Kell-e nekünk biztosított ügynök? – terítéken az utazásközvetítői kaució

Az ügyvezető, „Brókermarcsika" többmilliárdos sikkasztási ügye révén április óta a lapok címlapján szereplő, fő profilja, az engedély nélkül végzett betétgyűjtés mellett utazásközvetítéssel és utazásszervezéssel is foglalkozó Kun-Mediátor nem közvetített túl sok utast a vele szerződésben álló szervezőknek, de az utasok által befizetett pénzt rendre elfelejtette átutalni. Az IBUSZ-tól például összesen nyolc utazást – egy kivételével külföldi üdüléseket – rendelt meg a karcagi iroda erre az évre, az utasok által bekért dokumentumok tanúsága szerint be is szedte az előlegeket, de azt csak egy esetben továbbította az IBUSZ felé. A szervezőnek a jogszabályok szerint ilyen esetben is kötelessége elutaztatni az utast, amit az IBUSZ meg is tett, lapzártánkkor már majdnem mindenki haza is tért az útjáról.

A közvetített utasok alacsony száma miatt a Kartago Toursnak sem származott jelentős kára a Kun-Mediátor-utasokból. Ugyanez a helyzet a Green Travellel is, nekik sem volt sok utasuk a Kun-Mediátoron keresztül, és ők is elutaztattak mindenkit, bár a közvetítő nekik sem utalta át az utasoktól kapott pénzt.

Belegondolni is rossz azonban, mi lett volna, ha egy olyan közvetítő a főszereplő a történetben, mint például a QuaesTour, amely nagyságrendekkel több utast „szállított" a vele leszerződött tour operatoroknak. A teljesen más okból és körülmények között megszűnt QuaesTour szerencsére korrekten átutalta az előlegeket (és még nagyobb szerencse, hogy nem a nyár közepén húzta le a rolót, amikor a szolgáltatóknak már kötbért kell fizetni).

Megint más történet az érdi Ace Travelé, amely az eddig megismert részletek szerint olyan utakra is szedett be pénzt, amelyekről nem is volt visszaigazolt megrendelése a szervezőtől, de az ilyen esetekben nem is terheli semmilyen felelősség a szervezőt, legfeljebb rossz fényt vet rá. (Az Ace Travellel kapcsolatba hozható Ace-Class Kft. és Ace Group Kft. körüli, a rendőrségen folytatódó botránynak amúgy augusztus végi lapzártánkkor, több mint két héttel az ügy kirobbanása után sem volt nyoma a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal [MKEH] nyilvántartásában és honlapján, a hivatal ugyanis értékelhető dokumentumok híján – az utasok által bemutatott visszaigazoláson például aláírás sem volt – egyelőre nem tudott közigazgatási hatósági eljárást indítani).

A tour operatort semmi sem védi

„Az utazásközvetítők felelősségének kérdése nagyon érzékeny és bonyolult téma – szögezi le Füri Mihályné, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) Etikai és Jogi Bizottságának vezetője. – A jelenlegi, fogyasztóvédelmi szempontú szabályozás értelmében, amennyiben az utazásszervező és utazásközvetítő között érvényes szerződés van, és a tour operator visszaigazolta a megrendelést, akkor is el kell utaztatnia az utast, ha nem kapta meg az utas által befizetett pénzt a viszonteladótól. Tehát minden felelősség a szervezőt terheli, ami nem egészséges állapot, mert kockázatos a számára. Azonban van olyan nézet is, mely szerint két gazdasági társaság kapcsolatát nem lenne szerencsés szabályozni."

„Szakmai körökben gyakran elhangzik az utazásszervezők részéről, hogy jogosnak tartanák az utazásközvetítők felelősségének újragondolását és a kötelező, forgalommal arányos közvetítői kaució bevezetését" – erősítette meg kérdésünkre Mihálka
Róbert, a Green Travel értékesítési vezetője. Szerinte a jelenlegi szabályozás alapvetően rossz, hiszen a tour operatort semmi sem védi a szándékos csőd vagy sikkasztás ellen. Ilyen feltételek mellett bárki létrehozhat egy közvetítői hálózatot, hogy miután leszerződött a szervezőkkel, megrendelte tőlük az utakat és beszedte a részvételi díjakat az ügyfelektől, másra költse vagy eltüntesse a pénzt, a szervezőnek így is kötelessége elutaztatni az ügyfeleket, legális eszközökkel pedig gyakorlatilag hiába fut a pénze után. Akár az egész piacot meg lehetne ezen a módon gyengíteni – mutatott rá.

„Ráadásul az MKEH sem tud fellépni, vagy nem kellő hatásfokkal ilyen esetekben. Szlovákiában például következetesebb a szabályozás, mint nálunk, a szervezőnek addig nem kötelessége elutaztatni az ügyfelet, amíg nincs neki átutalva a részvételi díj. Ausztriában, Németországban pedig elfogadott, hogy a közvetítőknek kauciót kell letenniük, ahogy a TUI is jelentős összegű biztosítékot kért az útjait értékesítő magyar ügynököktől" – mondja a szakember, akinek becslése szerint Magyarországon az ügynökök 80 százaléka elutasítana egy ilyen feltételt, azzal az indokkal, hogy nem tartja etikusnak és nincs is rá pénze.
A szervezőknek meg persze szükségük van széles közvetítői hálózatra, ezért nem támasztanak szigorú követelményeket.

Az IBUSZ Utazási Irodák álláspontja is az, hogy a jelenlegi jogszabályok csak az utazásszervezőkre hárítják a felelősséget és a helytállást. „A Kun-Mediátoréhoz hasonló helyzetek elkerülése érdekében érdemes lenne újra átgondolni az utazásközvetítők felelősségét és kötelezettségeit" – nyilatkozta lapunknak Molnár Anita, a cég kommunikációs menedzsere.

Előnyök a biztosított közvetítőnél

„Az utazásszervezők jelenleg aránytalanul nagyobb kockázatot vállalnak, mint a közvetítők, sőt, szinte minden kockázat, költség, anyagi és erkölcsi felelősség az övék – mondja Gyerő Krisztina, az Utazasnet.hu, a Netrisk.hu online utazásközvetítő üzletágának vezetője, aki másfél évtizedes utazásszervezői gyakorlattal is rendelkezik. – Utazásközvetítő céget nagyon könnyen, minimális tőkével lehet alapítani, miközben a saját tőkéjükhöz képest nagyságrendekkel nagyobb forgalmat bonyolítanak, és nemritkán óriási összegeket kezelnek. Úgy gondolom, valamennyi védelmet az utazásszervezőknek is kellene garantálni, amire a jól átgondolt mértékű ügynöki vagyoni biztosíték jó eszköz lenne. Ez magával hozná a piac tisztulását, a komolytalan »kapualj-irodák« és »garázscégek« kihullását, és a közvetítők számára is indukálna előnyöket: az induló (kisebb) irodák is rögtön kaphatnának hozzáférést a nagyobb irodák rendszereihez, nem kellene ún. alügynökként dolgozniuk, hiszen az utazásszervezők számára sokkal kisebb rizikót jelentene egy-egy új szereplő; a valódi online foglalásokat illetően talán bátrabbak lennének az utazásszervezők, a visszaigazolásokkal nem várnák meg a részvételi díj átutalását; könnyebb lenne a last minute időszak, azonnali fizetés nélkül is lehetne helyet foglalni, hiszen az utazásszervező biztos lehetne abban, hogy hozzájut a pénzéhez; lehetne egyezkedni a tour operatorral, hogy a jutalék (vagy egy része) már az előlegből levonható legyen, így a viszonteladó is hamarabb jutna a jogos jövedelméhez" – sorolja a szakember.

„A közvetítői vagyoni biztosíték valóban szűrné a piacot – ért egyet Hatos Andrea, a keszthelyi Hatos Utazási Iroda tulajdonosa. – Azonban egy ilyen intézkedés még szimbolikus összeg esetén is egészen biztos, hogy felháborodást keltene, hiszen a közvetítők minimális jutalékból gazdálkodnak" – tette hozzá. Célszerűbb lenne, ha a tour operatorok jobban megválogatnák a partnereiket, vagy sokkal szigorúbban kezelnék a foglalásokat. Véleménye szerint egyébként a TUI módszere – meghatározott összegű biztosíték kérése – sem feltétlenül mindenre megoldás, hiszen egy szélhámos közvetítő ennél jóval nagyobb összeget is be tud kasszírozni az utasoktól.

MUISZ: jelenleg nincs hivatalos álláspont

Füri Mihályné szerint a kézenfekvő megoldás jelenleg az lenne, ha a tour operatorok biztos kézzel meg tudnák válogatni a partnereiket, ez viszont nehéz, egyrészt a gazdasági helyzet, másrészt amiatt, hogy nem állhat minden információ a rendelkezésükre az adott közvetítőről. Viszont a tour operatornak most is lehetősége van depositot kérni, vagy az utas egyenesen a szervező számlájára is befizethetné a részvételi díjat, és az ügynök a befizetést követően kapná vissza a jutalékot. Nyugat-Európában ez a gyakorlat, a magyar piacon azonban egyelőre nemigen működik.

A MUISZ legutóbb hat évvel ezelőtt, a 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet felülvizsgálatának elindításakor foglalkozott a közvetítői felelősség kérdésével, az esetleges ügynöki vagyoni biztosíték bevezetésével. Akkor nem tudtak megállapítani olyan százalékos összeget, amely elfogadható terhet jelentett volna a közvetítőknek, így nem támogatták az ügynöki kaució bevezetését (azt a javaslatot ellenben igen, hogy törölhető legyen a nyilvántartásból az a közvetítő, amely az utas elutazását megelőző napig nem fizeti ki a részvételi díjat a tour operator részére – kivéve, ha nincs a szervező és közvetítő között ezzel ellentétes tartalmú megállapodás). Hivatalos álláspontot a kérdésben akkor dolgozna ki a szövetség, ha a jogszabályalkotó jelezné a kérdés rendeleti szabályozását.

A biztosítók ugyanakkor hat évvel ezelőtt nem látták akadályát egy közvetítői módozat kidolgozásának.

Az NGM is vizsgálná az ügynöki kaució kérdését

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint az utazásközvetítők felelősségi szabályainak felülvizsgálata az új uniós direktíva kihirdetését követően kerül napirendre.

Az új uniós irányelv (ez válthatja majd fel a korábbi, 90/314/EGK package-irányelvet) tervezetéről várhatóan ősszel szavaz az Európai Parlament, s a kihirdetését követően két év áll az egyes tagállamok rendelkezésére, hogy elveit a hazai joganyagukba átültessék. Ennek megfelelően a magyar kormánynak is felül kell vizsgálnia a hazai utazásszervező és -közvetítő vállalkozások működési feltételeit és kötelezettségeit, valamint a hatályos fogyasztóvédelmi, illetve utazási szerződési szabályokat. Az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet újabb, soron kívüli módosítása ezt megelőzően nincs napirenden.

„Célunk az, hogy az utazási joganyag felülvizsgálata is ugyanúgy széles körű szakmai konzultáció keretében valósuljon meg, minden érintett szakmai szövetség bevonásával, ahogyan az az irányelv korszerűsítése során is történt" – írta a minisztérium a kérdésünkre. Az új irányelv európai parlamenti elfogadását követően a hazai jogszabály-felülvizsgálat és kodifikáció előkészítésének részeként is tervezik az említett munkacsoport újbóli összehívását.

Ennek keretében megvizsgálják a közvetítői felelősség kérdését is. Erre vonatkozóan az új irányelv tervezetéből nem következik jogalkotói kényszer. Az irányelv alapvetően a szervezők felelősségéből kiindulva írja elő vagyoni biztosíték teljesítését, de a néhány tagországban jelenleg is működő joggyakorlatot megtartva továbbra is megengedné, hogy az egyes uniós tagállamok a közvetítőkre is megállapíthassanak felelősségi szabályokat.

Utazásszervezésben sem volt erős a Kun-Mediátor. Az iroda a külföldi utazásszervezési tevékenységre minimálisan előírt ötmillió forint vagyoni biztosítékkal rendelkezett, amely teljes mértékben fedezte a szerződés hatálya alá eső, külföldi utakra vonatkozóan bejelentett kárigényeket – tájékoztatta lapunkat Maják Viktor, az UNION Biztosító kommunikációs igazgatója. Az utazásszervező tevékenységének beszüntetését követően 6 kárigényt rendeztek, a kártérítés összege mindezek alapján összesen 130 ezer forintot tett ki, amelyet röviddel a kárigények beérkezését követően ki is fizettek.

A cikk a Turizmus Panoráma magazin szeptemberi számában jelent meg. Ön még nem előfizetőnk? Kattintson ide!