Katica Tanya: ahol attrakció a fenntarthatóság

Az alapítók célja, hogy a Fenntarthatósági Díjjal elismerjék és a szélesebb közönséggel is megismertessék azokat a turizmushoz köthető szakembereket, akik cégük vagy szervezetük tevékenységébe beépítették a fenntarthatóságot, és innovatív megoldásokkal segítik a zöld szemlélet térhódítását a turizmusban.

A zsűri a beérkezett 34 pályázat közül négyet juttatott tovább a döntőbe. Mivel a pontszámok összesítése után holtverseny alakult ki az élen, a zsűri egyből két szakmai nyertest jutalmazott: a Katica Tanya Élményközpontot (projektfelelős Handó János) és a Natura Hill Zebegény – Zero Waste Fine Bistrót (projektfelelős Szilvási Mihály).

A Fenntarthatósági Díj ünnepélyes átadása a Turizmus Évadnyitó Gálán 2024. február 1-jén. A képen (b-j) Gál Pál Zoltán, a Turizmus Kft. ügyvezetője, Szilvási Mihály (Natura Hill Zebegény), Handó János (Katica Tanya) és Babik Edit, az MTSZA főtitkára

Fotó: Grósz Balázs

Elsőként a Katica Tanya fenntartható megoldásait mutatjuk be.

Kizárólag megújuló forrásból

A patcai Katica Tanya tulajdonosai, Handó János és Eszter az élményközpont 2003-as alapítása óta egy célt tartanak szem előtt, hogy az apró zselici településre érkezőknek fenntartható szórakoztatást kínáljanak. Az elsősorban családokra és iskolai csoportokra koncentráló komplexumban az évek során több mint száz kültéri és beltéri játéklehetőséget alakítottak ki, és Magyarországon egyedülálló attrakciókat és hagyományőrző aktivitások tucatjait fejlesztették. A látogatók egy belépő áráért a tehénfejéstől a csónakázáson át a kül- és beltéri csúszdapark és a játszóházak használatáig száznál is több attrakciót vehetnek igénybe, miközben az ökológiai lábnyomuk kisebb, mintha máshova mentek volna.

A 13 hektáros területen fekvő, az év 310 napján nyitva tartó élményközponthoz több mint 4000 négyzetméternyi épület tartozik, amelyből 2000 négyzetméter fűthető. Turistaházaikban, faházikóikban és családi apartmanjaikban összesen 200 vendéget tudnak elhelyezni.

A tulajdonosok alapelve, hogy csak olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amelyek nem fogyasztanak energiát, vagy ha mégis, akkor ahhoz ők maguk állítják elő a szükséges mennyiséget helyben. 2017 nyara óta kizárólag megújuló forrásból biztosítják az élményközpont teljes energiaszükségletét, azaz a fűtés-, hűtés-, melegvíz- és elektromosáram-igényüket, amely éves szinten mintegy 550 MWh-t tesz ki. Gázt nem használnak. Az épületeiket passzívház-jelleggel építik, s bár a beruházás így drágább, az üzemeltetés költsége – amelynek jelentős része a hűtés-fűtés – minimális. Ők is használnak fosszilis energiákat, de az így kibocsátott üvegházhatású gázt (CO2) masszív fásítással ellensúlyozzák.

Saját fenntarthatósági térképet is készítettek

Fotó: Katica Tanya

Az épületeiket passzívház-jelleggel építik, s bár a beruházás így drágább, az üzemeltetés költsége – amelynek jelentős része a hűtés-fűtés – minimális. Ők is használnak fosszilis energiákat, de az így kibocsátott üvegházhatású gázt (CO2) masszív fásítással ellensúlyozzák.

Saját áram, saját víz

A Somogy megyei élménykomplexum fenntartható működéséhez a korszerű technológiai megoldások is hozzájárulnak. A legtöbb helyen mozgásérzékelő LED-világítást, a konyhában indukciós eszközöket használnak, az épületek hőháztartását modern rendszerekkel felügyelik, az utóbbi három év fejlesztéseiben pedig a hőszivattyús fűtést alkalmazták, amellyel megfelezték a szükséges tűzifa mennyiségét.

A vendéglátó egységek áramellátását napelemekkel oldják meg, az áramot szolgáltató napelemeket a kiszolgálóépületek tetejére, parkolóárnyékolásként vagy meredek domboldalakra telepítették. Emellett napkollektor, szélkerék, biomassza-alapú hőközpont is részt vesz az energiatermelésben. Az elektromos fogyasztók kizárólag energiatakarékos, lehetőség szerint saját akkumulátorral rendelkező eszközök, s a zöld szemlélet része, hogy csak a feltétlenül szükséges berendezéseket találjuk meg a vendégházakban, ám ez nem csökkenti a komfortérzést.

A vízellátás ugyancsak természetbarát módon történik. Három vízkört építettek ki: az első a kommunális, hálózati víz, a második a saját fúrt kútból jövő, kezeletlen víz, a harmadik pedig az esővízkör. A használat céljától függően minden csapból a megfelelő minőségű víz folyik – a vécék jelentős részét például esővízzel öblítik.

A gokartpálya energiaellátásáról is napelemek gondoskodnak

Fotó: Katica Tanya

Emellett számos kézmosásra használt vízcsapra nyomáscsökkentőt szereltek, illetve több helyen nyomógombos csapok működnek, ezáltal egy kézmosás a szokásos vízmennyiség töredékét igényli. Az említett megoldásoknak köszönhetően a kezelt víz fogyasztása 80 százalékkal csökkent. Hiszik és vallják, hogy azért, mert valami olcsó, még nem kell pazarolni.

Amikor pénzt ér a hulladék

Az említett energetikai és vízgazdálkodási megoldásokon túl a teljes rendszer számos egyéb fenntartható elemet tartalmaz. Ilyen például, hogy az összes elvitelhez használt pohár, szívószál vagy ételhordó természetes alapanyagból készül, és a használat után lebomlik. Műanyag palackos üdítőket sem árulnak (ez alól csak az ásványvíz a kivétel), helyette számos csapoltüdítő-automatát helyeztek el, amelyekből a vendégek az otthonról hozott kulacsba vagy papírpohárba tölthetik a gyümölcslevet. Mint mondják, a döntés oka, hogy jelenleg nincs annyi ipari kapacitás a Földön, amely képes lenne az összes szelektíven gyűjtött műanyag palackot feldolgozni. Tehát a megoldás nem az újrahasznosítás, hanem a hulladéktermelés megelőzése.

Szintén fontos része a rendszernek az ökológiai szennyvízkezelés: a gyökérmezős megoldással energia- és vegyszerhasználat nélkül, helyben dolgozzák fel a szennyvizet. A többi hulladékot ugyancsak szelektíven gyűjtik: aki például 5 db használt elemet, lámpatestet vagy égőt hoz magával, az beváltható pontokat kap a klubkártyájára. 2019 őszén csatlakoztak a Jane Goodall Intézet használtmobiltelefon-gyűjtő kampányához is: a feleslegessé vált, náluk leadott mobilokat szintén pontokkal jutalmazzák. Bónuszként pedig Magyarországon, de talán egész Európában egyedülálló módon a vendégek hulladékkal is kifizethetik a belépődíj egy részét. S mivel az alapítók nem csupán megvalósítják, de népszerűsítik is a fenntarthatóságot, a rendszer elemeiről és egészéről az élményközpont területén elhelyezett ismertető táblákon részletesen tájékoztatják a látogatókat.

Névjegy

Handó János 54 éves közgazdász, Londonban MBA diplomát szerzett. 18 évig multinacionális környezetben folyamatszervező, szervezeti és IT-tanácsadóként dolgozott három kontinensen. Több budapesti üzleti szolgáltatóközpont (BSC) alapításában és fejlesztésében vett részt.
2001 óta fejleszti a Katica Tanya Élményközpontot, amely több hazai és európai környezetvédelmi díjat kapott. Célja a környezettel abszolút összhangban működő élményközpont fejlesztése, új, innovatív ötletek megvalósítása. A mai napig aktívan részt vesz a Katica Tanya mindennapi üzemeltetésében, a kétkezi munka számára értékadó. 79 országban járt.

Mit és mennyit fogyassz?

A Katica Tanyán nincsenek fogyasztásösztönző programok: amikor valamiből egy is elég, nincs „fizess kettőt, kapsz hármat" akció, a rövidtávú profitmaximalizálás helyett ugyanis a visszajáró vendégre építő, hosszútávú működés a cél. Például a PET-palackos üdítők száműzése az első évben bevételkiesést eredményezett, ám a másodikban már megszokták a vendégek, és 20 ezer műanyag palackkal kevesebb került a kukákba. Handó János vallja, hogy nem tiltani kell, hanem alternatívákat ajánlani a bevett, ám nem fenntartható praktikák helyett, s úgy véli, ami ma „vad ötlet", az holnapra már norma lesz. Ezért a fenntarthatósági törekvéseknek sosincs vége, ez egy folyamat, amelyben mindig van újabb megvalósításra váró elképzelés.

(Írásunk eredetileg a Turizmus.com Magazin 2024. márciusi számában jelent meg. Ha szeretne előfizetni a lapra, ezen a linken megteheti.)