Szomorú lista olyan természeti csodákról, amelyeket komolyan veszélyeztet a klímaválság és a kizsákmányoló emberi tevékenység.
Néhány dolgot magától értetődőnek veszünk: például, hogy a Holt-tengerben lehet fürödni, a nemzeti parkokban rengeteg növényfaj él, vagy hogy az Antarktiszon sok pingvin van. Az éghajlatváltozás és a természetet kizsákmányoló emberi tevékenység eredménye azonban egyre inkább láthatóvá válik, és az ökoszisztémák megváltozásával a világról alkotott képünk is változhat.
Lélegzetelállító természeti látnivalók, köztük fantasztikus nyaralóhelyek is eltűnhetnek néhány generáción vagy akár néhány éven belül. Íme nyolc ezek közül:
1. Maldív-szigetek
Fehérhomokos strandok, kék lagúnák és színpompás víz alatti világ teszi sok turista álomcélpontjává az indiai-óceáni szigetállamot. Azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy a szigetek legmagasabb pontja csupán 2,4 méterrel van a tengerszint felett, amely a globális felmelegedés miatt sajnos folyamatosan emelkedik. 2100-ra a szigetcsoport nagy része víz alá kerülhet.
A szigetállamot az éghajlatváltozás miatt megnövekedett viharveszély is fenyegeti, a korallzátonyok pedig már most károsodtak az óceán felmelegedése miatt, pedig hullámtörő és árvíz elleni védelmi funkciójukat csak akkor tudják betölteni, ha épek maradnak.
 |
| Néhány évtizeden belül az apró szigetek nagy részét elnyelheti a víz |
| Fotó: 123rf.com |
2. Holt-tenger
A világ legsósabb, Izrael, Palesztina és Jordánia határolta tava rengeteg turistát vonz, köztük – ásványianyag-összetétele miatt – számos, bőrbetegséggel küzdő embert is. Ám félő, hogy már nem sokáig, ugyanis a tó évente egy méterrel apad, ami a környező élővilágot is veszélyezteti a források kiszáradása miatt.
A vízszint csökkenésének oka többek között a mezőgazdaság megnövekedett vízigénye, ami miatt a Holt-tengert tápláló Jordán folyóból kiszivattyúzzák a vizet. Ha nem történnek megfelelő ellenintézkedések, a tónak tudósok szerint legfeljebb 50 éve lehet hátra.
 |
| A Holt-tenger vízszintje évente egy méterrel csökken |
| Fotó: 123rf.com |
3. Az Amazonas esőerdői
A világ állat- és növényfajokban leggazdagabb területeként ismert, egybefüggő esőerdő sorsa fordulóponthoz érkezett. Az INPE brazil űrkutató intézet 2020-ban arról számolt be, hogy a megelőző egy évben 34 százalékkal nőtt az illegális erdőirtás mértéke a területen. A rákövetkező egy évben pedig további 22 százalékos volt a növekedés.
Egy új tanulmány szerint „a Föld zöld tüdejének” is nevezett esőerdőnek a háromnegyede már elveszítette ellenálló képességét. A kutatók szerint a régió nagy területei változhatnak át szavannává, aminek beláthatatlan következményei lehetnek a globális éghajlatra.
 |
| Folyamatosan veszítenek ellenállóképességükből az Amazonas esőerdői |
| Fotó: 123rf |
4. Antarktisz
Ha az Antarktiszra gondolunk, rögtön totyogó pingvinek jelennek meg lelki szemeink előtt. A világ 18 pingvinfajából öt kizárólag itt fordul elő.
Azonban a világ déli végéről szóló hírek is egyre nyugtalanítóbbak. 2022 márciusában az ebben az időszakban megszokottnál 30 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek az egyik kutatóállomáson. Különösen a Nyugat-Antarktiszon következett be nagyobb felmelegedés az elmúlt 70 évben, aminek a következménye a széttöredező jéghegyek, az emelkedő tengerszint és a tenger élővilágában végbemenő változások, például a krillállomány csökkenése, ami az egész antarktiszi táplálékláncra, ezzel együtt a pingvinekre nézve is végzetes lehet.
 |
| A krillállomány csökkenése végzetes lehet az antarktiszi pingvinekre nézve |
| Fotó: 123rf.com |
5. Glacier Nemzeti Park
Az USA Montana államában található nemzeti parkban már most tetten érhető a klímaváltozás. Míg a 19. század végén még 150 gleccsert tartottak számon a parkban, addig ma már csak 25-öt, 2030-ra pedig ezek is eltűnhetnek. Az olvadást a megemelkedett hőmérséklet és a csapadékmentes nyarak gyorsítják.
 |
| Az olvadással teljesen eltűnhetnek a gleccserek a Glacier Nemzeti Parkban |
| Fotó: 123rf.com |
6. Everglades Nemzeti Park
A Florida államban található, 600 ezer hektárnyi mocsaras területen több mint kétezer állat- és növényfaj él. A tengerszint emelkedése miatt itt is veszélybe került az ökoszisztéma és több mint nyolcmillió ember ivóvízellátása, ezért a Fehér Ház 1,1 milliárd dollár értékű segélyprogramot indított a vízgazdálkodás fejlesztésére.
 |
| Pihenő aligátor az Everglades Nemzeti Parkban |
| Fotó: 123rf.com |
7. Madagaszkár
Az Afrika délkeleti partja közelében található szigeten számos olyan élőlény él, amely sehol máshol nem található meg, a gerinceseknek és a növényeknek például a 90 százaléka endemikus.
Az élőlényeket azonban komolyan fenyegeti a kihalás veszélye. Az esőerdő, ezzel együtt például a főemlősök élőhelye 2080-ra teljesen elpusztulhat a klímaváltozás és az erdőirtás miatt.
Az éghajlatváltozás hatásait India és Banglades mellett Madagaszkár érzi a leginkább. A túl kevés csapadék, a viharok, a bozóttüzek, az árvizek és az aszályok elpusztítják az amúgy is csekély termést.
 |
| Hatvan éven belül a gyűrűsfarkú makik élőhelye is eltűnhet Madagaszkáron |
| Fotó: 123rf.com |
8. Nagy-korallzátony
A világ legnagyobb, Ausztrália északkeleti partjainál fekvő korallzátonya 2300 kilométer hosszú és mintegy háromezer egyedi zátonyból áll. A világörökségi helyszín évtizedek óta szenved az éghajlatváltozás következményeitől. Az emelkedő vízhőmérséklet többször kiváltotta a korallok kifehéredését, az állomány fele állítólag eltűnt az elmúlt 25 évben.
További problémát jelent egy korallal táplálkozó tengericsillag-faj, amelynek szaporodását a mezőgazdaságból származó szennyvíz is segíti.
 |
| Nagy-korallzátony: vajon meddig láthatjuk még ezt a természeti csodát? |
| Fotó: 123rf.com |
A tudósok szerint 2100-ra nem sok marad ebből a természeti paradicsomból sem.
Forrás: Reisereporter
