Óriási károkat okozhat a hajós turizmusnak az új fővárosi szabályozás

„A meghirdetett céllal a szakmai szervezetek egyetértenek, a módszerrel azonban nem" – emelte ki felszólalásának elején Tóth Mihály, a MAHOSZ szóvivője.

A főváros által megfogalmazott célkitűzések (legyen rend és tisztaság a Duna-parton, a kikötő hajók által okozott terhelés a lehető legkisebb legyen, minél egészségesebb egyensúlyt teremtsenek a folyó különböző célú használata közben) megvalósítását maguk is maximálisan támogatják.

Éppen ezért nehezményezik, hogy a felek között évek óta tartó egyeztetés merően új irányt vett, annak eredményeit a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításával lesöpörték az asztalról – emelte ki.

A hajós szervezetek és a beutaztatók képviselői nem akarják, hogy drasztikusan csökkenjen a fővárosi kikötők száma

Fotó: turizmus.com

„A jelenlegi módosítás mellőzi a szakmaiságot, nem áll mögötte hatástanulmány és nem tartalmaz megoldásokat a helyzetre. A hajók kiüldözésével a főváros nem oldja meg, csak más helyszínre teszi át a problémákat és egy sor újabbat hoz létre" – foglalta össze a hajózási szervezetek véleményét a jogszabály-módosítással kapcsolatban a szakember. Hozzátette azt is, hogy a véleményezésére mindössze két hét állt rendelkezésükre és szakmai javaslataikat végül nem is fogadták el.

Budapestnek meglátásuk szerint nem kevesebb, hanem több kikötőre lenne szüksége. A kikötők számának tervezett drasztikus csökkentése véleményük szerint jelentős károkat okozhat a fővárosi turizmusban, következményeként több 100 millió forintos bevételtől eshet el Budapest, a magyar személyhajózásban érintett mintegy 10 ezer ember megélhetése veszélybe kerülhet. A jelentős forgalomnövekedés miatt sérülhet a közlekedésbiztonság a Duna budapesti szakaszán, és radikálisan megnő a zaj- és levegőszennyezés.

A két szervezet éppen ezért jelenlegi formájában elutasítja a Duna-parti Építési Szabályzat módosítását, mely nem szolgálja Budapest érdekeit, nem visszaadja, hanem éppenséggel elveszi a Dunát a fővárostól. Arra kérik a Fővárosi Önkormányzatot, hogy folytasson érdemi egyeztetést az érintettekkel a valós megoldás megtalálása érdekében. Véleményük szerint mindehhez a mostani, szűkre szabott határidőhöz képest legalább 2-3 évre és több 100 millió forintos forrásra lenne szükség.

„Ennél többet érdemel az évszázados dunai hajózás" – összegezte szavait a szakember.

A témával 2023 nyarán már foglalkoztunk, akkor egyebek között azt írtuk, hogy a sétahajózással foglalkozó társaságok működése ellehetetlenülhet, amennyiben a XIII. kerület lobizása sikeres lesz és csökkentik a Duna-parton kikötő hajók számát.

A tervezett változtatás turisztikai és környezetvédelmi szempontból is aggályos

A fontos téma turisztikai vonatkozásairól Kanel Judit, a Magyar Beutaztatók Szövetsége alelnöke beszélt az eseményen. A dunai hajózás a beutaztató irodák legfontosabb programjai között szerepel, kihagyhatatlan kínálatukból – emelte ki. Elhelyezkedésének köszönhetően Budapest jelenleg versenyelőnyben van Béccsel és Pozsonnyal szemben, az előny megtartásához a dunai hajózásnak a jelenlegi formában tovább kell működnie.

Az utazási irodák legalább egy évvel előre terveznek, ezért életbevágó, hogy a változtatásokat megfelelő időzítéssel és a szakmailag is megfelelő megoldás birtokában valósítsák meg. Kanel Judit is úgy látja, hogy a jelenlegi utasszám biztonságos kiszolgálására minimálisan a jelenlegi kikötőszámra van szükség. Fontos az is, hogy a hajók a belvárosban állhassanak meg és – a városi közlekedés kiszámíthatatlansága miatt – ott nyugodtan várakozhassanak. Nem mellékes az sem, hogy a csoportokat tovább szállító autóbuszok megállása ezen a szakaszon biztonsággal megoldható.

„A dunai hajózás korlátozásával a hajótársaságok mellett több idegenforgalmi vállalkozás és beszállítóik is veszélybe kerülhetnek" – zárta szavait.

A dunai hajózás a beutaztató irodák legfontosabb programjai között szerepel

Fotó: 123rf.com

Horváth Imre hajóskapitány, hajózási szakértő a téma biztonsági vonatkozásait elemezte felszólalásában. A tervezett módosítás szerint a ki- és beszállító kikötők, valamint a várakozásra kijelölt helyszínek között akár 10 kilométeres távolság is lehet, a hajók által megtett távolság tehát akár a háromszorosára is nőhet, ami a környezeti terhelést is többszörösére növeli – hangsúlyozta.

Újabb problémát okozhat, hogy a hajók száma jelenleg majdnem tízszerese a kijelölt ki- és beszállító helyeknek, ami hosszas várakozást feltételez, újabb környezeti terhelést okoz. A ki- és beszállítás időtartama több 100 fő esetén kiszámíthatatlan, akár a 40 percet is igénybe vehet, ami a programok lebonyolítását is ellehetetlenítheti. Nem beszélve arról, hogy a feltorlódás elzárja a vízi útvonalakat és balesetveszélyes helyzetet teremthet, így komoly közlekedésbiztonsági aggályokat vet fel – sorolta.

Tóth Mihály hozzátette: a kikötők állapota valóban igényelne ráfordítást, de mivel a társaságok többsége egy évre kap parthasználati engedélyt, senki nem tud több tízmillió forintos fejlesztést végrehajtani, a szükséges felújítások így elmaradnak.

A „bulihajók" problémájának megoldására is megvannak a javaslataik, ehhez megfelelő szabályozásra, a szabályok betartatására és a partra telepített infrastruktúrára lenne szükség. A MOHOSZ bejelentette: április 20‐ára minden eddiginél nagyobb szabású kirajzásra és békés demonstrációra készülnek a hajósok a Dunán.

Több mint 4 millió turista hajózott tavaly Budapesten

A hajós turizmus jelentőségét mutatja, hogy tavaly a fővárosba érkezett több mint 5 millió turista több mint 80 százaléka, tehát 4 millió utas részt vett valamilyen típusú hajós városnéző programon. Ebben nem szerepelnek a rendezvényeken résztvevők, illetve a konferenciaturisták. Szállodahajóval évente mintegy félmillió turista érkezik, Bécs után Budapesten regisztrálják a legtöbb kikötést a Dunán.

Így változtatná meg a budapesti hajózást az új szabályzat

A Fővárosi Önkormányzat idén februárban hozta nyilvánosságra az érintettekkel a Duna‐parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosításáról szóló javaslatot. A tervezet szerint a belvárosból teljesen kitiltanák a hajókat, az újlipótvárosi partszakaszon a tartós várakozásra is alkalmas 24 kikötőből mindössze 9 maradna, ráadásul ezeket csak ki- illetve beszállításra lehetne használni – olvasható az eseményt követően kiadott sajtóközleményben.

Az eddig az ezen a partszakaszon állomásozó mintegy 45 személyszállító hajó kizárólag utasok felvételére és leszállítására állhatna meg a megmaradó kikötőkben. Az utas nélküli hajóknak külvárosi, konkrétan meg nem nevezett kikötőkben kellene várakozniuk, de – amint arra a DÉSZ‐t előkészítő tanulmány is hivatkozik – ezek a helyszínek egyáltalán nem, vagy csak részben rendelkeznek a hajók fogadásához megfelelő infrastruktúrával. Nincs megfelelő áram- és ivóvízellátás, sem pedig az utasok buszos utaztatásához szükséges parkolók, közutak.

A módosítás a szállodahajókat is érintené. A bevárosból kitiltott járműveknek szintén a még nem létező külvárosi, illetve a jelenleg személyhajóknak otthont adó XIII. kerületi kikötőkben biztosítanának helyet. Itt kizárólag a saját aggregátoraikkal tudnák biztosítani az áramellátásukat, amely jelentős zaj‐ és légszennyezést jelent.A kikötők megszüntetését a Főpolgármesteri Hivatal tehát úgy akarja végrehajtani, hogy nincs a Duna folyó budapesti szakaszán olyan kikötő, amely ki tudná váltani a jelenleg használtakat.