A buszos turizmus támogatására kaptak felszólítást az uniós tagállamok

Az EACT (European Alliance of Coach Tourism) a Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Írországban, Magyarországon, Belgiumban, Svédországban és az Egyesült Királyságban működő autóbuszos utakat szervező tour operatorok érdek-képviseleti szervezete.

A szervezet felmérése szerint – amelyben a Magyar Utazási Irodák Szövetsége is közreműködött – a szervezett buszos utazásokon jellemzően az 55 feletti, tehát a senior korosztály, illetve diákok és ifjúsági csoportok vesznek részt. A fő célcsoportok a diákok, a sportolók, a cégek alkalmazottai és általában az Európában túrázó utasok is.

Az EU országaiban 65 ezer autóbuszos cég működik, a közvetlenül és közvetve 7,5 millióan dolgoznak buszos túrákhoz kapcsolódó munkakörökben, ebből közvetlenül a buszon/busszal dolgozók száma 1,55 millió, csak a buszvezetők száma 1,1 millió.

Egy figyelemre méltó adat Németországból: 2014-ben 5,4 millió német utas vett részt belföldi buszos turista úton. Az átlagos költés túránként és fejenként 716 euró volt, ami azt jelenti, hogy a belföldi autóbuszos túrákon résztvevők 3,8 milliárd euróval támogatták a német gazdaságot.

Ez a szám is jól mutatja, hogy a buszos turizmus több milliárd eurós nemzeti bevétel lehet abban az esetben, ha az EU-s országok kormányai és az általuk hozott törvények ezt lehetővé teszik – írja az EACT.

A szervezet decemberi konferenciáján többek között elhangzott, hogy az EU-ban általában jelentősen megnőtt Ázsiából és ezen belül a Kínából érkező turisták száma.

A szakma szempontjából nagyon fontos lenne, ha szélesebb körben ismernék és elismernék a buszvezetők és az idegenvezetők munkáját, általánosságban és anyagilag is.

A buszos turizmus akadályoztatása

Jelenleg számos EU-s országban mesterséges akadályokat gördítenek a buszos turizmus bővülése elé, pedig tudomásul kellene vennie a döntéshozóknak, hogy az autóbuszos az egyik „legzöldebb" formája a közlekedésnek, ha a káros anyagok kibocsájtását vesszük figyelembe – olvasható az EACT állásfoglalásában.

Egy autóbusz 45-55 utast szállít, ugyanennyi ember csak kb. 30 személyautóban férne el. Ezenkívül egyes alternatív üzemanyagok használata, melyek nem, vagy alig szennyezik a levegőt, még tovább erősíti a busszal való utazás melletti érveket a környezetvédelem szempontjából.

A nagyon fontos, környezetkímélő előnyök ellenére nagyon sok országban – elsősorban Olaszországban – kitiltják a buszokat a városközpontok turisták által látogatott területeiről, többnyire nem használhatják a buszsávokat, csak nagyon kevés helyen van parkoló a turistalátványosságok közelében, de nemcsak parkolók, hanem még a le- és felszállóhelyek száma is igen korlátozott.

Az EU-nak meg kellene értetnie a tagállamaival, hogy a buszos turizmus támogatása a megoldás a turizmus fejlődése érdekében – szögezi le az állásfoglalás.

El kell törölni a behajtási díjakat, a környezetbarát buszoknak prioritást kell kapniuk. A következő feladat pedig a biztonságos és jól megközelíthető parkolóhálózat kiépítése a turistalátványosságok közelében.

Morgásukban korlátozott utasok

Amíg egyes országokban óriási beruházásokat hajtottak végre a helyi tömegközlekedésben a mozgáskorlátozott, kerekesszéket használó utasok érdekében, jóformán senki sehol nem gondol arra, hogy ugyanezek az emberek nemcsak tömegközlekedési eszközöket használnak, hanem nyaralnak, utaznak és szabadságuk alatt turistabuszokat vesznek/vennének igénybe, mint a többi, mozgásában nem korlátozott turista.

Ugyanakkor rendkívül kevés olyan turistabusz van ma használatban, amelyek a kerekes székes utasok igényeinek megfelelnének.

Bár egyes országokban (Svédország, Egyesült Királyság és Németország) a speciális turistabuszok száma folyamatosan növekszik, de sajnos az a jellemző, hogy az ilyen buszoknak megfelelő parkolók, le- és felszállóhelyek és egyéb szolgáltatások teljességgel hiányoznak a legtöbb uniós országban!

Valójában a mozgáskorlátozott vendégek utaztatása az EU turizmuspolitikájának nagyon fontos része kellene, hogy legyen, de sajnos napi tapasztalat, hogy ezt a szempontot alig veszik figyelembe az EU-s országok többségében – írja az érdekképviselet állásfoglalásában.