Korlátozná a Duna-parton kikötő hajók számát a 13. kerület, megelégelték a bulituristákat

A XIII. kerületi Duna-szakasz használatával kapcsolatban az elmúlt években megszaporodtak a lakossági panaszok. A levegőtisztasági, valamint klímavédelmi szempontok előtérbe kerülésével egyébként is egyre nagyobb a társadalmi elvárás a Duna és a kapcsolódó közterületek használatának szigorúbb szabályozása iránt – fogalmazta meg a problémát már 2020-as előterjesztésében a kerületi önkormányzat tulajdonosi, kerületfejlesztési és lakásgazdálkodási bizottsága. A helyzet azóta csak fokozódott.

Önkormányzat: a kerületi lakosok érdeke az első

A lakossági bejelentések legtöbbször a hajók és a turistákat szállító autóbuszok lég- és zajszennyezésére, az autóbuszok által okozott forgalomterhelésre, valamint a hajókról távozó vendégek szemetelésére vonatkoznak.

„Alapvető gond, hogy a Duna 13. kerületi szakasza hajóforgalom szempontjából a legterheltebb Budapesten, miközben a Margit híd és az Árpád-híd közötti városrész a Duna-parti városrészek közül a legsűrűbben lakott, Újlipótvárosban 40 ezer lakos él. A város más részein nincs ennyi lakóház, és nincs ennyi úszómű és kikötő sem" – nyilatkozta lapunknak Csiga Gergely, a kerület alpolgármestere. Hozzátette: elfogadják, hogy a közlekedés szempontjából ez a helyszín ideális a hajós városnézések számára, de úgy vélik, ennek az érdeknek nem kell felülírnia a kerületi lakosok életét, amit az utóbbi időben egyre jobban terhel a dunai hajózás és a hajós turizmus.

A problémának az alpolgármester szerint két komponense van. Az egyik, hogy az említett folyószakaszon szinte összefüggő sort alkotnak a hajók, az úszóművekhez gyakran 3 vagy 4 hajó köt ki egymás mellett, így a rakpartról „alig lehet látni a Dunát". A városlakók csekély mértékben tudnak élni a folyó nyújtotta lehetőségekkel, így azok számukra, kihasználatlanok.

„Hiába szeretnénk humanizálni és a kerületi lakosoknak visszaadni a Duna-partot, ez a törekvésünk nem tud érvényesülni az úszóművek és a hajók nagy száma miatt" – mutatott rá Csiga Gergely.

További, a helyben lakók életét megkeserítő nehézséget két gazdasági társaság korlátlan italfogyasztást magában foglaló sétahajós programjai okoznak, amelyek rendkívül népszerűek, esténként óránként indulnak. A garatra alaposan felöntött, kontrollvesztett utasok a leszállást követően a közterületeken elég sok problémát okoznak, hangoskodnak, nyilvános WC-nek használják a Szent István parkot és a kutyafuttatót – magyarázta az alpolgármester.

Mindezek miatt döntött úgy a kerületi képviselőtestület, hogy a dunai kikötők további üzemelését és a fővárosi közterület-használati hozzájárulás kiadását elsősorban a közösségi közlekedést, másodsorban a turisztikai közlekedést kiszolgáló vízi járművek kikötése esetén támogatja. Fontosnak tartják a turistabuszok számára alkalmas P+R parkoló kijelölését és a Carl Lutz rakparton lévő buszparkolók rövid időtartamú várakozó hellyé (K+R) történő átminősítését, valamint a buszforgalom elterelését. A kikötők elhelyezése vegye figyelembe a lakóházak közelségét, egy kikötőben legfeljebb 2 vízi jármű köthessen ki, nem megfelelő levegőminőség mérése esetén a vízijármű-forgalom korlátozható legyen. Fontosnak tartják azt is, hogy a közterület-használati hozzájárulást továbbra is egy éves időtartamra adják ki a hajótársaságoknak, és kizárólag panaszmentes üzemeltetés esetén hosszabbítsák meg – ismertette céljaikat az alpolgármester.

A város egyik legsűrűbben lakott részén van a legtöbb úszómű

Fotó: 123rf.com

Hogy az előterjesztésben megfogalmazott kritériumoknak érvényt szerezzenek, a kerületi képviselő-testület 2023. június végi ülésén elfogadta a XIII. Kerület Építési Szabályzatáról (KÉSZ) szóló önkormányzati rendelet módosítását, amely augusztus elején lépett életbe.

„Álló rendezvényhajók és szállodahajók kikötését egyáltalán nem támogatjuk, a Margit híd és Árpád híd közötti, jelenlegi 25 kikötő számának 15-re való csökkentését szintén a jogszabályba foglalta a képviselő-testület" – hangsúlyozta az alpolgármester, hangsúlyozva, hogy a BKV-hajókkal és a hagyományos városnézési szolgáltatást nyújtó kishajókkal nincsen problémájuk, más funkciókat viszont szeretnének korlátok közé szorítani. Véleményük szerint ugyanis a túlterhelt partvonalon karbantartó és tároló kikötőknek semmi keresnivalójuk, ezeknek a Duna külső szakaszain van létjogosultsága.

A többszereplős, bonyolult szabályozás miatt lassú lesz a változás

A kerület a témában érintett szervezeteket tájékoztatta a változásról, de elképzeléseiknek nem tudnak azonnal érvényt szerezni, a KÉSZ módosításának elfogadása csak az első lépést jelenti a változások felé. A szabályozás rendkívül bonyolult, az összetett probléma megoldásában több szereplő (a kerületi és a fővárosi önkormányzat mellett a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, a Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság) egyetértésére van szükség.

Változást leghamarabb a jövő év elejétől remélhetnek, ekkorra újítja meg egyes üzemeltetők engedélyét a fővárosi önkormányzat (más vállalkozásoké még több évig hatályos). További fejleményt a jelenleg szintén megújítás alatt lévő Fővárosi Építési Szabályzat elfogadása hozhat, ennek megfogalmazása során – a kerület tájékoztatása szerint – a Fővárosi Közgyűlésnek a KÉSZ módosításait figyelembe kell vennie.

Az alpolgármester azt is hozzátette, hogy a főbb célokat tekintve egyetértés van a kerület és a főváros között, de egyes részletek még tisztázásra várnak, a témában zajlanak az egyeztetések.

Külön kezelik a bulihajókat

A korlátlan italfogyasztással csábító „bulihajók" vendégei által okozott problémákat a kerület rövid időn belül is próbálja megoldani. A közterületfelügyelet posztos szolgálat során azonosította a járatokat üzemeltető társaságokat és összegyűjtötte a kiszálló utasok által okozott problémákat. A vállalkozásokat a kerületi jegyző felszólítja a panaszok kezelésére.A kerület számára a harmadik problémát azok a Dunán közlekedő hajók jelentik, amelyek ugyan ritkán használják kikötőiket, de az egészségügyi határértéket meghaladó zajjal közlekednek a Dunán. Ezek működését még bonyolultabb szabályozni, a megoldás keresése ezért – Csiga Gergely szerint – a jövő feladata lesz.

Nem értik a kerület ellenállását a személyhajósok

A Magyar Hajósok Országos Szövetségének képviselője működésük ellehetetlenítésére panaszkodott szerkesztőségünknek, és több pontban cáfolta a hajótársaságokat ért vádakat.

„A légszennyezettség növekedésének nincs sok köze a hajóforgalomhoz, hiszen a városnéző szolgáltatást nyújtó hajók a part közelében szinte csak az elindulás ideje alatt járatják motorjaikat. A társaságok az utóbbi évtizedekben saját önerőből gondoskodtak a motorok korszerűsítéséről" – nyilatkozta lapunknak Tenczel Gábor, a Magyar Hajósok Országos Szövetségének kommunikációért felelős elnökségi tagja. A hajók műszaki állapotára vonatkozó szabályozás hazánkban ráadásul kifejezetten szigorúbb, mint például Németországban.

A levegő minőségének romlása véleménye szerint sokkal inkább a megnövekedett autóforgalomnak köszönhető, hiszen amióta a Parlament előtt elhelyezték a közlekedési lámpákat, összefüggő kocsisor vánszorog a rakparton, jelentősen megnövekedett a gépjárművek menetideje.

A szakember szerint a kerület a két, „bulihajókat" üzemeltető társaság vendégei által okozott károk és panaszok miatt kollektíven bünteti a sétahajózással foglalkozó vállalkozásokat. A Szent István parkban randalírozó vendégek a többi társaságra is rossz fényt vetnek, miközben azok a maguk részéről mindent megtesznek a partneri viszony kialakításáért az önkormányzatokkal és a hatóságokkal. Pozitívum, hogy a két érintett társaság sem zárkózik el a kialakult helyzet rendezésétől, folyamatos egyeztetés zajlik a felek között a megoldásról – jelezte lapunknak a szakember.

A korábban hajófelújításra szánt kikötőket erre a célra például már nem használják, azokban tényleg csak a legszükségesebb javításokat végzik el, a nagyobb munkákhoz elszállítják a járműveket. Nem állja meg a helyét a vád, mely szerint az ő utasaik szemetelnek, sőt, a hajózási társaságok üzleti érdekből rendben tartják a területüket, az ő matrózaik például minden reggel szemétszedéssel kezdik a napot. A Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság jelenleg egy úszóműhöz 3 hajó kikötését engedélyezi, de a belső hajó alig látszik, véleményük szerint nem rontja a panorámát.

„Meglátásunk szerint a működésünk néhány, folyamatosan panaszkodó lakosnak probléma, miközben a sétahajózás az egyik legnépszerűbb turistaprogram, amely óriási bevételt hoz a fővárosnak. A kereslethez képest főszezonban így is kevés a hajó Budapesten, az úszóművek és a hozzájuk kiköthető hajók számának korlátozása ugyanakkor az ágazat több szereplőjét tönkreteheti. A hajóstársaságok a hatóság által jelenleg meghatározott kikötői kapacitásnak megfelelő hajószámmal rendelkeznek. Egy ilyen jelentős változás akár a hajós vállalkozások megszűnését is eredményezheti.

Tevékenységük így is problémás, hiszen a kikötőhasználati engedélyt jelenleg egy évre kapják meg a fővárostól, brandet építeni, hajót vásárolni, befektetni így óriási rizikó. A további bővülésnek főként a bizonytalan helyzet az akadálya. „A bátrabb beruházások elindításához legalább 10 éves működési engedélyre lenne szükségünk" – nyilatkozták.A sétahajózást választó utasok számát nehéz megtippelni, de a szakmabeliek szerint a 13. kerületi Duna-szakaszon 10-11, különböző arculatú vállalkozás rendelkezik kikötővel, és a partszakaszról legalább évi 10-15 ezer csoport indul hajós városnézésre. A társaságok rendszeresen vesznek részt karitatív tevékenységekben, rendszeresen szerveznek ingyenes utakat rászorulóknak, gyerekeknek, és jótékonysági szervezeteknek is.

A témában a Fővárosi Önkormányzatot is megkérdeztük arról, jogosnak érzik-e a 13. kerület problémáját a kerületi Duna-szakasz túlterheltségére vonatkozóan, és figyelembe tudják-e venni a kerület által szorgalmazott változásokat, de mostanáig nem reagáltak megkeresésünkre. Amint megkaptuk válaszaikat, frissítjük cikkünket.