Randevú a hangszerek királynőjével és világmegváltó egyházi dokumentumokkal
“Ismert épületekben még izgalmasabb látnivalók, történetek” – sűrítette a lényeget a séta legelején Káldi Emese, az ImagineBudapest alapítója, vezetője. A cég hosszú évek óta szervez érdekes városi sétákat különleges helyszíneken, és nem volt másképp csütörtökön sem, amikor két új programmal ismerkedtünk meg: az egyik a Randevú a hangszerek királynőjével, a másik pedig az Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot címet viseli.
 |
|
A főváros legrégebbi temploma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél magasodó Belvárosi Főplébánia-templom |
|
Fotó: turizmus.com |
Túravezetőnk, Lendvai Gyula kántor először a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban ötvözte számunkra a főváros legrégebbi templomának szikár történetét színes kuriózumokkal, amelyek nem mindennap hangzanak el. Indításként egy gregorián éneket adott elő számunkra, majd további történetek, háttér információk hangzottak el a templom sok évszázados, a történelem során megtaposott hétköznapjairól. Például, a templomban látható Szent Gellért ereklyéjéről – egy csigolya, egy sarokcsont – elmesélte, hogy ezt húsz évvel ezelőtt a Velence melletti Murano-szigetéről hozták, miután a plébánia hosszas tárgyalásokat követően sikeresen egyeztetett erről az ereklyék őrzőivel.
 |
|
Eldugott kincs a Központi Papnevelő Intézet épületében működő Pálos könyvtár |
|
Fotó: turizmus.com |
De megtudtuk azt is, hogy 2010-ben felújítás során bukkant elő egy fali freskó, a széksorok szélén, jobboldalon lévő üveglap alatt látható régészeti feltárás során pedig kiderült, hogy a török időkben itt tömegsír is volt.
S mivel a fő téma a hangszerek királynője, a legtöbb információt a templomban látható harmóniumról, majd az orgonáról kaptuk. Lendvai Gyula szakmai aprólékossággal vezetett be minket az orgonakészítés, -építés, -működtetés rejtelmeibe, költségeibe, és nem utolsó sorban az orgonálás művészetébe. S mivel ő maga is kiválóan játszik a hangszeren, a gyakorlatban is hallhattuk a főplébánia-templom orgonájának muzsikáját.
 |
|
Lendvai Gyula szakmai aprólékossággal vezetett be minket az orgonakészítés, -építés, -működtetés rejtelmeibe |
|
Fotó: turizmus.com |
A Március 15. térről aztán átsétáltunk a Központi Papnevelő Intézet épületében működő Pálos könyvtárhoz. Nem mindennapos élményt nyújt a több ezer kötet látványa, a hely komor, méltóságteljes hangulata, ahol hajdan a szerzetesek olvastak, másoltak, jegyzeteltek. És ahol a könyvszekrényből kihúzható tolltartók egyaránt kiszolgálták a jobb- és balkezeseket.
A pálos rendet elsőként II. József fosztotta meg szellemi és anyagi értékeitől, mivel a rend eleve nem vállalt annak idején közhasznú feladatokat. Az ingóságaikat elárverezték, a kolostori könyvtárakat pedig beolvasztották az Egyetemi Könyvtárba. A mai Egyetemi Könyvtár 1800 előtti állománya ezeknek a feloszlatott kolostoroknak a könyvtárából állt össze. Elhangzott, hogy a jelenlegi teológiai hallgatók nem ezt, hanem egy különálló, modern könyvtárat használnak, a Pálos könyvtár gyűjteménye a kutatók számára fenntartott zárt gyűjtemény. És mindez csak apró ízelítő abból, amit a túravezetők mesélnek a résztvevőknek egy ilyen séta során.
