Szlovéniai barangolás a Júliai-Alpoktól a tengerpartig

A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ), a Szlovén Turisztikai Képviselettel együttműködve március elején tanulmányutat szervezett kiutaztatással foglalkozó utazási irodák részére Szlovéniába. A kiránduláson – amelynek során bebarangoltuk a szomszédos ország tájait a Júliai-Alpoktól a fővároson át a tengerpartig – lapunk munkatársa is részt vett. Az utazás apropója volt, hogy tavaly májusban a Szlovén Idegenforgalmi Közösség (STB) képviselői együttműködési megállapodást írtak alá a MUISZ-szal, amelynek célja, hogy a két ország turizmusát közelebb hozza egymáshoz.

A tanulmányút résztvevői Bledben

Fotó: Révész Róbert

Szlovénia amilyen apró ország, olyan változatos: a síelés, a túrázás, az aktív és extrém sportok kedvelőit is egyre több lehetőség, egyre jobb infrastruktúra várja a magas hegyek és a vadvizek vidékén, míg nyáron rövid, ugyanakkor sokszínű tengerpartján a fürdőzni vágyók is megtalálják a tökéletes nyaralóhelyet. Kiderült, hogy a szomszédos ország közelsége és sokszínűsége ellenére a csoportból sokan még csak átutazóban jártak Szlovéniában, így az utazási irodák képviselői számára is rengeteg újdonságot nyújtott a tanulmányút.

A Bledi-tó látképe a várból

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Síugró-világbajnokság testközelből

A program egy egészen különleges eseménnyel indult, amely nagyszerű nyitánya volt a négynapos tanulmányútnak. Az olasz–osztrák–szlovén hármashatár közelében fekvő Kranjska Gora Szlovénia egyik legnépszerűbb síterepe, amely nagy nemzetközi szlalomversenyeiről híres, lankásabb lejtőit pedig a kezdők és a kevésbé gyakorlott síelők vehetik igénybe. A sípályák közvetlen közelében szállodák, apartmanok, múzeumok sorakoznak.

A síugró világbajnokságon a házigazdáinknak is szurkolhattunk

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Látogatásunkkor rendezték meg az itt található Planicában a FIS Nordic World Ski Championships – a 2023-as északisí-világbajnokság – versenyeit. Egy gyors, késői ebéd után a VIP-páholyból nézhettük végig a vegyes síugrócsapatok versenyének döntőjét, ahol a szlovén csapatnak drukkoltunk. Szerencsénk volt – vagy talán mi hoztunk szerencsét vendéglátóinknak –, ugyanis a szlovénok végül a dobogó harmadik fokára léphettek fel. Egészen lenyűgöző volt közelről látni a síugrókat, a hideg időt pedig a forró tea, a forralt bor, valamint a Júlia-Alpok és a Karavankák látványa ellensúlyozta.

A csoport Planicában

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Kívánságok a Bledi-tónál

Az éjszakát már Bledben töltöttük, ahol a tiszta vizű tóból emelkedik ki az ország egyetlen, aprócska szigete egy kis kápolnával. Másnap reggel először a bledi várba vezetett az utunk, ahol bemutatták nekünk az évszázados, még a nyomtatás gépesítése előtti technikát. Ezzel a módszerrel itt nyomtatták többek között az első szlovén ábécét és Bibliát is. A csoport tagjai egy kézi nyomtatású oklevéllel távozhattak, amelyen bledi látogatásunk időpontját örökítették meg. A tóparti sziklára épült ezeréves várba a gyönyörű kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.

A Bledi-tó látképe Szlovénia egyetlen szigetével

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Ezután a szigetre is ellátogattunk egy tradicionális kis hajón, a pletnán, amely azért is különleges, mert lapos a feneke, így könnyen kibillen, ha valaki feláll útközben. A pletnák egyébként csak a bledi tavon találhatók meg, és a készítésének titkait nem osztják meg másokkal.

A lapos fenekű pletnával jutottunk el a templomhoz

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A szigetre érve 99 lépcsőfokon érhetünk el a kápolnához. A hagyomány szerint, ha egy pár itt esküszik, a vőlegénynek mind a 99 lépcsőfokon ölben kell vinnie a menyasszonyt, hogy hosszú, boldog házasságuk legyen. A szigeten egy kilátótorony is található, de az egyik legnépszerűbb attrakció a kápolnában található kívánságharang, amelyet ha meg tudunk kongatni, akkor a kívánságunk valóra válik.

Egy helyben, kézzel nyomtatott emléklapot is kaptunk a várban

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Piran, a tengeri só hazája

Bledből az ország mediterrán, tengerparti részébe kalauzoltak el bennünket. Piran, a festői középkori város történelmi emlékként védett, a közelben található sólepárlókról lett híres, messze földön ismerik a pirani sót, amit itt készülő, isteni csokoládéba is elrejtenek.

A tengerparton épp a burja, a hideg tengeri szél fújt, de a kilátás kárpótolt bennünket

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A Sókészítő Múzeum és a Sókészítő Fesztivál keretein belül bárki megismerheti a pirani só titkait. A kisváros egyébként a Velencei Köztársaság fénykorát idézi, nem véletlenül: ötszáz évig tartozott Velencéhez, mielőtt az Osztrák–Magyar Monarchia részévé vált.

A város főtere a Tartini tér, mely barokk és szecessziós jegyeket mutat

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A város központja a Tartini tér, minden utca innen indul és ide tér vissza, így nehéz elkeveredni Piranban. A tér a nevét Giuseppe Tartini zeneszerző után kapta, aki a városban  született. Piran látnivalói közé tartozik még a Május 1. tér, ahol nyáron nyüzsgő városi élet van, itt érdemes megkóstolni a frissen sült tenger gyümölcseit egy utcai kifőzdében, illetve a szemben lévő domb tetején elhelyezkedő várfal, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az öbölre.

A pirani só még a hotelben is megjelent

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A zöld főváros, Ljubljana

Ljubljana igazi nagyvárosi hangulattal fogadott. A város, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa lett, központjából teljesen kitiltotta az autókat, így a Ljubljanica folyó rakpartjain járművek helyett kávézók, éttermek teraszai sorakoznak.

Ljubljana központja teljesen autómentes övezet

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A helyiek már kora tavasszal kint üldögéltek a folyóparton egy-egy kávé vagy bor mellett, szemlélve a folyót átszelő hidakat. Egyik ezek közül a város jelképének számító Sárkány híd, amelynek sárkányfiguráit sokan fényképezik a turisták közül.

A belváros egyébként viszonylag kicsi, így szinte minden látnivaló könnyen elérhető gyalogosan. Népszerű találkozási pont a Hármas-hídnál a Prešeren tér, amelynek névadója, meglepő módon, nem egy politikus vagy hadvezér, hanem egy híres költő – mint megtudtuk, a szlovénok számára nagyon fontos a nyelvük, így országszerte sok szlovén költőt tiszteltek meg szoborállítással.

A várba érdemes felmenni a kilátás miatt – aki nem szeretne sétálni, az percek alatt feljuthat a siklóval

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A másik fontos látnivaló a vár, innen csodás kilátás nyílik a fővárosra is. Aki nem szeretne felmászni a várhegyre, az siklóval is feljuthat. A vár egyébként szinte egész története során börtönként szolgált, és a magyarok számára is tartogat érdekességet: első miniszterelnökünk, gróf Batthyány Lajos is raboskodott itt 1849-ben, ennek emlékét magyar nyelvű emléktábla is őrzi.

Mézes-sörös kényeztetés a termálvidéken

A fővárosból a termálfürdők vidéke felé vettük az irányt. Az országban összesen 87 meleg vizű forrás van, ezek nagy része Közép- és Északkelet-Szlovéniában, a Zasavje, Štajerska és Prekmurje régiókban található. Mi a Thermana Laškót látogattuk meg, ahol nemcsak megszálltunk, de a wellnessközpontját is kipróbálhattuk.

A termálvidéken kirándulni is érdemes

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

A környék, az Alsó-Savinja-völgy többek között söréről és mézéről is híres, a termálfürdő regeneráló kezeléseiben pedig mindkét alapanyagot hasznosítják – a mézet és a sört wellness formájában és az egyedi étrendben egyaránt kipróbálhatják a látogatók, de a település híres desszertjében, a mézes pitében is megtalálható. A reggelt érdemes egy jógaórával indítani, a fürdőzés mellett pedig kirándulni is lehet a környéken, a Szlovén Zöld Desztinációk címkét viselő környezetben. Laško környékén elérhetők sör- és virágséták is.

A világ legrégebbi szőlőtőkéje

Utazásunkat Mariborban fejeztük be, Szlovénia második legnagyobb városában. Maribort a Dráva folyó választja ketté, ezen ível át a város leghíresebb hídja, a Stari most. Ljubljanát követve Maribor is elkezdte a folyópartot autómentesíteni, nyárra pedig a tervek szerint elkészül a strand is, ahova mind a turisták, mind a helyiek kiülhetnek majd pihenni.

Ljubljanát követve Maribor központja is autómentes lesz

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Mariborban található ezenkívül a világ legöregebb, 400 éves, még ma is termő szőlőtőkéje, amely a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült. A terméséből kevés, leginkább reprezentációs célokra palackozott bor készül, azonban az ebből készült likőrrel ízesítenek egy habzóbort, amit mi is megkóstoltunk.

A legrégebbi szőlőtőke borával ízesített habzóbort is megkóstoltuk

Fotó: Kaszás Fanni/Turizmus.com

Mivel a város leginkább a borairól híres, így nem csoda, hogy a szüreti fesztivál az egyik legnagyobb ünnepük, és több tematikus borsétát is kínálnak.

A világ legrégebbi szőlőtőkéje

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Gasztronómiai utazás

Az utazásunk egyik legjobban várt részei az étkezések voltak – vendéglátóink ugyanis a Michelin Guide szlovén kiadásában ajánlott éttermek közül válogatták a nagyszerűbbnél nagyszerűbb helyszíneket az ebédekre és vacsorákra.

Vacsora Portorožban

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Amennyire változatosak a tájak, annyira sokszínűek a szlovén ételek is: míg az alpesi tájakon inkább az osztrák, addig a mediterrán, tengerparti területeken az olasz és horvát konyha ízei köszönnek vissza ránk. Az összekötő kapocs a természetes, helyi, zöld alapanyagokban rejlik, amelyeknek köszönhetően mintha magát az országot ízlelhettük volna meg.

Nem csoda, hogy a szlovén Michelin Guide harmadik kiadásában 1 két csillagos, 9 egy csillagos, 7 Bib Gourmanddal jutalmazott és 6 zöld csillagos étterem szerepel, 41 éttermet pedig ajánlanak országszerte.

Bledben a tóparti Park Restaurant & Cafe vendégei voltunk, amely a tóra néz, itt kóstoltuk először a selymes szlovén olívaolajat, amely az egész csoportot elvarázsolta. Itt érdemes megkóstolni a híres bledi krémest is – az eredetit állítólag pont itt, a Park étteremben készítik, amely ahhoz a szállodához tartozik, ahol mi is megszálltunk. Az ország középső részén népszerű a Prekmurska gibanica is, a mákkal, dióval, mazsolával és almával töltött desszert.

A szlovén krémes Bledben

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Ljubljanában az írószövetség épületében található PEN Klubban ebédeltünk, itt csatlakozott hozzánk Karmen Novarlic is, aki a Szlovén Idegenforgalmi Közösség üzleti kommunikációs igazgatója, Petra Stušek a Visit Ljubljana ügyvezetője és Mišo Blaž Mrvaljević, a Szlovén Utazási Irodák Szövetségének főtitkára.

Petra Stušek, Karmen Novarlic, Mišo Blaž Mrvaljević és Füri Mihályné a PEN Klubban

Fotó: Révész Róbert

Piranból a Restavracija Marina Portorožba indultunk vacsorázni, ahol igazi mediterrán ízeket kóstolhattunk. A mediterrán térség leghíresebb alapanyaga a Pirani-öbölben tenyészett tengeri sügér, de a terület híres a pirani sóvirágról, a tengert a karsztvidékkel összekötő táj pedig az olajfaligetek, a szőlőültetvények és a szarvasgomba hazája. Nem véletlen, hogy a vacsorát is uralta a szarvasgomba és az olívaolaj.

Szlovéniában is népszerű a leves, ez pedig az újragondolt változata a vasárnapi húslevesnek (PEN Klub)

Fotó: Kaszás Fanni/turizmus.com

Mariborban az olívaolajat felváltotta a tökmagolaj, a legöregebb szőlőtőkéről készült habzóborhoz már ezt szolgálták fel, egy kis házi kenyérrel. A helyi ízeket a Michelin-ajánlott MAK étteremben kóstolhattuk végig, ahol David Vračko séf (akinek testvére Michelin csillagos éttermet vezet) kalauzolt végig bennünket a helyi alapanyagokból készített menüsoron.

Köszönjük a meghívást a Magyar Utazási Irodák Szövetségének és a Szlovén Turisztikai Képviseletnek, illetve a nagyszerű idegenvezetést Petra Lubejnek!