Éden keleten

Szerző: Vajk Brigitta

Forrás: turizmus.com

 2016. augusztus 25. 10:33

Csónakázni Poroszlóról Abádszalókig vadregényes vizeken, bringázni a Tisza-tó körül, gyönyörködni a hortobágyi puszta végtelenjében, őshonos magyar állatfajtákat csodálni, vizet meríteni a gémeskútból, a mátai ménest lencsevégre kapni – megmutatták nekünk az édent keleten.

Két EDEN-díjas térség – a 2008-ban Legjobb, élő hagyományokkal rendelkező desztináció címet kapott Hortobágy, valamint a 2010-ben Legjobb természetes vizű desztináció elismerést elnyert Tisza-tó – karöltve látta vendégül nyáron a sajtó képviselőit újdonságai bemutatására, ezzel is jelezve, hogy attrakcióik egyre bővülő skáláját akár egymásba fűzve, több napot is érdemes e két tájegységre szánni.

 

Vízi tanösvénytől hallépcsőig

A Tisza-tó varázslatos világát – amennyiben már töviről-hegyire bejártuk a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumot, melynek látogatószáma tavaly meghaladta a 200 ezret – testközelből, csónakon is megéri felfedezni. Poroszlóról különféle hosszúságú túrák közt válogathatunk, és az sem mellékes, hogy túravezetőink, akiknek szinte az ereikben folyik a Tisza, hiteles élménybeszámolókkal fűszerezik a kirándulást, miközben felhívják figyelmünket minden élőlényre – a legsűrűbben megfigyelhető bakcsók, kócsagok és szürke gémek pedig mintha csak nekünk pózolnának.

Ami egykor a hétköznapok taposómalmát jelentette a hajdanvolt mesterség művelőinek, az Örvényi Pákász tanösvény látogatóinak mára kalandtúrává vált. A tavaly átadott interaktív bemutatóhelyre már eljutni is kalandos, motoros csónakokkal viszik az érdeklődőket a tiszaörvényi Szabics Kikötőből a szemközti szigetre, innen indul egyébként a népszerű Tiszavirág ártéri sétaút is. Miután a terep minden felfedezője számára odakészített gumicsizmákat felvettük és valódi pákász módjára átcsónakoztunk a túlpartra, hogy a Tisza patkó alakú holtágába, a Göbe vízi világába is bepillanthassunk, nekivágtunk a hol vízen, hol szárazföldön, hol ingoványon kanyargó, mintegy egy kilométer hosszú tanösvénynek.

Itt összesen 12 állomáson gyűjthettük csokorba ismereteinket a lápok mindentudóinak, a pákászoknak a korántsem könnyű életéről. Az izgalmas út a kiindulópontba kanyarodott vissza, ahol – nagy megkönnyebbülésünkre – érintetlenül vártak minket otthagyott cipőink, a másik megkönnyebbülést akkor éreztük, amikor a fel-felbukkanó vadmalacokat féltő anyakocával végül nem találkoztunk.

A térség másik kedvelt célpontjává – kerékpárosok pihenőhelyévé, piknikezők és természetfotósok romantikus helyszínévé – vált Közép-Európa legnagyobb ökológiai folyosója, a Kiskörei Vízlépcső látványos hallépcsője, mely csaknem másfél kilométer hosszan kerüli meg a duzzasztóművet, így biztosítva szabad vándorlási lehetőséget a halak számára, s hogy mennyire élnek is vele, jól megfigyelhető a vízszintszabályozó monitoringhelyiség akváriumhatású „kémlelőablakán”.

 

Bringára fel!

Nem múlhat el Tisza-tavi kirándulás bringázás nélkül sem, főleg azért, mert a térség mára a síkvidéki kerékpározás Mekkája lett, és a Tisza-tavi Kerékpáros  Centrum látványos épülete révén fellegvárává Tiszafüred vált.

Fotó: amdala.hu

Az ország legnagyobb és legkomplexebb kerékpáros központja nyártól már gőzerővel fogadja itt a látogatót. Szolgáltatásai közt figyelemre méltó, hogy a kerékpárszerviz mellett kölcsönzésre is lehetőség van: csaknem 300 prémium kategóriájú bicikli várja a leendő túrázókat. Méreteit tekintve imponáló, hogy egyszerre akár 100 bringás fogadására is alkalmas, s legyen akár kiindulópont, akár célállomás, mindenképpen érdemes körbejárni: tetőteraszán – ahová fel is tekerhetünk a kétkerekűvel – például hangulatos panorámakávézó üzemel. S bár a Tisza-tó körül kiváló a kerékpárút, a vállalkozó kedvűek az alig 40 kilométerre fekvő Hortobágyot is bátran célba vehetik.

 

Harmónia és virtus a pusztán

Nem először járok a Hortobágyon, ráadásul azok közé tartozom, akiket leginkább a víz és a hegyvidék közelsége nyűgöz le, mégis mostani, sokadik látogatásomra érett meg bennem a felismerés, mit érzek, ha a látszólag üres pusztát kémlelem: teljes harmóniát. S mindehhez elég néhány gémeskút, gólyafészek, békésen legelésző nyáj, a pocsolyában dagonyázó lusta bivaly látványa, vagy a tikkasztó hőségtől kiszáradt szikes talajból feltörő lila virágocskák fotózgatása. A csoporttól hosszú percekre leválva élvezem a puszta és köztem hirtelen keletkezett különleges és sajnos nagyon illékony varázslatot. S azt kívánom, bárcsak átérezné ezt minden idelátogató! Nem kell ehhez semmi nagy durranás, hiszen a Hortobágy már akkor a világörökség része volt, amikor a jelenlegi vendéghívogató attrakcióinak még harmada sem létezett.

Mégis, a kevésbé fogékony és érzékeny embereknek is érdemes ide eljönniük, hiszen számtalan módon segítenek nekik felfedezni és élvezni e ritka kincs értékeit. Kezdjük például azzal a pusztai virtussal, ahogy a csikósnak öltözött (egykor maga is csikósként dolgozó) idegenvezetőnk bevezet minket az élmények világába. Ízes nyelven beszél minden állatról a Pusztai Állatparkban, sokukat nevén szólítja, ott volt a születésüknél is. Megtanít minket ostorral csattintani, majd a gémeskútnál viccesen mutatja be az ő „kondigépét”, hiszen a vízzel megtelt vödör kiemelése edzett izmokat követel.

És folytatódnak a pusztai játékok, az állatsimogatás, amíg mindenkinek fülig nem ér a szája, és nem akaródzik továbbállni. Pedig érdemes egészen Mátáig menni, megcsodálni a legendás ménest, melyet több mint 300 éve Debrecen szabad királyi város alapított. Mi júliusban szerencsés helyzetben voltunk, mert épp az 50. Hortobágyi Lovasnapok idején, számos lovas program mellett vehettük szemügyre a gyönyörű nóniuszokat és kiscsikóikat.

 

 

Mindent a darvakról

A hortobágyi látogatóközpont egyik interaktív tárlatán naprakész tudástár várja azokat, akik többet szeretnének megtudni a Hortobágyi Nemzeti Park címerállatáról, a daruról. A gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt élményt jelentő kiállításon dioráma, interaktív térképek, videojáték, mágneses kirakó, digitális rajztábla nyújt többek közt szórakozást, miközben komoly ismeretanyagot sajátíthatunk el. Gyönyörű fotók segítségével fedezhetjük fel a föld egyik legősibb, s legelterjedtebb madárfaját, a szemléltető eszközök segítségével pedig kirajzolódik előttünk a világ darvainak lenyűgöző „családfája”.

 

 

Kirándulási tippek

Hortobágyi csárda – a puszta legrégebbi épülete, a 18. századi magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Az étlap igazodik a modern gasztronómiai elvárásokhoz, a menüsorban külön piktogramok mutatják a vegetáriánus és a paleolit ételeket, de jelölik a liszt- és tejérzékenyeknek, valamint a Candida-diétásoknak nem javasolt ételeket is.

aQuarium Étterem és Vendégház – Abádszalók egyik legújabb vendéglátóhelye, közel az abádi kikötőhöz és a kerékpárúthoz. A családi vállalkozás hitvallása, hogy semmit nem kínálnak a vendégnek, amit ők maguk ki ne próbáltak volna. Kiváló a tiszai halászléjük, a bőrével sült fogas filét pedig tökmagos sajtkrémes gnocchival javasoljuk megkóstolni.

Berekfürdő – a Hortobágy és a Nagykunság határán fekvő település felé nemcsak kiváló vizű termál- és strandfürdője miatt érdemes kitérőt tenni, de egy ritkaságért is: a község központjában található kiállítóhely A szovjet repülőtér titkai című állandó kiállítása,valamint egy szovjet felségjelzésű Mi-24D harci helikopter igazi csemege a műfaj kedvelőinek.