Magyar EU-elnökség, fenntarthatóság és mesterséges intelligencia az Event Touchon

A Balatonfüred Kongresszusi Központban megrendezett szakmai esemény résztvevőit a MaReSz frissen újraválasztott elnöke, Ganczer Gábor köszöntötte, aki elmondta, hogy rajta kívül a héttagú elnökségnek is újabb négy évre bizalmat szavazott a szervezet. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendezvényipari helyzetben egyre fontosabb a szakma fiatalítása, népszerűsítése a felnövekvő generációk között, így több egyetem hallgatóit is meghívták az Event Touchra.

A rendezvényen Ganczer Gábor, a MaReSz újraválasztott elnöke köszöntötte a résztvevőket

Fotó: Turizmus.com

Régóta céljuk volt, hogy a rendezvényt a budapesti helyszínről vidékre költöztessék és az újonnan nyílt Balatonfüred Kongresszusi Központ tökéletes helyszínnek bizonyult erre – emelte ki. Az elnök szerint az, hogy a régióban egy ilyen színvonalú és befogadóképességű rendezvényközpont nyílt, nagyban segíti a balatoni turizmust, hiszen a gasztronómia mellett már a MICE-szegmens miatt is érdemes lehet Balatonfüredre jönni – ez pedig a négy évszakos Balatont, a szezon bővítését is elősegíti.

Röviden beszámolt arról is, hogy a koronavírus után a rendezvénypiaci helyzet rendeződni látszik, 2023-ban már bőven meghaladták az eredmények a 2019-es számokat – erről a későbbi előadók részletesebben is beszámoltak.

Ezután Klemm Balázs, a házigazda Balatonfüred Kongresszusi Központ üzemeltetőjének, a Hotel & More-nak a vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket.

Pozitívan látják a tavalyi és az idei évet a rendezvényesek

A plenáris előadásokat Rókusfalvy Gábor, a MaReSz alelnöke és Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára nyitotta meg, akik a hazai rendezvénypiac aktuális helyzetéről, kilátásairól és trendjeiről beszéltek a MaReSz friss kutatása alapján. Összesen 174 cég válaszolt a kérdésekre, ezeknek majdnem 40 százaléka rendezvényhelyszín, vagy szálloda, s közöttük a kis- és középvállalkozások domináltak.

A kutatás eredményeiből kiderült, hogy legtöbbjük számára a 2023-as év pozitív volt, több mint a fele fejlődött és vett fel kollégát, 40 százalékuk stagnált, és csupán a cégek kevesebb mint 10 százalékánál csökkent a munkavállalók száma. Közel 35 százalékuk számolt be arról, hogy 5-15 százalékkal nőtt az események száma, 27 százalék nagyjából ugyanannyinak adott helyet, vagy rendezett. A rendezvények mérete és a résztvevők száma azonban láthatóan csökkent – a válaszadók fele nyilatkozott így, de ezzel együtt itt nőttek a bevételeik. A céges (belső és külső) rendezvények voltak a legnagyobb számban, ezeket követték a szövetségi, a szórakoztató rendezvények, fesztiválok.

Rókusfalvy Gábor, a MaReSz alelnöke (b) és Szűcs Balázs, a MaReSz főtitkára (j)

Fotó: Turizmus.com

Az árbevétele is sokaknak növekedett a tavalyi évben, attól függetlenül, hogy 48 százalékuk arról számolt be, 10-20 százalékos növekedést érzékeltek a költségeikben. Ezt azonban majdnem a fele, 10-20 százalékos áremeléssel, átterheléssel ellensúlyozta.A problémák közül az infláció közepes mértékben, az energiaárak emelkedése 54 százaléknak okozott gondot, a külpolitikai helyzet eszkalálódását azonban 58 százalékuk nem érzékelte. A válaszadók 32 százaléka számolt be arról, hogy lényeges fejlesztéseket hajtottak végre az infrastruktúra, technológia, informatika vagy emberi erőforrások tekintetében, sokan pedig energetikai beruházásokra is költöttek az évben.

A kutatás vizsgálta a rendezvénypiaci trendeket is. Kiderült, hogy Magyarországon a nemzetközi viszonylatnál nagyobb arányban rendeznek élő rendezvényeket, mint hibrid, vagy online eseményeket. Az eredmények alapján a megrendelők legfontosabb döntési szempontjai az ár, a helyszín, utána következik a catering, azonban a fenntarthatóság egyelőre középen helyezkedik el, míg a technika, a koncepció, a biztonság és a design pedig kevésbé fontos számukra.

A nagyobb problémákat a lerövidülő megrendelési és előkészítési idő, illetve a szakképzett munkaerő hiánya jelenti. Emellett sokan említették a rendezvényeket terhelő adók (ezek csökkentéséért a MaReSz már régóta lobbizik).

A munkaerővel kapcsolatos kérdések alapján kiderült, hogy a munkaerő fluktuációja alacsonyabb, mint a korábbi években (50 százaléknál nem változott, 40 százaléknál pedig nőtt a munkavállalók száma). A távozók más hazai cégnél helyezkedtek el javarészt, 26 százalék azonban így is elhagyta a pályát.

Végül a 2024-es kilátásokról is beszámolt a két szakember. A kutatás alapján a szakmának pozitív várakozásai vannak, a cégek több mint fele (51 százalék) hasonló számú rendezvényt vár, 26 százalék kevesebbet, míg 19 százalék azt válaszolta, hogy 5-20 százalékkal többet. A cél az, hogy a 2023-as eredményeket stabilan hozzák, akkor már elégedettek lehetnek – hangzott el.

Milyen hatása van a MICE-utazásoknak a turisztikai piacra, milyen fejlesztéseket tett és tesz a Budapest Convention Bureau révén a desztináció versenyképességének és nemzetközi láthatóságának növelése érdekében a  Magyar Turisztikai Ügynökség – erről már Kócsi Krisztina, az ügynökség szenior projektmenedzsere beszélt. Előadásában többek között elhangzott, hogy a hazai MICE-piac megrendelői toplistáját a brit, amerikai és német küldőpiacok vezetik. A hivatásturisztikai események hossza 38 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami azért is jó hír, mert felmérések szerint az e célból utazók minimum 30 százalékkal többet költenek, mint a szabadidős látogatók. A Budapest Convention Bureau tevékenységéről korábban egy hosszabb cikkben számoltunk be.

Ezután a 2024-es párizsi olimpia szervezési előkészületeiről a GL events rendezvényszolgáltató szemszögéből a cég projektigazgatója, Francois Regis Picolet tartott előadást.

177 rendezvény a magyar EU-elnökség hat hónapjában

Medveczky Iván, a Miniszterelnöki Hivatal Elnökségi Rendezvényszervezési és Protokoll Főosztály főosztályvezetője arról számolt be a résztvevőknek, hogy a júliusban kezdődő, 2024-es magyar EU-elnökségnek milyen hatásai lesznek majd a rendezvénypiacra.

Szavai szerint Budapest biztosan, de valószínűleg az egész ország megérzi majd az EU-elnökséggel járó rendezvények hatását, hiszen lesz olyan, hogy egyszerre 50 állam- és kormányfő érkezik majd az országba. A rendezvényekre érkező delegációk átlagosan 10 személyből állnak majd, de elő fognak fordulni 200 fősök is. Alapvetően azonban kisebb delegációkra, kevésbé magas rangú tisztségviselőkre kell számítani a rendezvények nagy részénél.

Medveczky Iván, a Miniszterelnöki Hivatal Elnökségi Rendezvényszervezési és Protokoll Főosztályának vezetője

Fotó: Turizmus.com

Ugyan a tervezési fázisban szó volt arról, hogy a hat hónapos EU-elnökség alatt 400 rendezvényt vezényelnek le, végül összesen 177 esemény kerül megtartásra a következő fél évben (ebből 161 kisebb). A legtelítettebb időszak a július és a szeptember lesz, amikor a turisták mellett várhatóan körülbelül 20 ezer személy érkezik az EU-elnökség kapcsán. A budapesti rendezvények 70 százalékát a Várkert Bazárban tartják, a főosztályvezető indoklása szerint főként az elhelyezkedése, az ára és a befogadóképessége miatt. Szeretnék bemutatni a Liget-projekt épületeit is, így a Millennium Házába, a Magyar Zene Házába és a Néprajzi Múzeumba is több rendezvényt visznek. Bizonyos egyetemek (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, MOME, Andrássy-, Károli-egyetem) szintén rendezvényhelyszínként funkcionálnak majd. Emellett a vidéki helyszínek közül Medveczky Iván kiemelte többek közt Veszprémet, Balatonfüredet, Kecskemétet, Tatát és Vásárosnaményt. A legnagyobb rendezvényeket a Puskás Aréna látja majd vendégül.

A főosztályvezető beszélt arról is, hogy a Liszt Ferenc-repülőtér 1-es terminálját már felkészítették a kormány- és államfői érkezésekre, magángépek fogadására, itt akár informális miniszteri találkozókat is lehet tartani. Az alacsonyabb szintű delegációk a T2 terminálra érkeznek majd, ahonnan taxival, tömegközlekedéssel és shuttle járatokkal folytatják útjukat a belvárosba – így érdemes a következő hat hónapban nagyobb forgalomra számítani.

Fenntarthatóság elméletben és gyakorlatban

A plenáris előadások után három beszélgetést hallgathattak meg a résztvevők fenntarthatóság és technológiai innováció témákban.

Az első kerekasztal-beszélgetésen Mantuano Mónikát (UNICEO) és Herner Katalint (KÖVET) arról kérdezte Radácsi Pál (Bo Live Branding Agency), milyen válaszokat, megoldásokat tudnak adni a szervezők a megrendelőknek, most, hogy egyszerre nő az igény az élő rendezvények iránt a fenntarthatósági elvárásokkal. Nemzetközi vállalati megrendelők esetében felülről, cégcsoporti szinten is érkezik a nyomás, és alulról, a munkavállalók felől is egyre nagyobb a vágy arra, hogy a társadalmi, környezeti hatások jobban érvényesüljenek egy rendezvény megszervezésekor. Ugyanakkor a cégek sokszor nem tudják hogyan kezdjenek bele a fenntartható rendezvények szervezésébe, így a rendezvényszervezőknek kell ebben segíteni, ötleteket adni.

Fontos, hogy az ökológiai lábnyom csökkentésére már a szervezés alatt próbáljanak megoldásokat találni, ilyen például az ételhulladék-mentés, vagy a telekocsival, tömegközlekedéssel történő utazás ösztönzése. Fenntartható megoldás lehet a  rendezvények végén kiosztott ajándékra az élmény vagy támogatás egy szervezetnek. A lényeg, hogy nem csupán a szelektív hulladékgyűjtés az egyetlen módja a "zöldítésnek".

A második kerekasztalon a rendezvénypiac fenntarthatósági trendjeiről és gyakorlati megoldásairól rendezvényszervezői, ügynökségi oldalról Pécsi Szabolcsot (HighVibes), Hodik Tibort (Progressive Reklámügynökség) és Szűcs Balázst (MaReSz) kérdezte Klacsán Csaba (WWF Magyarország).  Mint elhangzott, a fenntarthatóság gyakran kompromisszumokkal jár a résztvevők számára is, azonban ha megfelelően kommunikálják feléjük a rendezvény előtt, közben és után, akkor szívesebben vesznek benne részt.

Az Event Touch példáján keresztül bemutatták, mi mindent lehet tenni egy rendezvény karbollábnyomának csökkentéséért: ilyen volt például a húsmentes menü, együttműködés az Élelmiszerbankkal, a digitális programfüzet, a telekocsira, tömegközlekedésre történő ösztönzés. Más jó gyakorlatok is szóba kerültek: a növényből készült fotófalból hazavihetik a résztvevők a növényeket, tömegközlekedési csomópont mellé szervezett rendezvénynél pedig többen érkeznek vonattal.

Klacsán Csaba (WWF Magyarország), Pécsi Szabolcs (HighVibes), Hodik Tibor (Progressive Reklámügynökség) és Szűcs Balázs (MaReSz)

Fotó: Turizmus.com

A szakemberek szerint a jövőben még inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság, mivel a fiatalabb generációk – akik számára a fenntarthatóság még fontosabb – egyre nagyobb számban lesznek jelen a megrendelői és rendezvényszervezői oldalon is.

A harmadik kerekasztalon a rendezvényszervezésben is egyre nagyobb teret hódító – és az Event Touchon digitális segítőként részt vevő – mesterséges intelligencia kapcsán Heffler Andrea (SkillOn) és Erdős Ákos (HELLO Agency) arról beszélgetett, hogy az MI fejlődése milyen hatással van a szervezetekre és hogyan alkalmazhatók a digitális forradalom vívmányai, az MI-alkalmazások az ügynökségek életében.

A délutáni technológia, gasztronómia, értékesítés témájú szekció előadások után, este tartották a Flash Award díjátadó gálát, amelyen 12 kategóriában osztottak díjakat.