Hangfürdő, tűzzsonglőrök és gyertyafényes csónakázás a dégi Festetics-kastélyban

A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF NKft.) július 8-án szervezte meg Dégen a Festetics-kastély éjszakáját, elsősorban azért, hogy a hagyományos programon túl egy kiemelt nyáresti rendezvénnyel várják a látogatókat. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megújult, 2022. novemberében átadott kastélyban első alkalommal rendeztek hasonló kulturális eseményt. A sokszínű program részeként a Mare Temporis Történelmi Hagyományokért Alapítvány művészeti társulatának tagjaikorhű jelmezekben fogadták a vendégeket az épület kiállítótereiben, és interaktív tárlatvezetés keretében idézték meg a kastély fénykorát, a fegyverviselési szokásokat, a korabeli divatot, a bálokat, a szórakozást.A Festetics-kastély park felé néző, oszlopos előcsarnokában kialakított borteraszon a Latin-Jazz Duó zenélt, a szemközti fenyőligetben hangfürdő, társasjátékok és kézműves programok várták a közönséget. Sötétedés után gyertyafényben lehetett csónakázni a Szerpentin-tavon, háttérben a fáklyákkal kivilágított Hollandi-házzal, végül a programot táncosok és tűzzsonglőrök produkciója zárta.

A fenyőliget adott helyet a hangfürdőnek

Fotó: Szerdahelyi Krisztina

A szervezőktől megtudtuk, hogy az esti program közel ezer látogatót vonzott, s ezzel sikerült megduplázni az aznapi látogatószámot. Oláh Zsanett, a NÖF NKft. ügyvezetője elmondta: az esemény sikere megerősítette őket abban, hogy van létjogosultságuk a hasonló kulturális rendezvényeknek, ezért a mostani kezdeményezést a jövőben rendezvénysorozattá kívánják bővíteni.

Az ország egyik első klasszicista rezidenciája

Festetics Antal az 1800-as évek elején fogott bele a dégi birtok fejlesztésébe és a kastély építésébe. A nyári rezidenciának szánt épület tervezését Pollack Mihályra bízta.

Az ország egyik első klasszicista rezidenciája

Fotó: Szerdahelyi Krisztina

Pollack egy egyemeletes, alagsoros, U alakú épületet tervezett, amely hazánk egyik legkorábbi klasszicista kastélya lett. Az épület mindkét oldalát dór oszlopok tartotta portikusz (nyitott oszlopcsarnok) díszíti.

A kert felé nyitott homlokzat elé széles, hat oszlopos portikuszt épített, ami Pollack későbbi fő művének, a Nemzeti Múzeum előképének is tekinthető. A család 1815-ben költözhetett be az új, késő tavasztól kora őszig használt rezidenciába, amely négy generáción és több mint száz éven át szolgálta a Festeticseket.

Angolpark, Szerpentin-tó, Hollandi-ház

A dégi kastélyparkot, Magyarország egyik leglátványosabb és legnagyobb angolkertjét három patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki 1820 körül, Festetics Antal megbízásából. Különlegessége a kanyargó, szigetekkel szabdalt, két kilométeres Szerpentin-tó, amely a leghosszabb a hazai tóparkok sorában.

A kert ma legismertebb épületét, a Hollandi-házat a 19. század végén Festetics Pál építtette a kastéllyal szemközti szigeten. Az apró, németalföldi stílusú, vörös téglás épület földszinti részében tehénistálló, az emeleten lakószoba kapott helyet.

A Hollandi-házat a 19. század végén Festetics Pál építtette a kastéllyal szemközti szigeten

Fotó: Szerdahelyi Krisztina

A házikót a tüdőbeteg Festetics Andorné Pejacsevich Lenkének alakították ki, mivel a tehenek által kibocsátott, ammóniában dús levegő belélegzését és a frissen fejt tej fogyasztását gyógyító hatásúnak vélték.

A botanikától a szabadkőműves páholyokig

A tavaly átadott kastélyban interaktív kiállítások és múzeumpedagógiai foglalkozások vezetnek be a Festetics család életébe, a kastély építéstörténetébe és azon keresztül építőjének, Pollack Mihálynak a munkásságába, de a szabadkőművesség történetét, magyarországi vonatkozásait és a park növényvilágát is megismerhetjük.

A park önmagában is élmény

Fotó: Szerdahelyi Krisztina

A család különös érdeklődést mutatott a botanika iránt is, ezért a kiállításban egy eredeti Kossuth-szekrényben megtekinthető a 19. század első feléből származó magyarországi botanikai gyűjtemények néhány érdekes herbáriumlapja, többek között Dégen gyűjtött növények is.