Turizmus Szatellit Számlák a múltról - TP 2014. október
A TSZSZ-t illető túlzott várakozások nem indokoltak, a számlák nyújtotta információk korántsem jelentenek döntés-előkészítő csodafegyvert a gazdaságpolitika számára, „csupán” hiteles tükröt mutatnak a turizmus tényleges súlyáról, szerepéről, ágazati kapcsolatairól, a legfontosabb indikátorok valódi alakulásáról.
A szatellit számlák által mérhetővé válik a turizmus gazdasági teljesítménye. Nyomon követhető a turisztikai szolgáltatások iránt megnyilvánuló lakossági és nem rezidens (külföldi) kereslet, a turisztikai ágazatok (szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezés, vendéglátás stb.) kínálata, termelése (kibocsátása), valamint a nem turisztikai ágazatok különböző arányú turisztikai kibocsátása.
Segítségével mérhető a belföldi (a lakosság fogyasztása belföldön), nemzeti (a lakosság fogyasztása belföldön és külföldön) és hazai (a lakosság és a külföldiek belföldön) turisztikai fogyasztás. Kimutatható ezenkívül a turisztikai állóeszköz-felhalmozás, a beruházás értéke is.
Kiemelten fontos fejezete a TSZSZ-nek a munka világával való kapcsolat, a turizmusnak a foglalkoztatásban betöltött szerepe is.
A TSZSZ első összeállítását követően, 2005 és 2008 között, a turizmus szerepe érzékelhetően egyaránt növekedett a kibocsátás, a GDP, a fogyasztás, a foglalkoztatottság, a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított aránya alapján, táblázatunk legalább is ezt sugallja. Egyedül a beruházások részesedése csökkent, talán már érzékelhetőek voltak a közeledő válság előjelei.