Megszűnhet az idegenforgalmi adó? Az NGM nem egyeztetett a szakmával

Glattfelder Béla államtitkár megfogalmazása szerint felvetődött olyan javaslat, hogy érdemes lenne megszüntetni az eredetileg a helyi turizmus támogatására bevezetett idegenforgalmi adót (ifa) a hozzá járuló állami kiegészítéssel együtt, hiszen az ma már szinte ágazati „különadóvá" vált és csökkenti a turizmusban lévő forrásokat. De továbbra is joguk lenne az önkormányzatoknak erre az ágazatra helyi adót kivetni.

Az államtitkár úgy vélekedett, egy ilyen javaslat elfogadása esetén közel 10 milliárd forint maradna állami szinten. Ezt az összeget inkább olyan területek támogatására lehetne felhasználni, amelyeket ma európai uniós forrásokból nem lehet támogatni, mint például a szálloda- vagy gyógyfürdőfejlesztések.

A SZÉP-kártya rendszerének továbbfejlesztése kapcsán pedig arról beszélt az államtitkár, hogy az elfogadók köréből kikerülhetnek a gyorséttermek, mert az eredeti céloknak megfelelően a szálláshelyeknek és a szabadidős tevékenységeknek kellene nagyobb szerepet szánni. A SZÉP-kártyás költések jelentős része ma már a vendéglátáshoz kapcsolódik, ami közvetlenül nem a turizmust szolgálja, márpedig ezt a fajta adókedvezménnyel illetett juttatást alapjaiban idegenforgalmi célokra találták ki.

Az államtitkár mindezt azt követően fejtette ki, hogy Horváth Tihamér, a SZÉP-kártya ötletét felvető Széchenyi-Terv Gazdaságfejlesztő Társaság elnöke a szervezet kehidakustányi közgyűlésén beszámolt arról a javaslatukról, miszerint a SZÉP-kártyák rendszerét valamilyen módon a nyugdíjasokra is ki kellene terjeszteni. Felvetése szerint a bizonyos idő után fel nem használt, és ma még a munkáltatóknak visszautalt összegeket lehetne a nyugdíjasok számára elérhetővé tenni, de a részletes javaslatokat az NGM-mel közösen dolgoznák ki.

Meglepődött a szállodaszövetség

„Meglepetéssel olvastuk az MTI közleményét a Glattfelder Béla államtitkár úr által említett javaslatról, miszerint érdemes lenne megszüntetni az idegenforgalmi adót, valamint a hozzá kapcsolódó költségvetési támogatást is – kommentálta a hírt szerkesztőségünknek Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. – Erről a javaslatról eddig nem történt egyeztetés az NGM illetékesei és az érintett turisztikai szakmai szövetségek között. Szívesen megismernénk azt az érvrendszert, hogyan segítené egy ilyen intézkedés a turizmus növekedését, a meglévő kapacitások jobb kihasználását" – tette hozzá.

Az MSZÉSZ elnöke hangsúlyozta: az idegenforgalmi adó valójában nem a szálláshelyek által fizetett és őket terhelő adó, vagy „különadó", hiszen azt igazából nem a vállalkozások, hanem a települési szálláshelyeken megszálló vendégek fizetik be a szállodaszámlán keresztül  az önkormányzatoknak.  Az elmúlt évtizedek során az ilyen módon beszedett ifa a hozzáadott állami kiegészítéssel, valamint a vállalkozások teherbíró készségétől függő mértékű anyagi és természetbeni hozzájárulásaikkal jó alapot adott a turizmussal összefüggő helyi feladatok elvégzésére, melyek közül a turisztikai szakma különösen a helyi marketing- és promóciós munkát tartotta mindig fontosnak. Ez a rendszer egyébként megfelel a legjobb, alulról építkező nemzetközi turisztikai gyakorlatnak is, ahol a források (bedtax, Kurtaxe stb) felhasználásáról az érintettek közösen döntenek – fejtette ki Niklai Ákos.

Az elmúlt években az így keletkezett helyi marketingforrások és egyéb pályázatok révén sok településen, városban  sikerült  a helyi turisztikai kínálatot, az attrakciókat, a szálláshelyeket eredményesen piacra vinni és  folyamatos promóciót végezni, kiegészítve a Magyar Turizmus Zrt. fontos piacszervező és -építő tevékenységét, valamint korábban az üdülési csekk,  mostanság pedig a SZÉP-kártya jelentős forgalomnövelő hatását. E három forrás és tevékenység egymást erősíti, segíti a vendégéjszakák látványos növekedését, bármelyikük gyengítése, forrásainak csökkentése károkat okoz – mutatott rá.

Mint az korábban a turizmus.com is megírta, a települések jelentős hányada az idei államháztartási törvény előírásai szerint már eleve kevesebb állami kiegészítést kapott, szűkítve ezzel  a helyi turisztikai marketingforrásokat. Ezért is támogatta az MSZÉSZ a Magyar Fürdőszövetséggel együtt a Magyar TDM Szövetség kezdeményezését egy TDM pályázati forrás megteremtésére.

Turisztikai kapacitások bővítését – azok sok településen tapasztalt alacsony kihasználtsága miatt – állami támogatás formájában a szövetség nem tartja szükségesnek. Helyette ismételten javasolja a meglévő kapacitások megkopott állapotának feljavítását, az elavult gépek, berendezések pótlását és új, vonzó szolgáltatások bevezetését, valamint a helyi attrakciók bővítését.

Az MSZÉSZ együttműködő stratégiai partnerszövetségeivel (MUISZ, MABEUSZ, MARESZ) várja a lehetőséget és a meghívást a szektort érintő stratégiai kérdések megbeszélésére a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel.