Így teljesített a turizmus és vendéglátás 2016-ban

Hová, mennyi időre és milyen célból utaztunk 2016-ban? A belföldre vagy a külföldre tett utazásaink domináltak inkább? Hány vendégéjszakát töltöttek el a külföldiek Magyarországon, és mely régiókat preferálták elsősorban?

Mik a turizmus legfőbb makrogazdasági jellemzői, hogyan alakultak az árak, a szálláshely-szolgáltatással és a vendéglátással kapcsolatos adatok, valamint a foglalkoztatottsági és kereseti viszonyok a turisztikai szektorban? Ezekre a kérdésekre is választ ad a KSH 2016-os eredményeket összefoglaló kiadványa.

2016-ban a szálláshelyek ismét eredményes évet zártak. A turisztikai szálláshely-szolgáltatást nyújtó egységek 215 ezer szobát és 683 ezer férőhelyet biztosítottak a vendégek számára. A szobák és a férőhelyek több mint fele a kereskedelmi szálláshelyeken, 35%-a az üzleti célú egyéb, 10%-a a nem üzleti célú szálláshelyeken volt elérhető. A kapacitás alapján számított összetételtől azonban lényegesen eltér a vendégforgalom szerinti megoszlás. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalomban mért súlya messze meghaladja a kapacitásadatokban tapasztalhatót, a vendégéjszakák 77%-át ezekben az egységekben regisztrálták.

A különböző szálláshelytípusok közötti arányok azonban jelentősen változnak a piacra lépő újabb, egyéb üzleti célú szálláshelyek hatására. Ez a jelenség elsősorban a fővárosban, illetve annak belső kerületeiben mutatkozik meg, és valószínűleg nem független az úgynevezett megosztásos gazdaság (sharing economy) pl. az airbnb térnyerésétől.

A magyar lakosság összesen több mint 309 milliárd forintot fordított többnapos belföldi, illetve 545 milliárd forintot többnapos külföldi turisztikai célú utazásra, ami 0,5, illetve 12%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai 7,3%-kal, 1725 milliárd forintra nőttek.

Ezek hatására az utasforgalmi egyenleg 3,2 milliárd euróval (982 milliárd forinttal) javította a nemzetközi fizetési mérleget.