Az ezeréves érsekség, a piros arany és a pusztatízes titkai – ismét útra keltünk a MUISZ-szal

Kalocsa a második legrégebbi érsekség hazánkban, amelyet Szent István király alapított, amikor vallási központot hozott létre a Duna-Tisza közében. Ez a jelentős katolikus múlt mára a város kivételes turisztikai vonzerejévé nőtt. Számos magyar és külföldi turista keresi fel Kalocsát, főként azután, hogy – nagyszabású fejlesztéssorozat részeként – az érsekség látnivalói megújultak és kibővültek.

A MUISZ-utak állandó buszos támogatója, Jakus József, a Travel Trans Union (TTU) ügyvezető igazgatója ezúttal arra is vállalkozott, hogy munkatársaival megszervezze a programot, és kalauzolja a túrán részt vevő irodásokat, akiknek érkezéskor bemutatta a csoportot fogadó Vörös Márta főépítészt, az ASTRICEUM Érseki Múzeum vezetőjét.

Az ASTRICEUM Érseki Múzeum régi és új épületének találkozása, háttérben a Főszékesegyházzal

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A szakember elmondta, hogy a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye több éven át tartó programja keretében újult meg a város érseki központja, a Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház, az Érseki Kastély és a Főszékesegyházzal szemben álló hajdani Kanonokház, amelyből – átalakítás és bővítés után – az ASTRICEUM Érseki Múzeum jött létre.

Olasz barokk templom ezeréves alapokon

Utunk első állomása a Nagyboldogasszony Főszékesegyház volt, ahol a templom megtekintését rövid orgonakoncert koronázta meg, nem véletlenül, hiszen a templom nagy büszkesége egy Pécsett készült Angster-orgona, amelynek a hangzása az érsekhez többször ellátogató Liszt Ferencet is lenyűgözte, amikor a 4400 síppal rendelkező hangszert kipróbálta.

Olasz barokk mintára épült a Nagyboldogasszony Érseki Főszékesegyház

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Mint az idegenvezetőtől megtudtuk, a főszékesegyház úgynevezett olasz barokk stílusban épült, s a gyönyörűen felújított templombelsőt nemcsak rózsaszín színvilága teszi egyedivé, hanem a mennyezeten található fehér gipszstukkók is.

A felújítás során azt a célt is szem előtt tartották, hogy a korábban itt épült 11-12. századi templomok maradványait is láthatóvá tegyék. A különleges leletek ugyanis arról árulkodnak, hogy hazánk egyetlen kápolnakoszorús templomának romjaira bukkantak.

A munkálatok hamarosan befejeződnek, de a látogató már most is megpillanthat részleteket a templom alatti két romrekonstrukcióból, részben a templombelső üvegpadlós kialakításai révén, részben pedig az altemplomhoz vezető lépcsőknél, ahol Kalocsa első érsekének, Asztriknak az 1900-as évek elején feltárt maradványait lehet megtekinteni.

Az Érseki Kastély bejárata a díszes kapuval

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A legősibb orvosi könyvtől a nyungwe nyelvű Bibliáig

Az Érseki Kastély könyvtárában Grócz Zita, a könyvtárigazgató és kiállításszervező tartott tárlatvezetést. A vitrines tárlókban jelenleg kiállított könyvritkaságok idén az évben az orvoslás történetét járják körbe, a tematika évente változik.

A pompás barokk környezetben, tölgy- és jávorfából készült állítható, mobil polcrendszer őrzi a 150 ezer kötetes gyűjteményt, amelyet a 18. században alapítottak. A szakember elmondta, hogy a könyvtár egyedisége az aranyozott gerincű könyvek borítója, ami a polcrendszeren egyéges látványt nyújt, s mint hangsúlyozta, ez egy tudatos tervezés, egy pécsi könyvkötő mester 10 éves munkájának eredménye, aki mintegy 16 ezer könyv átkötésével, érte el a lenyűgöző hatást.

Az Érseki Kastély könyvtárában kivételes látvány a kötetek egységes barokk gerince

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A 60 kódex, a több mint félezer ősnyomtatvány, a 11. századból való pergamenre írt ritkaságok mellett olyan kincseket is őriznek, mint az országban csak itt található legrégebbi orvosi kötet, vagy a dán csillagász, Tycho de Brahe könyve 1598-ból, amelyből az egész világon csupán négy darab létezik. De akár ezt a példányt is át lehet lapozni virtuálisan egy ingyenes regisztrációt követően, mivel a könyvtár állományából 4 ezer kötet már digitálisan is elérhető, emelte ki Grócz Zita.

A vitrines tárlókban őrzött számos ritkaság között olyan kuriózumok is rejlenek, mint például a kalocsai jezsuita pap, Czimmermann István – akit Mozambikban a betűk atyjának neveztek – nyungwe nyelvű bibliafordítása.

Díszes papi öltözékek az „Ars Sacra – Ars Liturgica” kiállításon

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Festmények, textíliák, ötvösremekek között

A Főszékesegyházzal szemben álló egykori Kanonokház 18. századi történelmi épülethez egy modern szárny hozzáépítésével különleges épületegyüttes jött létre, az ASTRICEUM Érseki Múzeum, ahol jelenleg több kiállítás látható, de itt őrzik a múzeum legféltettebb kincsét, Szent István király koronás hermáját is, amely valódi remekmű a millennium korából, 48 kg ezüstből és 2 kg aranyból készült, a koronát díszítő igazgyöngyök és drágakövek az eredeti Szent Koronát idézik meg, a koronázási palást kidolgozása olyan finom munka, hogy igazi szövethatást sejtet.

Szent István király koronás hermája az ASTRICEUM Érseki Múzeumban

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Az „Ars Sacra – Ars Liturgica” című tárlaton az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai, valamint az érsekekről készült értékes kultúrtörténeti festmények tekinthetők meg. A kiállítás célja – az esztétikai élményen túl –, hogy egyfajta kapaszkodót nyújtson a mai modern embernek a szekularizált világban.

Kiemelt figyelmet érdemel a másik két kiállítás, amelyeket a régi épület padlásterében rendeztek be. Az egyik a Magyar Örökség díjas autodidakta textiltervező iparművész Szekeres Erzsébet liturgikus témájú, szemet gyönyörködtető tárlata Gyümölcsoltó Boldogasszony címmel, a másik a kalocsai születésű, 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter gazdag színvilágú festményeit mutatja be, „Akit szeretett Jézus” címmel. A 2003-ban elhunyt művészt, a 20. századi magyar pap-festők egyik legjelentősebb alakjaként tartják számon.

Kalocsa világhírű szülöttének szobra

Útban ebédünk helyszínére az idegenvezető felhívta figyelmünket Kalocsa világhírű kortárs szoborcsoportjára, amely a buszpályaudvar mellett emelkedik több mint négy évtizede, s alkotója nem más, mint a szintén kalocsai születésű Nicolas Schöffer (Schöffer Miklós), aki a kibernetikus művészet megteremtőjeként lett világhírű.

A főként parkokba, közterekre tervezett alkotásainak a szakértők szerint különleges térformáló és térszervező erejük van. Jellegzetes kibernetikus fénytornyai megtalálhatók a világ több városában Párizstól San Franciscóig.

Nicolas Schöffer kibernetikus fénytornya ajándék szülővárosának

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A kalocsai Chronos 8 nevű fénytorony – amelyet Schöffer 1980-ban ajándékozott szülővárosának – művészi koncepciója sem különbözik a többiétől: az alkotó célja, hogy a műalkotás állandó interakcióban, szimbiózisban legyen a környezetével nappal és éjszaka is. Nappal a jellegzetes szerkezetet látjuk kis korongokkal, tükrökkel, éjszaka viszont a fények és hanghatások dinamikus együttese veszi át a főszerepet.

A szobor tükrei együtt pörögnek a forgalom ritmusával, fénycsóváiban állítólag több kilométeres távolságból is lehet gyönyörködni. Mindenesetre a helyiek szeretik világhírű honfitársuk ajándékát, ami a város egyik büszkesége.

Hangulatos Dunai panoráma a Kék Duna Vendéglőnél

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Ebéd panorámával és paprikás kácsival

Az érseki központtól búcsút véve a Duna felé vettük az irányt, oda, ahová a Budapestről érkező – külföldi turistákkal zsúfolt – folyami hajók futnak be, és ahol az érkezőket többnyire a kikötő melletti Kék Duna vendéglőben látják vendégül. A helyszín már-már festői, az étterem óriási, Dunára néző terasza marasztalja vendéget, végül a házias illatok asztalhoz csalogatják a társaságot.

Ebéd előtti kóstolónak máris a hely specialitását, a csak erre a régióra jellemző paprikás kalácsot teszik elénk, és rögtön be is mutatják az étterem „kalácskészítő műhelyét” is. Itt a vendég elkészítheti saját kalácsát, vagy ahogy az itteniek hívják, a paprikás kácsit.

Szokatlan, de különleges társítás a hagymás paprika édes kalácsba töltése

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Nekünk is tartottak egy kis bemutatót ebből a – többnyire amerikai csoportok körében népszerű – fakultatív programból, néhányan a mi csapatunkból is vállalkoztak a kalácstészta lágyra gyúrására, kinyútjására, majd megtöltésére őrölt parikával és kacsazsírral kevert szeletelt hagymával.

S bár nekünk nem volt időnk megvárni, hogy a kalács megkeljen és kisüljön, de a turistacsoportok minden alkalommal tudnak magukkal vinni a hajóra is a saját készítésű ínyencfalatból.

Mindig nagy élmény a lovaskocsizás

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A Koch-ötös fokozása

Túránk utolsó állomása a kivételes hangulatú Bakodpuszta, Kalocsa és a legközelebbi település, Dunapataj között, a kunsági puszta és a Sárköz határán. Az itt létrehozott lovas centrum negyedszázada mutatja be – közel 200 hektáros területen – a pusztai életet és olyan hagyományos állatfajtákat, mint a magyar szürke marha és a racka juh.

Mint idegenvezetőnk elmondta, a farm tudatosan úgy lett kialakítva, hogy a vendég megismerje, miként nézett ki egy érseki uradalmi major a 18-19. században, ennek megfelelően az összes épület autentikus stílusban épült.

S miközben a vendégek elmerülnek a békés helyszín látványában, a nyugalmas és városi embernek kivételes miliőben, hagymás zsíros kenyérrel, pogácsával, borral és pálinkával kínálják őket. És ahogy az ilyen helyeken szokás, hamarosan kezdődik is a közel 50 perces lovas bemutató, amit a turistacsoport éppen aktuális nyelvén kommentálnak, magyaros háttérzenével.

Tóth Lajos lenyűgöző mutatványa, a vágtázó pusztatízes

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Megismerhetjük az ember és ló évezredes, titokzatos kapcsolatát, a csikósok vicces elemeket csempésznek játékukba, mi pedig csak ámulunk, milyen magától értetődő nekik az élet lóháton.

És miután felvonult a paraszthármas, az ökrösfogat, a négylovas hintó, és a csikósok vetélkedésének is vége, jöhet a fő attrakció. A szó szerint lélegzetállító „pusztatízes” (tulajdonképpen a megduplázott Koch-ötös) természetesen óriási sikert arat.

A tíz lovat hajtó csikós nevét érdemes megjegyezni, Tóth Lajosnak hívják, akinek Guinness-rekord beállítását a Youtube-on is megnézhetjük, nevéhez fűződik ugyanis az új, húszlovas(!) formáció rekordjának felállítása is.

A paprikafüzérek a táj elmaradhatatlan látványelemei ezen a vidéken

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

A „legmagyarabb” fűszer sztorija

Kalocsa környéke az egyik legnagyobb területű termelőhelye az egyik legismertebb hungarikumnak, a paprikának, amit a legnemzetibb terméknek is neveznek, mivel fehér a virága, zöld a levele és piros a termése. De hosszú utat járt be a paprika, míg az Újvilágból török közvetítéssel otthonra lelt a Duna mentén, s vált a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyagává.

A bakodpusztai Paprika Porta tavaly nyílt interaktív kiállítása négy nyelven (magyar, angol, német, francia) mutatja be a paprika meghonosodását, a paprikaművelés és felhasználás történetét.

A kiállítás egyik szemléltető táblája a paprikafajták csípősségét mutató Scoville-skála

Fotó: Turizmus.com/Vajk Brigitta

Azt is megtudjuk, miként vált az eredetileg erős, csípős paprika nemesítés során édes csemegepaprikává, a térségben élő ember boldogulásának, sorsának egyik meghatározójává, majd pedig hungarikummá, hiszen az édes paprikaőrlemény létrehozása már tiszta magyar találmány.

A kiállítás emellett bevezeti a látogatót a térség fejlődésének történetébe is. Régi fotókkal, használati eszközökkel, életképekkel szemlélteti, milyen volt az élet annak idején az érsekségi uradalom területén.

(Köszönjük a MUISZ meghívását!)