Intézményesített karantén segít a romániai szállodákon

Az rég nem hír, hogy a koronavírus gyors terjedése a romániai turizmust is padlóra kényszerítette. A bátrabb szállodatulajdonosok számára most az egyetlen apró mentőöv, ha felajánlják szobáikat intézményesített karanténnak (rendőrség, csendőrség őrzi az épületet) a „vörös zónákból” – ahol a megbetegedések száma elérte a 10 ezret –, érkezők számára. De még több bevételhez jutnak, amennyiben főznek is a kényszerszobafogságra ítéltek számára.

Romániában hivatalosan 354 000 szállodai ágy várja a vendégeket, április 6-án közel 24 ezer külföldről hazatért személy lakott intézményesített karanténban, de a számuk – túlzás nélkül – óráról órára emelkedik.

A három héttel ezelőtt bevezetett szükségállapotban – ehhez kellett a parlament jóváhagyása is – az ország második vezetője az államfő után Mircea Vela belügyminiszter, aki a válságstábbal közösen dönt, hogy bizonyos intézkedések katonai rendelet, vagy kormányrendelet révén szülessenek meg.Az intézményesített karanténról született kormányrendelet szerint az állam egy szobáért, amelyben kizárólag egy személy lakhat napi 230 lejt (kb. 16 ezer Ft) fizet, amiért a szoba mellett a tulajdonos köteles biztosítani a napi takarítást, mosodát, személyes higiéniai eszközöket, törölközőt, ágyneműt – ha szükséges, pelenkát is –, az illető csomagjainak őrzését stb.

Ha egy szállodatulajdonos ingyen bocsátja rendelkezésre a szobáit, akkor is kap személyenként napi 50 lejt

Fotó: Hotel Zytto (facebook)

Amennyiben a szálloda, panzió működteti konyháját és biztosítja a karanténban élőknek a napi háromszori étkezést, plusz 70 lejt (kb. 5 ezer Ft) kap, de az ételt csak zárt csomagolásban, egyszer használatos eszközökkel szabad kiszállítani a szobákba, s mellé jár még 2-4 liter ásványvíz is. Az összeget az egészségügyi minisztérium a megyei tisztiorvosi szolgálatokon (DSP) keresztül fizeti.

Főleg a 3-4 csillagos szállodák tulajdonosai tudják, hogy a térített összeg messze alacsonyabb hétköznapi áraiknál, mégis egyre többen kötnek szerződést, mert megtarthatják alkalmazottaikat, túlélhetik a válságot. Mentőöv a vendéglősöknek is, mert ha a szálloda nem főz, akkor ők szállíthatják a menüt.

Ha egy szállodatulajdonos ingyen bocsátja rendelkezésre a szobáit, akkor is kap személyenként napi 50 lejt (kb. 3700 Ft).

Szolidárisak is bőven akadnak, például a korábbi válogatott labdarúgó Răzvan Raţ a Slatina megyeszékhelyen működtetett Zytto nevű szállodáját adta át a hatóságoknak, de hasonlóan cselekedett Ştefan Mandachi vállalkozó, aki jászvárosi (Iaşi) szállodáját bocsátotta ingyen rendelkezésre. Az ő neve a magyar médiába is bekerült, miután – tiltakozásul, hogy az állam Moldvában 30 év után sem épít autópályát – saját telkén, saját költségén megépíttetett egy méternyi szabályos sztrádát.

A szakszervezetek 3000 helyet kínáltak fel üdülőhelyeken lévő szállodáikban, hozzájuk csatlakozott az állami Romsilva erdőgazdálkodási vállalat 337 szobával vidéki vadászházaikban.

A hatóságok leginkább Bukarestben ütköztek falakba, mert még Gabriela Firea főpolgármester felhívására sem tolonganak a szállodatulajdonosok. Ami érthető, hisz naponta jelennek meg hírek szétcincált szállodai szobákról, bútorzatról, a hotelekben lakók által szervezett piás bulikról. Egy négycsillagos bukaresti szállodában féltucat szobát tettek tönkre a kényszerlakók.

Călin Ilie, a romániai szállodások szakmai szervezetének (FHR) elnöke szerint a hatóságok zártabb, kevésbé ismert turisztikai desztinációkon – Mamaia, Brassó környéke – keressenek szálláshelyeket, mert a koronavírus levonulását követően a legnépszerűbbek veszíthetnek imázsukból.

További bezárt hotelek nyithatnak meg, miután egy múlt heti katonai rendelet értelmében a helyhatóságok, a megyei DSP-k kötelesek szálláshelyeket keresni a kórházakban dolgozók számára. A cél, hogy az orvosok, ápolók két szolgálat között se érintkezzenek családtagjaikkal. Az állam ezekért a szobákért, étkeztetésükért is fizet.