Ahol a szőlő védett növény

A kódexben lefektették az itteni bor készítésének alapelveit és minőségi kritériumait, e hagyományos borfajta jó hírének és kiváló minőségének védelme céljából – hallhattuk Kovács Tamás borásztól a szerdai kóstolóval egybekötött prezentáción. Az olaszrizling erre a borvidékre a leginkább jellemző, bár Tokaj kivételével gyakorlatilag az ország teljes területén termesztik. A leggyakoribb szőlőfajta egyébként Horvátországban, és Ausztriában is elterjedt. Számos névvel illetik itthon és külföldön a fajtát. A Balaton menti, öt falut magában foglaló borvidéknek ez a tipikus szőlő és borfajtája, de azért színesíti ezt egy kis furmint, sőt még kékfrankos is, amely az utóbbi időben nagy visszhangot keltett.

Ma már a csopaki olaszrizling büszkén viseli az önálló eredetmegjelölést, és ezzel speciális védelmet szerzett.

Talajtól függően egészen eltérő zamatúak és ízvilágúak a borok

Amint Kovács Tamástól, a fiatal, csopaki születésű borásztól megtudtuk, itt nem a hóvirág a védett növény, hanem a szőlő. Arra is figyelnek az elkötelezett helybeliek, hogy ne engedjenek teret az ingatlanspekulációnak, hogy ne építhessenek be elhagyott szőlőbirtokokat. E viszonylag kicsi borvidéknek a talaja igen változatos, megtalálható itt a vörös homokkő, a dolomit, a márga, mészkő, bazalt. A Tihanyi félszigeten vulkáni tufa is található.

Talajtól függően egészen eltérő zamatúak és ízvilágúak a borok, amit persze még színesít az évjárat is, no meg az adott borászat szakembereinek tudása – amint azt a kóstolás során megtapasztalhatták a  résztvevők.