Csúcsra jártak a budapesti szállodák októberben

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái alapján októberben 428 985 vendég mindösszesen 967 677 vendégéjszakát töltött el a főváros kereskedelmi szálláshelyein, ezzel az október lett a 2019-es év legdinamikusabban növekvő hónapja.

Akár a vendégérkezések terén elért +5,5%-os, akár a vendégéjszakák dimenziójában bemutatott +6,3%-os bővülést nézzük, az idei tizedik hónap kimagaslóan teljesített (a második legjobban teljesítő hónap, február után, amikor 3,3, illetve 3,5%-os növekedési rátákat mutatott ki a KSH). Ezen belül a húzóerő a külföldi vendégforgalom volt: a 372 068 vendégérkezés és a 862 427 vendégéjszaka rég nem látott mértékű, +8,3, illetve +9,6%-os növekedéshez volt elegendő az előző év októberéhez képest. Mindeközben a belföldről érkező vendégforgalom gyengélkedését továbbra sem sikerült megállítani (belföldi vendégérkezések: –9,5%, belföldi vendégéjszakák: –14,6%, 2018 októberével összevetve), de ez érdemben nem tudta befolyásolni a feltűnően jó eredményt – írja a BFTK elemzésében.

Közel 25 milliárdos bruttó árbevétel

A szállásadóknál jelentkező bevételek egyhavi növekedése ezúttal „kéz a kézben” járt a vendégforgalom volumenének növekedésével: október hónapban 24,8 Mrd Ft összes bruttó árbevétel keletkezett a kereskedelmi szálláshelyeken (+8,0%), ebből megközelítőleg 17,3 Mrd Ft a szállásdíj-bevétel (+10,2%).A négycsillagos szállodák és a panziók 20% feletti bővülést realizáltak, míg a kategória nélküli szállodák és a gyógyszállodák inkább az első tízhavi szállásdíj-árbevétel összesítésében teljesítettek kimagaslóan (+42,1%, illetve +7,7%). Az év első tíz hónapjában összesen 208 Mrd Ft árbevétel keletkezett a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, ennek közel 70%-a (143,5 Mrd Ft) közvetlenül a szállásdíjból realizálódott.

Az egy szobára jutó szállásdíjbevétel 7 százalékkal nőtt Budapesten 2019 első tíz hónapjában

Fotó: Pixabay

Egy szoba bruttó átlagára a január–októberi időszakban 28 514 Ft, az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíjbevétel (REVPAR) 21 228 Ft volt. Mindkét dimenzióban sikerült jobb eredményeket elérni (7,5, illetve 7,0%-kal), mint a 2018-as év azonos időszakában. Október hónapban egyébként valamivel az éves átlag fölött alakultak az átlagos bruttó szobaárak (30 648 Ft), és hasonlóan viselkedett a REVPAR (24 249 Ft) is.

SZÉP-kártya: még van növekedési potenciál

A Széchenyi Pihenő Kártya költési értéke idén októberben 69,4 millió Ft-ot ért el Budapest kereskedelmi szálláshelyein (ez az első tízhavi budapesti SZÉP-kártya-bevétel 10%-a).

A január óta Budapesten keletkezett, nagyságrendileg 700 millió Ft-os SZÉP-kártya-árbevétel 55%-os növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakában realizált, 450 millió Ft közeli árbevételhez képest — ennek az értékét kiemeli, hogy közben a fővárosi SZÉP-kártya elfogadó egységek száma változatlan maradt. Ugyanakkor a pihenőkártya forgalmából származó országos bevétel mindössze 2,7%-a keletkezik Budapesten, miközben országosan a kártyaelfogadó egységek 7,6%-a, a magyarországi éves belföldi vendégforgalom 8-9%-a koncentrálódik területileg a fővárosra. Ez is azt jelzi, hogy még bőven van növekedési potenciál a budapesti szálláshelyek SZÉP-kártya-forgalmában.

Október lett az idei év legdinamikusabban növekvő hónapja Budapesten

Fotó: Pixabay

2019. januártól októberig 3 804 497 külföldi és belföldi vendég 8 868 731 vendégéjszakát töltött el Budapesten. A külföldi vendégek ez alatt a tíz hónap alatt 7 852 199 vendégéjszakát töltöttek el a magyar fővárosban, ami még a 2018. I–X. hónap dinamikáját is meghaladó, +2,6%-os bővülést jelent (2018-ban 2,3%-kal több vendégéjszakát mért a KSH a január-októberi időszakban,a kereskedelmi szálláshelyek előző évi forgalmához képest).

A bővüléshez nagyban hozzájárult az októberi bravúr, ugyanakkor a vendégérkezések növekedési üteme már lassulóban van.

Kellemes meglepetések a küldőpiacokról

Impozáns növekedési ütemet mutat a francia, az izraeli, az orosz és a brit küldőpiac, az utóbbi hónapokban pedig felzárkózott a top 10-be Lengyelország is. Októberben valósággal „kilőtt” az izraeli beutazó forgalom, de Kína is erős hónapot zárt. Egyenként több mint 40 ezer budapesti vendégéjszakával mindkét küldőország belefért a top 5-be, ami a pezsgő fővárosi programkínálat (CAFe Budapest, változatos gasztronómiai, irodalmi és zenei fesztiválok) mellett a számos októberi ünnep- és munkaszüneti napnak – a kínai államiság ünnepét kísérő „arany hétnek” és a zsidó állam őszi vallási ünnepeinek –, valamint az ilyenkor megnövekvő utazási kedvnek volt köszönhető a BFTK szerint.

Budapest top 10 küldőpiaca 2019 első tíz hónapjában

Forrás: KSH/BFTK

Tavaly októberhez képest idén látványos – helyenként elképesztő léptékű – bővülés mutatkozott az izraeli (+48,3%), a cseh (+35,0%), a lengyel (+30,5%), az olasz (+23,5%), a francia (+22,8%), az ukrán (+15,1%) és az orosz (+12,0%) vendégéjszakák terén. Kellemes meglepetést okozott Németország is: 8,2%-kal több német vendég kereste fel Budapestet, és 10,3%-kal több (71 221) vendégéjszakát töltött itt októberben. Általánosságban a legtöbb küldőpiacon kisebb-nagyobb növekedést hozott a második őszi hónap, 2018 azonos időszakához képest.

A főváros leggyorsabban növekvő piacai között a 2019. I–X. havi rangsort északkeleti szomszédunk, Ukrajna vezeti +17,3%-os vendégéjszakaszám-növekedéssel, és főbb piacaink közül előkelő helyen végzett Lengyelország, Franciaország, Írország, Izrael, Románia, az Egyesült Királyság, Csehország, sőt Oroszország is – a bővülés mértéke mindenütt meghaladja a 4%-ot.

Kérdéses, hogy a küszöbön álló – immár 2020. január 31-i határidővel „élesített” – Brexit, és annak gazdasági következményei milyen hatást idéznek elő a következő hónapok, évek budapesti vendégforgalmában és a főváros küldőpiaci szerkezetében – vetít előre a jövőre nézve egy kiszámíthatatlan tényezőt a BFTK.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége legfrissebb trendriportja az első tíz hónapról itt olvasható.