Márta István: A fesztivál legnagyobb átka a tervezhetetlenség

A 2020-as év teljesen átalakította a hazai fesztiválpiacot, hiszen a váratlanul nyakunkba szakadt koronavírus-járvány miatt a hazai fesztiválok mintegy 80%-a maradt el.

„A fesztivál mint definíció még mindig nincs a helyén, ma Magyarországon mintegy 4500 magát fesztiválnak nevező eseménysorozat van, ebből mi úgy gondoljuk, hogy 3-400 olyan minőségi fesztivál működik, amely mind a hazai, mind az európai normáknak megfelel, tehát körülbelül ennyi fesztivállal számolunk. Persze számos kategóriája is létezik a fesztiváloknak, de a legnagyobbak és a legnépesebbek nyilvánvalóan az ifjúsági vagy könnyű zenei fesztiválok, s ezek voltak leginkább a pandémia elszenvedői” – mondja Márta István.

„De sérültek a művészeti fesztiválok is, a népművészeti és hagyományőrző rendezvények, amelyeken szintén nagyszámú közönség szokott részt venni, és sérültek az olyan népszerű közösségi fesztiválok is, mint például az Ördögkatlan, amely többször próbált idén talpra állni, végül az októberre kitolt rendezvényt is lefújták. Hozzáteszem, a gasztrokulturális fesztiválok többsége is bajba került.”

Márta István

Fotó: Dombóvári Judit

Emocionális és egzisztenciális veszteség is

Nagyon fontos tényező volt – emeli ki Márta István –, hogy a hirtelen kialakult pandémiás helyzet a több hónapos, többéves előkészítő munkával szerveződő fesztiválokat teljesen felkészületlenül érte. Az egyetlen működőképes stratégia a rendezvény időbeni eltolása, kisebb átalakítása lehetett – például a győri Öt Templom Fesztivált online tartották meg, és Szegeden is voltak szabadtéri előadások, de más formában –, azonban olyan megarendezvényeknél, mint amilyen a Sziget vagy a VOLT ez eleve szóba sem kerülhetett. A moratórium kihirdetésével, majd meghosszabbításával pedig végképp le kellett mondani sok olyan fesztiválról, ami a nyári kulturális turizmus alapját jelentette volna.

„Az előkészítésen kívül a másik fontos szempont, hogy a fesztiválok évente egyszer történnek meg, egyszer „borul virágba” – 3 vagy 10 nap erejéig – ez a műfaj, s a rendezvényt követően az utómunkálatok vagy máris a következő fesztivál előkészítése folyik” – hangsúlyozza a szövetség elnöke.

Márta István úgy véli, még egy jól felépített fesztivált, egy erős brandet is nehéz újraépíteni a rendezvény elhalasztása után, ráadásul mindennek nemcsak anyagi és gazdasági, hanem jócskán emocionális és egzisztenciális következményei is vannak. A fesztiválszakma idei megroggyanása tehát jóval több negatív következményt hordoz magában, mint azt elsőre gondolnánk. Az is lényeges szempont, hogy a fesztivál egy sokkal összetettebb „formáció”, mint például egy koncert- vagy színházi sorozat. Az addicionális tényezőket tekintve a fesztivál elmaradása egy sor szolgáltatót is érint, az előadóművészeken és a szervezésen, a technikai szolgáltatókon kívül hátrányt szenvednek a vendéglátósok, a kézműves termékeket előállítók, továbbá a szálláskiadók is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

VeszprémFest – az idén elmaradt fesztivál 2021-re minden eddiginél változatosabb és izgalmasabb kínálatot ígér honlapján

Fotó: Melczer Zsolt

Felvetődött még az a kérdés, mi lesz a megváltott jegyekkel? A belépős fesztiváloknál – amelyek jegyeik nagy részét elővételben eladták – ez is jelentős problémaként merült fel. A szövetség egyértelmű álláspontja, hogy az előre megváltott jegyeket vissza kell fizetni, bár talán itthon is lehetett volna gondolkodni azon a Belgiumban vagy Németországban már bevált formán, hogy voucher vagy utalvány váltaná ki a jegyet. Erről a megoldásról végül mindenki letett.

Munkacsoport, felmérések és javaslatok

A több mint 220 tagot számláló szövetség a járvány kitörésekor az elsők közt reagált a rendkívüli helyzetre a válságkezelő munkacsoport megalakításával, amely többek közt szorgalmazta egy „fesztivál vis maior alap” létrehozását. A nyár során – amikor már nyilvánvaló volt, hogy teljesen bedől a fesztiválpiac – felmérést is végeztek a tagok közt, a kérdések a fenntarthatóságra, a megtarthatóságra szorítkoztak, illetve arra, hogy milyen feltételekkel mit tudnának a fesztiválok tenni a túlélés és a megmaradás érdekében.

A tét hatalmas, hiszen a fesztiváliparban közel 12 ezren dolgoznak főállásban, részmunkaidőben vagy alvállalkozóként, de az ágazatban közvetlenül 37 ezer, közvetve pedig mintegy 300 ezer fő az érintett.

A fenti számokból következik az idei bevételek drámai alakulása: 80 milliárd forintot tesz ki az államibevétel-kiesés (áfa, szja, ipa, ifa stb. formájában), további 36 milliárdtól pedig a fesztiválszegmens esik el – mutat rá Márta István.

A kérdések a fenntarthatóságra, a megtarthatóságra szorítkoztak, és arra, hogy milyen feltételekkel mit tudnának a fesztiválok tenni a túlélés és a megmaradás érdekében

Grafikon: Magyar Fesztivál Szövetség

Mint az a felmérésekből kiderült, a fesztiválszervezők többsége (70%) a moratórium kihirdetése után szerződéseket mondott vissza, mintegy 40%-uk bércsökkentésre kényszerült, és minden ötödik fesztivál elbocsátásokat is foganatosított (volt ahol 10-15 fős leépítésre került sor). Ezenkívül hitelfelvételre, illetve különféle kölcsönökre 5-6%-uk szánta rá magát, s minden negyedik fesztivál valamilyen kiegészítő tevékenységbe kezdett.

Elérkezett az idő, hogy a szövetség javaslatcsomagba foglalja össze mindazt, ami az ágazat megmentéséhez elkerülhetetlen, még mielőtt beindul a negatív spirál és 2021-re vagy a későbbi időszakra is kihat.

A több kormányzati és ágazati szereplőhöz is eljuttatott 10 pontos javaslatcsomagjában a Fesztivál Szövetség részletesen indokolja a különféle kompenzációk szükségességét, kéri a már meglévő támogatások határidejének meghosszabbítását, kitér a képzési lehetőségekre a rendezvénytilalom időszakában, s felhívja a figyelmet fesztivál- és koncertjegyek jelenlegi 18%-os áfakulcsára, ami komoly versenyhátrányt jelent a szektorban, helyette 5%-os áfát javasol.

A támogatások az idei évre szólnak

A járulék- és közteher fizetési engedmények viszonylag gyorsan jöttek, de sajnos csak a nyár közepéig voltak érvényben. Jelenleg az a szövetség célja, hogy a fesztiválszakmát továbbra is érintse (legalább az év végéig, de jobb lenne 2021. április 30-ig) a járulékkedvezmény meghosszabbítása, hiszen a turisztikai szektor egyéb hazai szereplőivel ellentétben a fesztiválok nem tudtak újraindulni a nyár közepén.

Amikor pedig kiderült, hogy a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó hatályos szabályokat augusztus 15. után is fenntartják, a kormány 5,3 milliárd forintos támogatást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került zenészszakmának. Szeptemberben 700 millió forintos keretösszeggel jelent meg az a pályázat, amely a pandémia miatt elmaradt, vagy jelentősen csökkentett programmal megvalósult, 500 fő feletti könnyűzenei fesztiválok szervezőit támogatja.

A fentieken kívül támogatás várható még a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztivál Kollégiuma jóvoltából – a pályázatok jelenleg kiírás alatt vannak –, s az EMMI és a Petőfi Irodalmi Múzeum is tervezi a fesztiválok előadóművészeinek egyfajta megsegítését – mondja Márta István, hangsúlyozva, hogy bár több ágazat is próbál segíteni a fesztiváloknak, a támogatás csak az idei pandémiás helyzetre szól. A jövő évet illetően nincsenek még összehangolt szakmai egyeztetések, pedig már most szükséges lenne – mind a turizmus, mind a kulturális tárca bevonásával – előre megtervezni, mi a teendő, ha jövőre is fennáll a veszélyhelyzet.

A túléléshez, fesztiválszervezési készségük, kapacitásuk megőrzéséhez a válaszolók 85%-a  az idei pályázati pénzek kiosztását tartaná szükségesnek

Grafikon: Magyar Fesztivál Szövetség

Mit hoz 2021?

A fesztiválok jövőjét tekintve Márta István úgy gondolja, hogy egy több ismeretlenes egyenletről van szó, amelyben az egyik ismeretlen a vírus kifutása, s ettől a 2021-es év továbbra is kérdőjeles és tervezhetetlen lesz, ráadásul további támogatások, méghozzá összpontosított, koncentrált támogatási lépések szükségesek a túléléshez.

A másik ismeretlen tényező a közönség szokásainak esetleges megváltozása, az, hogy akar-e egyáltalán fesztiválra menni, tud-e fizetni érte, maradt-e annyi tartaléka, valamint, hogy az egészségügyi előírások maximális betartása mellett, tud-e, akar-e maszkban részt venni az eseményen. Sok máig is nyitott kérdés van még a fesztiválok körül – vélekedik a szakember.

A szövetség nyári felméréséből némi optimizmus is kicseng: a fesztiválszervezők mintegy háromnegyede vélekedik úgy, hogy – bár idén elmaradt –, jövőre meg tudja rendezni a fesztiválját. E téren azok a fesztiválok a legbizakodóbbak, amelyeket gazdasági társaságok szerveznek.

A túléléshez, fesztiválszervezési készségük, kapacitásuk megőrzéséhez a válaszolók 80-90%-a  egyértelműen az idei pályázati pénzek kiosztását tartaná szükségesnek – egyben azt is, hogy kevesebb megkötéssel, rugalmasabban lehessen azokból gazdálkodni –, továbbá a közterhek átmeneti csökkentését a szektorban.

(A cikk eredetileg a Turizmus.com magazin 2020. októberi számában jelent meg.)