Kecskemét új attrakcióival ismerkedtünk a MUISZ tanulmányútján

A Lechner Ödön–Pártos Gyula-féle szecessziós városháza teljes körű felújítása és a benne kialakított látogatóközpont interaktív kiállítása révén Kecskemét városában is létrejött egy olyan ikonikus turisztikai vonzerő, amely miatt önmagában is érdemes felkeresniük az alföldi várost a turistáknak.

Hogy felfrissítsük tudásunkat „a puszták metropoliszáról” – ahogy Jókai Kecskemétet nevezte –, az újdonságok megtekintése előtt rövid városnézést tettünk a központban.

Visszakapta homlokzatának eredeti színét is a felújított városháza

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Barátok templomától a Lechner Kávéházig

Sétánk első állomása a városháza szomszédságában álló, s a város egyik híres szülöttje, Katona József nevét viselő színházépület volt. Pestieknek azonnal a Vígszínház ugrik be láttára, és nem is tévednek, 1896-ban, a millennium évében épült fel a budapesti épület szerényebb méretű hasonmásaként. S ugyan „csak” 530 férőhelyes, de a két város lakosainak arányát tekintve felülmúlja a fővárosit. Ráadásul a városban még másik három színház is működik, az Üzemszínház, a Kamaraszínház és a helyiek nagy kedvence, a Ciróka Bábszínház. A színházi élet tekintetében tehát igen jól áll a város.

Kis időre betértünk Kecskemét legrégibb, ma is álló épületébe, a városházával szemközti Szent Miklós-templomba, amelyet Barátok templomaként, de Ferences templomként is emlegetnek. Érdekesség, hogy a bejárat melletti üvegablakon látható régi városcímeren Kecskemét védőszentje, Szent Miklós látható, s mivel már itt megjelenik a pásztorbotjáról is ismert szent mellett egy kecskebak feje, sokan úgy vélik, innen került a kecske a mai címerbe.

A város első címerén, Szent Miklós jobb kezénél látható a kecskebak feje

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A templomhoz tartozó egykori ferences rendi kolostor – jelenleg felújítják – 1975 óta a nemzetközi hírű Kodály Intézetnek ad otthont, és a város másik híres szülöttje, a világhírű zeneszerző, zenepedagógus és zenetudós szellemi hagyatékát ápolja.

A városközpont másik emblematikus épülete a tekintélyt parancsoló református gimnázium a városházával és a híres Cifrapalotával olyan hármast alkot, amelyen a magyarországi szecesszió egy-egy állomását követhetjük nyomon.

Az eredetileg bérháznak épült Cifrapalota ma a Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítóhelye, itt tekinthető meg többek között a 155 darab aranytárgyból álló kunbábonyi avar kincslelet is.

Átellenben emelkedik a mór és a romantikus stílusjegyeket viselő hófehér Régi Zsinagóga, amely ma a Tudomány és Művészetek házának ad otthont. Akinek nincs módja Michelangelo híres Piétáját vagy Mózesét eredetiben, Rómában megtekinteni, remek másolataik által itt is gyönyörködhet bennük.

Augusztusban nyílt meg a városháza északi sarkán kialakított Lechner Kávéház

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A városnéző kör után visszatértünk a központban ékszerdobozként tündöklő városházához, s betértünk a Nagytemplom felőli sarkán kialakított Lechner Kávéházba, amely augusztusban nyílt meg a nagyközönség előtt.

Az egykori Tourinform-irodából kialakított kávézó méltán viseli az épület tervezőjének a nevét, s a benti békebeli miliő is szinte a múlt század elejére repíti a vendéget. A MUISZ-tagok – mindenki kívánsága szerint – presszókávé, forró csokoládé vagy üdítő mellett frissültek fel, miközben felkészültek a szintén nyáron átadott látogatóközpont – hallomásból már ismert – élményelemeire.

A beszélő köntöstől a Mercedesen át Kodályig

A városháza fölszintjén létrehozott látogatóközpontban a „Kecskemét, hírös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás bejárásakor megtapasztalhattuk, hogy felújítását követően valóban új turisztikai élménnyel tért vissza az Alföld egyik legizgalmasabb épülete. A műemléki felújítás és az óriási anyagot feldolgozó, fantáziadús kiállítás kombinációja remekül működik.

Hogy tényleg beszél-e a hatalmas köntös, azt személyesen kell megtapasztalni

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A látványos, interaktív tárlat kilenc termen keresztül vezeti a látogatót a város mozgalmas és fordulatos történelmén keresztül úgy, hogy több mint 300 témakört dolgoz fel és tálalja még a gyermekek számára is emészthető formában, akik nemcsak a helyi Pannónia Filmstúdió (Kecskemétfilm Kft.) ismert rajzfilmjeivel találkozhatnak – Mátyás király mondái, Vízipók-Csodapókig – hanem Mikszáth híres regényével, A beszélő köntössel is, amely a török idők Kecskemétjére varázsolja az olvasót. A két és fél méter magas hímzett köntösbe búja – valójában egy hangbúra alá állva – a regény részleteit hallgathatjuk.

De olyan kalandoknak is részesei lehetünk, mint például az 1911-es kecskeméti földrengés szimulációja, vagy virtuális utazás az 1930-as évek utcáin, méghozzá a helyi gyárból származó új Mercedes-Benz A-osztályos autó volánja mögött.

A Mercedes volánja mögött időutazást tehetünk az 1930-as évek Kecskemétjén

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A repülés szerelmeseit a katonai repülőtér és a város leghíresebb rendezvényének, a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapoknak a titkaiba is beavatja a kiállítás.

Külön fejezet foglalkozik Kodály Zoltán egyedülálló életművével és a világ legtávolabbi pontjain is ismert és alkalmazott zenepedagógiai módszerével. Láthatjuk a városháza hatalmas makettjét is, sőt még a híres harangokat is megszólaltathatjuk a városháza falán, ahol reggel 7 órától este 8-ig óránként más-más dallamok csendülnek fel, a legsűrűbben játszott Kecskemét is kiállítja kezdetű népdaltól a Kodály Háry szvitjén át egészen Beethoven Örömódájáig.

Vérszerződés a díszteremben

A rendkívüli várostörténeti barangolást a látogatóközpontban az újra eredeti fényében pompázó, emeleti díszterem megtekintése koronázta meg. Itt értjük meg igazán a városháza tervezője, Lechner Ödön és vállalkozó üzlettársa, Pártos Gyula „sem magasság, sem mélység nem rettent” pályázati mottóját.

A bibliai idézet a város ma is használatos jelmondata lett, s az elnöki emelvény mögött – a jól ismert kecskés városcímer alatt – olvasható.

Eredeti pompájában ragyog a városháza díszterme

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A lenyűgöző szépségű terem minden szeglete megújult, nemcsak Kraztmann Ede színpompás üvegablakai, Götz Adolf díszítőfestése vagy Székely Bertalan csodás művei – köztük a híres, Vérszerződés szekkó –, de új köntösbe bújhattak a műtörténeti értékű berendezési tárgyak, vagyis a teljes pulpitus, az írnoki székek, a padozat a képviselők helyével, valamint a hatalmas csillár is, amelyen pontosan annyi égő világít, ahány vármegyéje volt a történelmi Magyarországnak. Látszik, hogy a felújítás során minden egyes mester, szakember a legtöbbet hozta ki magából.

A megunhatatlan bográcsgulyás és Koch-ötös

A kecskeméti kulturális feltöltődés után a program hedonisztikusabb része következett, amelyhez a MUISZ a professzionális vendéglátásban szinte verhetetlen Új Tanyacsárdát választotta helyszínül.

Az Alföld romantikus hangulatát idéző miliőben – Lajosmizse és Felsőlajos között – máris kezdtük a ráhangolódást az ebédre az elmaradhatatlan hajtogatott házi tepertős pogácsával és kupica házi pálinkával, miközben Csekő Anita értékesítési vezető példás házigazdaként megmutatta az érkezésünkre éppen elkészült, óriásbográcsban fortyogó gulyást.

És mire kigyönyörködtük magunkat az őszt megidéző gyümölcsös asztaldíszekben, a hatalmas bográcsot már elő is készítették a tálaláshoz – minden a Tanyacsárdától évtizedek óta megszokott profi módon, és mégis közvetlen, családias hangulatban zajlott.

Így néz ki az igazi bográcsgulyás, a fenséges ízt pedig csak személyesen lehet megtapasztalni

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A kiadós, házi csipetkés gulyás után a büféasztalról zsiványpecsenyét rozmaringos sült burgonyával, bőrös csirkemellt sajtmártással és grillezett zöldséggel, valamint töltött pisztrángot parajos burgonyagombóccal választhatott a társaság, s akibe még fért desszert, az megkóstolhatta az elmaradhatatlan tejespitét házi baracklekvárral és a házi madártejet vagy éppen mindkettőt. Az ízletes falatok mellé a Frittmann Pincészet borait (Cserszegi Fűszeres, Rosé Cuveé, Kékfrankos) kínálták.

Ebéd után, lovasbemutató idejére a MUISZ-tagok is csatlakoztak nézőként egy népesebb külföldi csoporthoz, akik – talán először látva ilyet életükben – rendkívül lelkesen fogadták a lovakat szőrén ülő csikósok bemutatóját, tréfás versengését, valamint a program csúcspontjaként a híres Koch- vagy pusztaötöst.

A lovas program fénypontja a Koch-ötös

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Nem is tudom, hányadszor nézem végig ezt a magával ragadó „álló vágtát” az öt lóval, azt sem tudom, hány csikós képes erre Magyarországon, vagy bárki más a világon, de egyben biztos vagyok, a Tanyacsárdában napról-napra világszenzációt adnak elő úgy, mintha mi sem lenne ennél egyszerűbb és természetesebb dolog az alföldi csikós életében.