomtávú vonat ma már csupán turistákat szállít a Mokra Gora és Sargan állomások közti mintegy 15 km-es szakaszon, s hogy miért is olyan népszerű, azt mindenki megérti, ha egyszer végigmegy a festői útszakaszon.

Az oda-vissza több mint kétórás út során több mint húsz alagúton robogunk át, van, amelyik csupán 60 méter hosszú, de akad másfél kilométeres is. Az út alatt pedig – miközben a fapados vasúti kocsikban szerb muzsika szól a hangszórókból – szinte le sem tudjuk venni tekintetünket a varázslatos tájról. Szerencsére a visszaúton több helyen is megáll a vonat, néhol csak egy rövid fotózás kedvéért, de van hosszabb szünet is, ami alatt kellemes erdei sétát tehetünk, vagy elfogyaszthatunk egy gyors ételt, kávét vagy üdítőt.

Lent, a völgyben egy apró templom...

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

... amivel a Bela voda patak völgyében sétálva újra találkozunk

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

Egyébként a majdnem elfeledett vasutat Emir Kusturica fedezte újra fel, miközben Az élet egy csoda című filmet forgatta. A film bemutatása után a kocsikat kívül-belül felújították, és a Sargani nyolcas egyre népszerűbb lett. 2019-ben már évi 88 ezer utas látogatta, egynegyedük külföldi vendég volt, s furcsa módon leginkább a kínai turisták kedvelik.

Limo Trabant Kusturica falujában

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

Kusturica etnofaluja

A térségbe látogatók másik „must see” programja természetesen a mesés Faváros (Drvengrad), vagy ahogyan a nemzetközi művészvilágban ismert lett, Küstendorf. A híres filmrendezőnek az volt a szándéka a falu létrehozásával, hogy a környéket felvirágoztassa, s a helyieknek munkalehetőséget teremtsen. A falu építése a 2000-es évek elején egybeesett Az élet egy csoda című film rendezésével, sok díszletház került ide a filmből, de a látogatónak nem az az érzése, hogy díszletek közt jár-kel, hanem az, hogy egy autentikus hegyi falucskába érkezett. Csak akkor kezd gyanakodni, amikor az utcatáblákon híres filmrendezők – Bergmann, Fellini, Kubrick – nevével és a Küstendorf filmfesztivál plakátjaival találkozik, és persze néhány olyan furcsa retro járművel, mint például egy limuzinná alakított Trabant vagy egy levitézlett 60-as évekbeli Volga személyautó.

A Kusturica által alapított nemzetközi film- és zenei fesztivál 2008 óta évente ad bemutatkozási lehetőséget a fiatal tehetségeknek a világ minden tájáról, s indulása óta olyan hírességeket lát vendégül, mint Isabelle Huppert, Johnny Depp vagy Gael García Bernal.

A kis hegyi falu, Drvengrad egy fontos filmfesztiválnak is otthont ad

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A 600 lelket számláló falu – ahogy azt Kusturica megálmodta – teljesen önellátóan működik, van benne étterem, művészeti galéria, moziterem, könyvtár, templom, sőt vendégházak is bérelhetők. A helyiek árulják portékáikat – érdemes megkóstolni az ízletes pitypangmézet –, folyik a hétköznapi élet, csupán kicsit nagyobb közönség előtt, mint ahogy egy átlagos hegyi falu életében ez lenni szokott.

Kusturicának egyébként saját háza is van itt, sőt ide szándékozik majd visszavonulni, amennyiben egy olyan kaliberű rendező, mint ő ezt egyáltalán fontolóra veszi. Annyi biztos, hogy a fesztivál ideje alatt, januárban, továbbá évente több héten át is megtaláljuk őt ezen a mesés helyen.

A gyapjú művészei Sirogojnóban

Egy másik hegyi falucska is kivívta csodálatunkat a közelben. A Sirogojnóban található Öreg falu (Staro selo) nevű szabadtéri múzeum egyedülálló Szerbiában, és az itt található fából készült lakóházakat eredeti állapotukban hozták az ország több pontjából. Némelyik ház 100 éves is elmúlt, többségükben autentikus bútorokat találunk teljes népi és kézműipari berendezéssel.

Száradnak a megfestett gyapjúfonalak az Öreg falu egyik házának tornácán

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A házak között sétálva tárul fel a hegyvidéki emberek letűnt világa: vannak a gyümölcs aszalására, pálinkáshordó készítésére, fazekaskorongozásra, kenyérsütésre vagy tejtermékek készítésére szolgáló helyiségek.

Azonban a térség leghíresebb termékei a helyi kötőnők kézügyességét dicsérik: a zlatibori motívumokkal ékes, kézzel kötött kardigánok, sálak, sapkák és egyéb kiegészítők – és persze egy lelkes ruhatervező, aki az itteni asszonyokat foglalkoztatta – híressé tették Sirogojnót. A Dobrilla Smiljanic által kialakított különleges gyapjú viseletek iránt még II. Erzsébet angol királynő, Nancy Reagan és Raisza Gorbacsova is élénken érdeklődött a 70-es, 80-as években.

100 éves házak a sirogojnói skanzenben

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A „Sirogojno Style” ma népszerűbb, mint valaha, a minőségi ruhadarabok mintáit a környező hegyek, tájak formái és színei ihlették, a gyapjú festését ma is a hegyi gyógynövényekből, fakérgekből és -levelekből nyert természetes színezékekkel végzik. A sirogojnói pulóverek, kabátok, kalapok és sálak keresettek mindenfelé a világon – Svédországtól Franciaországon át Japánig –, s gyakran láthatók divatbemutatókon, kiállításokon egyaránt.

Stopica-barlang – A természet alkotóereje

Szerbia természeti szépségei közt 11 különleges barlang is szerepel, közülük a zlatibori régióban kettő is. Mi a Stopica-barlang nem mindennapi képződményeit tekintettük meg. Évente közel 90 ezer látogató járja végig a Zlatibor-hegy lejtőin, 711 méteres tengerszint feletti magasságban található mészkőbarlangot, amely a közeli Stopići faluról lett elnevezve. A barlang 30 méter magas bejárata révén már kívülről nagyon impozáns látványt nyújt, s a hatalmas terek belül is folytatódnak.

A barlang vízesése, avagy az „az élet kútja”

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A barlang egyedülálló darázskő-képződményeiről és nagy tufamedencéiről híres. Ezek a kádszerű bemélyedések szokatlan formájú nagy kőteraszokat alkotnak, s évszakonként rendszeresen vízzel töltődnek fel. Amikor a magas páratartalmú időszakokban túlfolynak vízzel, csaknem 10 méter magas vízesést alkotnak. Ez a földalatti vízesést nevezték el „az élet kútjának”, amely a Trnavski-patakba folyik a barlang kijáratánál, és a közeli erdőben halad tovább.

Alacsonyabb vízállás esetén is élvezhető a barlang, melynek minden csarnoka szabályosan visszhangzik a különböző vízfolyások és a környező sziklákat permetező víz hangjától. Az élményt fokozza, hogy a köveket és a tufamedencéket váltakozó színekben folyamatosan megvilágítják.

Ha megtelnek vízzel a medencék, ebből a kőteraszból is mesés vízesés zúdul alá

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

Rekorder Gondola

A térség legújabb attrakcióját, a világ leghosszabb panorámás felvonóját sajnos csak kívülről tudtuk megnézni, tervezett túránkat ugyanis egy hatalmas vihar hiúsította meg, ami miatt órákra le kellett zárni a létesítményt.

Pihen a Gondola: itt még csendes az idő, de 9 km-rel távolabb már tombol a vihar

Fotó: Vajk Brigitta/turizmus.com

A Gold Gondolának elnevezett vadonatúj felvonó közel 9 km hosszú pályán halad, összekötve Zlatibor központját a Tornik síközponttal. Az utasokat modern, üvegfalú, 10 üléses kabinok (összesen 55 darab) szállítják, és a köztes állomáson, a Ribnicko-tónál, akár ki is szállhatunk sétálni egyet. A teljes út megállás nélkül 25 perc alatt tehető meg, másodpercenként 6 méteres sebességgel.

(A folytatásban ellátogatunk három izgalmas városba, valamint bemutatjuk azt az ősi helyet, ahol a szerb királyokat koronázták.)