Izgalmas kiállítás meséli el a Hauszmann-sztori folytatását a Budavári Palotában
A Hauszmann-sztori című kiállítás a Budavári Palota „A" épületében látogatható ingyenesen, de a jelenleg érvényes szabályok szerint csak védettségi igazolvánnyal. Multimédiás technológiával, a régmúlt felelevenítésével ismerhető meg a városrész fénykora, amikor a dualizmus időszakában Hauszmann Alajos építész újraálmodta a Királyi Palotát és környezetét. De feltárulnak a világháborús pusztítások és az 50-es, 60-as évek tudatos rombolásai is, emellett a tárlat átfogó képet ad a látogatónak a Budavári Palotanegyed mostani újjászületéséről. Az önmagában is izgalmas kiállítás még teljesebb élményt nyújt, ha csatlakozunk egy – szintén ingyenes – tárlatvezetéshez, amely keddtől vasárnapig naponta kétszer, 13 és 15 órakor indul.
Így tettünk mi is a kiállítás sajtóbejárásán, Sikota Krisztina vezérigazgató-helyettes, a Várkapitányság turisztikai és kulturális divíziójának vezetője, valamint Kőrösi Gábor kommunikációs és marketingigazgató kíséretében, Kiss Henrietta tárlatvezető kalauzolásával.
Több évszázad történelme rövidfilmben
A Hauszmann-sztori három teremben állít emléket a nagyszerű építőmesternek és élete fő művének. Az első helyiség egy vetítőterem, ahol 12 perces kisfilmben kapunk vizuális összefoglalót a budai Vár és a Királyi Palota történelmi múltjáról és a jelen építkezéseiről, Gáspár Tibor (aki Hauszmann Alajost alakítja), Szatmári Attila (Izidor, a beszélgetőtársa) és Fesztbaum Béla (narrátor) színművészek közreműködésével.
 |
|
Hauszmann Alajost Gáspár Tibor személyesíti meg a kisfilmben |
|
Fotó: turizmus.com |
A vetítőfelület önmagában is különleges, ugyanis egy hosszú, homorú falból és egy rá merőleges kisebb falszakaszból áll, amelyeken a nézők előtt különböző, egymást kiegészítő tartalmak peregnek, köztük térképek, régi fotók, vagy éppen korabeli filmfelvételek.
 |
|
A vetítőterem két falán különböző képeket láthat egyszerre a látogató |
|
Fotó: turizmus.com |
A magyar nyelvű filmet angol feliratozással látták el, így azt a külföldi turisták is élvezhetik, miként a tárlat teljes tájékoztató anyaga is kétnyelvű.
Rekonstruált dolgozószoba, ahol „életre kel" az építész
Innen Hauszmann Alajos rekonstruált dolgozószobája sétálunk át, amelyet az egykor a Döbrentei utca 10. szám alatt található – szintén általa tervezett – bérházban lévő eredeti mintájára készítettek el, a legendás építész használati tárgyaival, családi fotókkal, korhű relikviákkal. Itt is van egy látványosság: miközben a tárlatvezető mesél a mester gyerekkoráról, tanulmányairól, pályájáról, utazásairól és úri passzióiról, Hauszmann Alajos multimédiás technológia által „életre keltett" alakja a szobában fel-alá járkál, töpreng, méricskél, tervrajzokat nézeget vagy éppen a Dunára néző kilátásban gyönyörködik.
 |
|
A háttérben vetített mozgó kép azt az illúziót kelti, mintha Hauszmann Alajos maga is ott lenne és tevékenykedne a dolgozószobájában |
|
Fotó: Várkapitányság |
Hauszmann Alajos abban a kegyben részesült, hogy mind az építész szakma, mind a megrendelői elismerését megkapta, ennek tanúságai is megtekinthetők a vitrinekben. S miközben a Királyi Palota tizenöt évig tartó átalakításán és bővítésén dolgozott, melynek során a palota elnyerte a ma ismert, több mint 300 méter hosszú új homlokzatát a Duna felőli oldalon, mellette olyan nagyszerű épületek megtervezésére is jutott energiája, mint a New York-palota, benne a híres kávéházzal, vagy az Igazságügyi Palota, a későbbi Néprajzi Múzeum, míg kései munkái közé tartozik a Műegyetem központi épülete – hallhattuk a tárlatvezetőtől.
Múlt, jelen, jövő a fejlesztések termében
A kiállítás harmadik termét a múlt és napjaink fejlesztéseinek szentelték. Itt körültekintve látványos installációk, archív fotók, filmrészletek, tervrajzok, interaktív animációk, látványtervek, makettek segítségével ismerhető meg a Budavári Palotanegyed századfordulós pompája, majd a második világháborúban, és az azt követő évtizedek ideológiai, kultúrpolitikai döntései nyomán megsemmisült értékek, valamint a Nemzeti Hauszmann Program keretében 2019 óta megvalósult, és 2026-ig tervbe vett helyreállítások. Ez a három időzóna mind a négy falon visszaköszön, a fejlesztési program fő elemeinek, helyszíneinek megidézésével.
 |
|
A fejlesztések termében látványos installációk, archív fotók, filmrészletek, tervrajzok, interaktív animációk, látványtervek segítik a megismerést |
|
Fotó: Várkapitányság |
Köztük van a Szent István-terem, amely augusztus 20-ától lesz látogatható a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi termeként. A díszes helyiség korának iparművészeti csúcsteljesítménye volt, de a második világháborúban megsemmisült. Mostani rekonstrukcióján hét szakma képviselői, országszerte mintegy húsz műhelyben több száz szakember dolgozott.
 |
|
A maketten látható József-főhercegi palotát is újjáépítik |
|
Fotó: Várkapitányság |
Külön falat kapott a megnyitásra váró Csikós udvar a már újjáépült Lovardával, Főőrséggel és Stöckl-lépcsővel; a Szent György tér, ahol több építkezés is kezdődik az év második felében, köztük a József főhercegi-palota újjáépítése; a negyedik fal pedig az egykori királyi kertekről és ezek helyreállításáról, új funkciókkal való megtöltéséről mesél.
 |
|
Az interaktív térképasztal minden korosztály érdeklődésére számot tarthat |
|
Fotó: turizmus.com |
A fejlesztések termében elhelyezett interaktív térképasztal segítségével pillanatok alatt „repülhetünk" a Palotanegyed egyik pontjáról a másikra, és kapunk bővebb információkat a bennünket érdeklő épületekről, helyszínekről.
Kávéházi mesék az újjáépült Főőrségen
A Nemzeti Hauszmann Program program első eredményeit a látogató már saját szemével is láthatja: megújultak parkok, sétányok, lépcsők, teljes körűen felújították az ikonikus Mátyás kútját, kész a Stöckl-lépcső, újra áll a Lovarda – jelenleg csak vezetett sétákkal látogatható – és az eredeti helyszínen felépült a Főőrség is, melyet a sajtóbejáráson szintén megnéztünk.
 |
|
Az újjáépült Főőrség (a kép hátterében) kívülről teljesen megegyezik az eredetivel |
A Mátyás kútja közvetlen szomszédságában található épület egykor a királyi testőrség és a palotát védő Főőrség hivatala volt, kívülről most is teljesen megegyezik az eredetivel, azonban belsejét új funkciójának megfelelően a mai kor igényei szerint alakították ki. Földszintjén a minőségi vendéglátást megcélzó kávézó-étterem nyílt Royal Guard Cafe néven, a felső szinten helyet kapott kiállítás pedig a magyar királyi testőrség 260 éves történetét mutatja be.
 |
|
A királyi testőrség neve a vendéglátóhely nevében is megjelenik: Royal Guard Cafe |
|
Fotó: turizmus.com |
A kávázó berendezésének, dekorációjának kialakításánál figyelembe vették a történelmi hagyományokat is: a színes falakat és a mennyezetet testőrök, huszárok korabeli fekete-fehér képei díszítik, az oszlopokon a nyelvújító mozgalom ma már mulatságosnak ható szókísérleteit silabizálhatjuk. A most még csak péntektől vasárnapig nyitva tartó vendéglátóhely gasztronómia kínálatában egyelőre desszertek és hidegételek érhetők el, de a későbbiekben melegkonyhát is terveznek üzemeltetni.
 |
|
Közösségi térként is szeretnék hasznosítani a kávézót |
|
Fotó: turizmus.com |
Bottyán István ügyvezető azonban vendégei szellemi táplálékáról is gondoskodni kíván majd kávéházi beszélgetések szervezésével, mint hallhattuk, huszár hagyományőrzőként, lovas emberként szívügye a magyar testőrségi hagyományok továbbvitele, az ún. testőrírók hagyatékának ápolása. De ha csak egy jó történetet szeretnének hallani a kávé mellé, akkor is nyugodtan szólítsák meg őt, keresve sem találni jobb mesélőt nála.
