Mégis, kinek az érdeke?

Szerző: Szebeni Zsolt

2013.10.09.

2010-ig az volt a mindenkori helyettes államtitkár dilemmája, hogy ő a szakma elsőszámú lobbistája-e, vagy inkább a kormány képviselője a szakma felé. Vajon, ebben a ciklusban, az NGM és az NFM közé szorulva, bonyolultabb lett a képlet? – kérdeztük többek között Horváth Viktóriától.

– Az MT Zrt. jelenlegi vezetőivel egy nyelvet beszélünk, tudunk együtt gondolkodni,  figyelünk egymás véleményére.

– Mégsem függhet személyektől a szakma szerencséje. Mégsem múlhat két-három emberen, hogy megértik-e egymást a nemzeti marketingért felelős vezetők és az állami szakmai irányítás felelősei?

– Kétségtelenül szerencsésebb lenne, ha a szakmai irányítás és a marketing munka egy tárcához tartozna, de ez a választásokig biztos nem fog bekövetkezni, és jelenleg nem is érünk rá ezen gondolkodni, hiszen nagyon sok elvégzendő feladatunk van.

Egyébként az előző két évtized dilemmája ma is érvényes. Sok energiát kell fordítanunk arra, hogy a társminisztériumokkal és a különböző hatóságokkal részleteiben megismertessük a turizmus ágazat jelentőségét és működését. Nem csak úgy általánosságban, hanem konkrét ügyeken keresztül. Például nem nyugszunk, amíg el nem érjük, hogy Oroszország szerte nyíljanak vízum-centrumok, ahová a nagykövetségről ki lehet szervezni az adminisztratív munkát, hogy a mainál sokkal gyorsabban, és sokkal nagyobb számban lehessen vízumot kiadni.

A szakma érdekeit persze addig tudjuk képviselni, amíg azok egybeesnek a kormányzati gazdaságpolitika érdekeivel. Minél jobb teljesítményt képes nyújtani a turizmus, annál magasabbnak kell lennie a foglalkoztatottságnak és az állam adóbevételeinek is annál jobban kell növekedniük.

– A helyettes államtitkárság munkájának hatékonyságát vélhetően nagymértékben befolyásolja a kormányzati struktúrában elfoglalt helye.  Csizmadia Norbert, tervezéskoordinációért felelős államtitkár néhány hónappal ezelőtti távozása óta ki felügyeli a helyettes államtitkárságot?

– Nem töltötték be a tervezéskoordinációért felelős államtitkári posztot, így én közvetlenül Gondos Judittal, a közigazgatási államtitkárral egyeztethetek a turizmus kérdéseiről. Ez pedig azt jelenti, hogy gyakorlatilag miniszter-közvetlenné vált a terület.

– Nagyon kevés információ jön ki a helyettes államtitkárságon folyó munkáról. Mivel foglalkoznak most? Hogyan áll a turizmus törvény előkészítése, hogy csak egyetlen, régóta húzódó ügyre rákérdezzünk?

– Inkább eredményekről, illetve eredménnyel kecsegtető ügyekről szeretnénk beszámolni, semmint csupán tervekről. A turizmus törvényre még várni kell, szerintünk nem az a lényeg, hogy gyorsan megszülessen, hanem az, hogy jó legyen. Előbb el kell fogadtatnunk a 2014-2024 közötti időszakra szóló turizmusfejlesztési koncepciót (nem elírás, a tízéves koncepció nem az uniós támogatási ciklushoz igazodik – A Szerk.), amelyet hamarosan egyeztetésre bocsájtunk (a beszélgetésre szeptember végén került sor – A Szerk), s aminek a megvalósulását kell szolgálnia a törvénynek.

Csak egy nagyon jól átgondolt koncepció mentén rendezhetjük például a TDM-ek ügyét, mert, amint azt a korábbi, visszadobott törvénytervezet esetben is láthattuk, nem elég például rögzíteni, hogy az IFA bevételek bizonyos részéből kell finanszírozni a TDM-eket. Előbb azt is meg kell mondani, hogy milyen struktúrában működőképesek a desztináció menedzsment társaságok?

A közelmúlt legnagyobb leckéjével, a fejlesztési koncepcióval tehát mindjárt készen vagyunk. De, közben rengeteg egyéb üggyel is foglalkozunk. Hadd említsek néhányat, nem feltétlenül fontossági sorrendben.

Folyamatos munkát ad a Hotelstars nemzeti tanúsító védjegy, ami sikertörténet ugyan, de ezzel kapcsolatban is maradt tisztázandó kérdés. Pillanatnyilag Brüsszel válaszára várunk a csillaghasználat kizárólagosságának kérdésében.

Gőzerővel dolgozunk a 2014 – 2020 közötti, uniós forrásokra támaszkodó fejlesztési ciklus előkészítésén. Számításaink szerint, mintegy 300 milliárd forint juthat turizmusfejlesztésre, részben pénzügyi eszközök formájában, részben vissza nem térítendő támogatásként. A versenyképesség javítását helyezzük a fókuszba, tehát, pl. szállodaépítésre nemigen jut majd pénz, de átpozícionálásra, szolgáltatási kör bővítésére, annál inkább. Jómagam – bár jogászként végeztem -, szálloda- és fürdőüzemeltető voltam az elmúlt években, ezért gyakorlati szemszögből is látom, hogy milyen minőség- és szolgáltatásfejlesztésre, illetve versenyképességet javító intézkedésekre lenne szükség ma a hazai turizmusban.

Persze, azért nem vagyunk mindentudók, fontosnak tartom az ágazaton belüli szakmai egyeztetéseket. A programok tervezéséhez várjuk a javaslatokat, hogy még mivel tudnánk növelni a versenyképességünket és tökéletesíteni a turisztikai termékeinket? Az észrevételeket, a programokra tett javasatokat a vendegert@ngm.gov.hu e-mail címre várjuk.

Az új költségvetési ciklus 2014. január elsejétől kezdődik, a pályázatok kiírása pedig folyamatos lesz, ahogyan az unió befogadja a magyar javaslatokat.

Sok munkát adott a megelőző évi IFA-beszedés után járó költségvetési támogatás differenciált elosztása, a szerződések megkötése. Ez persze minden évben így van, tavaly is, idén is 400 millió forintot megközelítő támogatásban részesült több tucat önkormányzat, kifejezetten turisztikai célú fejlesztések finanszírozására.

Rész vettünk egy sor kétoldalú, államközi turisztikai bizottsági ülésen. Magyar–macedón, magyar–ukrán, magyar–szerb, magyar–grúz, magyar–belorusz, és magyar–orosz tárgyalásokat folytattunk. Lehet, hogy ezek sokszor formális események, de, úgy gondolom, csak rajtunk múlik, hogy mit tudunk kihozni ezekből a találkozókból.  Az orosz kollégákkal folytatott eszmecserén például megállapodtunk abban, hogy szorosra fűzzük a felsőfokú, szakirányú képzésben a kapcsolatokat, diák és tanárcseréket hajtunk majd végre, hogy minél hamarabb tudjuk nyelvileg jól felkészülve és az igényeket is jobban ismerve, értve fogadni a mind több orosz turistát.

Csak megemlítem a SZÉP-kártyáról szóló rendelet módosítását, amely mind a szállodák, mind a fürdők érdekeit szolgálja. Működtetünk egy monitoring bizottságot is a kibocsájtók és a szakmai szerveztek részvételével, mellyel a Szép kártya rendszerének működését vizsgáljuk és óvjuk. A belföldi turizmus növekedése mögött egyértelműen a jól működő Szép kártya program áll és ennek így is kell maradnia

Ugyancsak szerepelt már a hírekben az Artisjussal történt megegyezés, amelynek értelmében a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel, s újabb tehernövekedést elkerülve élhetnek a zenefelhasználás lehetőségével, hiszen a díjak a 2013-as árszinten kerültek rögzítésre, két évre előre,  míg a háttér jellegű élőzene után fizetendő összeg az eddiginek a felére csökkent.

Szeretnénk, hogy ismét „minőségi cigányzene" szóljon egyre több vendéglátóhelyen, és ezt pályázati rendszeren keresztül is ösztönözni fogjuk. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének kezdeményezésére dolgozunk azon, hogy újra vizsga alapján kapjanak jogosultságot a cigányzenészek a vendéglátóhelyeken való zenélésre.

A vendéglátásban dolgozók munkáját nehezítette a bontott üvegek tárolásának szabályozása. Tavasszal két ponton már módosult a jövedéki törvény. Az egyik módosítás szerint – a részletekre most nem kitérve - az üzlet kiszolgálásra szolgáló részében immár életszerű mennyiségben tartható bontott üveg, a másik módosítás szerint, az esetleges jogsértések szankcionálásakor már nem minden esetben kötelező az üzlet azonnali bezárása. Ezen felül, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) július 8-án kiadott közleménye szerint a vendéglátó-ipari üzlet konyhájában és más, élelmiszerkészítésre szolgáló helyiségében sem kizárt, hogy csekély mennyiségű, az üzlet készletéhez tartozó, bontott vagy bontatlan ital legyen.  Kimaradt még a kitelepülésből visszamaradt bontott üvegek kérdésének rendezése. A jelenlegi szabályozás szerint a pultban tárolható mennyiség meghaladása esetén azt vagy el kell fogyasztani, vagy ki kell önteni, azonban az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkártól kapott tájékoztatás szerint, a problémát orvosló normaszöveg került az adótörvények aktuális módosító csomagjába.

Módosult a lovas szolgáltatásokról szóló rendeletet, amiben nagyon fontosnak tartom a lovakra vonatkozó minősítési rendszer kötelező bevezetését, valamint a fogyatékos embereknek nyújtott lovas terápia személyi feltételeinek rendezését.

Megkezdtük a tárcán belüli egyeztetést a jogosulatlan turisztikai tevékenység (idegenvezetés, utazásszervezés) elleni hatékony fellépés jogi hátterének kidolgozására. Ha hiszik, ha nem, két törvényt és három rendeletet kell módosítani a megoldás érdekében.

Előttünk áll még a turisztikai szatelitszámla ügye, ami, úgy tűnt, hogy gyors siker lehet, azonban anyagi természetű akadályokba ütköztünk, és még nem tudtunk forrást találni erre a célra

A minőségi munkaerő képzésének érdekében a szakmai oktatásban résztvevőket arra ösztönözzük, hogy juttassák el hozzánk azokat a megoldandó problémákat, amelyek ismeretében megkereshetjük a társtárcákat, hogy velük együttműködve lehessen biztosítani a lehető legmagasabb színvonalú oktatás feltételeit.

Meg kell valósítanunk, un. evidence base kutatásokat is, amelyek például a gyógyvizes terápiák nemzetközi elfogadtatásához lennének nélkülözhetetlenek. Az evidence base kutatási program véglegesítés előtt áll, amelynek rögzítését azért tartom fontosnak, hogy  időt nyerjünk és, ha a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre állnak majd, azonnal megkezdődhessenek a vizsgálatok.

– Már-már a szakma kívánságlistáját sorolja, miközben nap, mint nap azt kell tapasztalni, hogy a politika sem kormányzati, sem önkormányzati szinten nem érti, s ezért nem is támogatja, sőt, esetenként, lehet, hogy akaratán kívül, de hátráltatja a turizmus ügyét. Legyen elég csak Budapest V. kerületére utalni, s ott is a Bazilika közeli buszparkolás ellehetetlenítésén csodálkozni.

– Ilyen konkrét ügyekbe legfeljebb informálisan tudunk beleszólni. Nem véletlenül említettem a beszélgetés elején, hogy a helyettes államtitkárság egyik legfontosabb feladata a társtárcák, társintézmények munkatársainak tájékoztatása, ismereteik folyamatos bővítése. Az infrastruktúrafejlesztés, az adópolitika, vagy az oktatás területén dolgozó szakemberektől nem elvárható, hogy ismerjék a turizmus ágazat minden sajátosságát, de fontosnak tartom, hogy számukra rávilágítsunk a területeink közötti összefüggésekre.  Ha nekik is egyértelmű lesz a turizmus gazdasági és társadalmi jelentősége, akkor azt is érteni fogják, hogy miért elengedhetetlen a jogszabályi háttér megváltoztatása, és miért fontos az ágazat költségvetési támogatása.