Pécs–Villány: Nem egyéjszakás kaland!

Pécs városa november elején szakmai tanulmányutat szervezett a Pécs–Villány turisztikai térségbe a Magyar Utazási Irodák Szövetségével (MUISZ) az utazási irodák képviselőinek. A kétnapos úton – melyen munkatársunk is részt vett – rendhagyó módon mutatták be az ismert és a kevésbé ismert turisztikai programhelyszíneket.

Esti séta Pécs belvárosában, a fotón a város három ikonikus jelképe is látható

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Trónok harcától a Texas alagútig

Élménytúránk kiindulópontja a pécsi egyházmegye turisztikai brandje, a Pécsi Püspökség Magtár látogató- és rendezvényközpontja volt, mely magában foglalja az alatta húzódó, teljesen felújított püspöki pincét. Nem ritkák itt a 80-100 fős borkóstolók, melyeken akár a pécsi püspök címeres borát is megízlelhetjük. A pincéből az úgynevezett Texas-alagúton át a püspöki palota kertjébe jutunk. Hogy miért hívják épp Texas-alagútnak a titkos átjárót, azt az utókor csak találgatni tudja, de valószínű, hogy a kommunista érában – amikor a palotát rendszeresen lehallgatták ­– használták egyfajta fedőnévként.

A látogatót olyan sok impulzus éri ebben a lenyűgöző kő- és épületlabirintusban – melynek történelme egészen a római korig nyúlik vissza –, hogy érdemes szakavatott vezetővel felfedezni a pécsi püspökvárat, s elmerülni viharos, ám annál lenyűgözőbb történelmében. Az egyik legizgalmasabb tematikus túra a Trónok harca elnevezést kapta, s jó okkal: vezetőnk mintha épp a filmsorozat egyik epizódjából lépett volna elő, hogy végigvezessen minket a magyar történelem trónviszályokkal, ármánykodásokkal, királygyilkosságokkal megspékelt évszázadain.

A Trónok harca túrán megelevenedik a püspökvár viharos történelme

Fotó: Pécs/Turizmusfejlesztési osztály

Megelevenedik előttünk a második magyar király, Orseolo Péter, akinek a sírját itt találták meg; látjuk, amint Nagy Lajos király itt rakja le a rövid életű középkori egyetem alapjait; „szembe jön” velünk Janus Pannonius, az Európa-szerte ismert humanista költő, nem mellesleg pécsi püspök, akitől a pajzán költészet sem állt távol. S túravezetőnk, mint egy korabeli krónikás, kifogyhatatlan a történetekből, s teljesen elbűvöli a hallgatóságot.

A Pécsi Püspökség turisztikai ágához tartozik a székesegyházon és a püspöki palotán kívül még a dzsámi, a püspöki kincstár, a dómkőtár, továbbá Máriagyűdön a kegyhely, valamint Püspökszentlászlón a püspöki kastély és az arborétum is. A turisztikai szolgáltatásokat egy zarándokház teszi kompletté a dóm szomszédságában.

Az Angster-orgona titka

A mintegy kétórás túra a Szent Péter és Szent Pál Székesegyházban ér véget, melynek legutóbbi felújítása a ’60-as években volt, azóta a tetőszerkezet sokat sérült, és a beázások miatt a freskókban komoly károk keletkeztek. A munkálatokkal mostanra szinte teljesen elkészültek, a templom újra eredeti pompájában ragyog, s ez a „ragyog” nem túlzás, a betérőt ámulatba ejti a helyreállított freskók, az arannyal borított díszítések pompája. A jövő év elejére a 12. századi altemplom felújításával is elkészülnek, s a csodálatos épület újra régi fényében fogadja a látogatókat.

A négytornyú katedrális érdekessége, hogy délkeleti tornya kilátóként is funkcionál, mindössze 133 lépcsőfokot kell megmászni a városra nyíló fenséges látványért.

A székesegyház különleges orgonája

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A székesegyház egyedi attrakcióját a 130 éves Angster-orgonájának köszönheti. A szintén pécsi illetőségű Angster orgona- és harmóniumgyárnak ez volt a századik orgonája. A több mint 6 ezer sípból álló hangszer különlegessége, hogy kétféleképpen lehet megszólaltatni: egyrészt élő orgonajátékkal, másrészt a beleépített visszajátszó rendszerrel, amely digitális módon képes rögzíteni az orgonista által leütött hangokat. A pécsi programozó találmánya révén a templomba betérő látogatót bármikor egy rövid orgonajátékkal tudják meglepni.

Ez a váza drágább, mint egy Cadillac!

Pécs „ékszerdobozára”, a Zsolnay-gyár köré épült kulturális látogatóközpontra, a Zsolnay-negyedre bátran mondhatjuk, hogy megtekintését érdemes néhány évente megismételni, nemcsak azért, mert a rengeteg látnivaló és a színvonalas kiállítások befogadásához nem elég egy-két óra, de azért is, mert mindig felfedezünk benne újdonságokat. Most például korhű ruhába öltözött vezetőkkel jártuk be a Zsolnay-örökséget bemutató kiállításokat, a család egykori lakóházában pillanthattunk bele életükbe, s a 19. századi mindennapokba. Zsolnay Vilmos 37 évesen vette át a családi üzletet, s virágoztatta fel az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb kerámiaüzemévé, ahol az 1900-as években már 700 munkás dolgozott, s a polihisztor technikai találmányai – az eozinmáz és a pirogránit – révén lett máig világhírű vállalkozás.

A családi bizniszbe a Zsolnay-lányok, Teréz és Júlia is bekapcsolódtak, akik komoly néprajzi gyűjtőmunkájukkal, a gyár műveinek stílusát is befolyásolták, az ő érdemük, hogy az egyedi kerámiatárgyakon megjelentek a magyar népi motívumkincsek is. A Zsolnay család egykori lakóházában – amely ugyanúgy a gyár területén volt, mint a munkások otthonai – évente mintegy 600 vendég fordult meg, a kor ismert személyiségei, arisztokraták, művészek, 1881-ben pedig Ferenc József magyar királyt is vendégül látták itt.

A Júlia-vázák a Cadillecnél is értékesebbek

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A Zsolnay-negyed legnépszerűbb kiállítása a közel 700 kerámiatárgyból álló Gyugyi-gyűjtemény, melynek majd minden darabja Amerikából került vissza születési helyére. A gyűjtemény – melyben nem találunk két egyforma alkotást – eszmei értékét kétmilliárd forintra becsülik, a legértékesebb darabok közt találjuk az úgynevezett Júlia-vázákat a gyár historizáló korszakából. Az 1889-ben készült, 1 méter magas, egyenként 30 kg-os padlóvázákat Zsolnay Júlia és férje közösen tervezte. A gyűjtő csupán annyit árult el a vázák értékéről, hogy darabjuk árából két Cadillacet is lehetne venni.

Ahonnan Ferenc József rendelte a pezsgőt

Pécs másik nagy büszkesége és védjegye, az 1859-ben alapított Littke pezsgőgyár. A tulajdonos Littke Lőrinc, nem máshonnan, mint a franciaországi Champagne tartományból hozta el a pezsgőkészítés fortélyait, amelyet a gyár 2,5 km-es, ötszintes pincerendszerében a látogatóknak is bemutatnak.

A föld alatti időutazáson kiderül, hogy a tradicionális palackos erjesztéssel, vagyis a champagne-i eljárással készülő pezsgőhöz jó minőségű bor kell, s mintegy 4 év szükséges ahhoz, hogy a fürt szőlőtől a kész palackig elkészüljön a prémium minőségű Littke-pezsgő. Littke Lőrincnek ez olyannyira sikerült, hogy hamarosan a császári udvar hivatalos beszállítója lett.

Sajnos az államosítás után áttértek a tömegtermelésre, s az akkor Pannónia pezsgőnek hívott italból éves szinten 8 millió palackot is gyártottak, amit csak minőségi romlással lehetett elérni.

De ez már csak történelem, ma ismét a kiváló francia minőségét élvezhetjük az ország legrégebbi  pezsgőjének.

Kincses Márk, a pécsi turizmusfejlesztési osztály vezetője pezsgős köszöntéssel egybekötött előadása Pécs attrakcióiról a Littke Palace Látogatóközpontban

Fotó: Pécs/Turizmusfejlesztési osztály

A brand köré – Littke Palace Látogatóközpont néven – mára egy komplex szolgáltatásegyüttes épült, amely modern konferenciateremmel, föld alatti borkóstolóteremmel és a közvetlen szomszédságban lévő Pécsi Pezsgőház pinceéttermével fogadja mind az üzleti, mind a szabadidős utazókat, ráadásul Pécs legfrekventáltabb helyén, a székesegyház és a világörökség részét képező Cella Septichora Látogatóközpont mellett.

Panorámasétány a szoborpark fölött

S bár a pécsi kalandokat szívesen folytattuk volna, akár a Misina-tetőn, akár az óriáskeréken vagy a Káptalan utca múzeumaiban, mindezt a következő pécsi utunkra halasztjuk, mert vendéglátóink a környék újdonságaiból is tartogattak meglepetést – de még milyet!

Nyár óta teljesen új perspektívából, a Szársomlyó hegy tetejéről is megcsodálhatjuk a Villányi borvidéket. Az időzítés tökéletes volt, mert a táj ősszel ölti magára a legpompásabb „ruháját”, ezer színben ragyogtak a szőlőültetvények. Itt jött létre, még a szocialista éra ’60-as éveiben Nagyharsányi Szoborpark, amely fiatal magyar és külföldi szobrászok egyfajta kísérleti alkotótelepe lett, sőt tartottak itt koncerteket és színházi előadásokat is. A festői vidéknek a modern szobrok különös atmoszférát kölcsönöznek, melyet a júniusban átadott Kikerics panorámasétány csak tovább fokoz.

A Szársomlyóról a Villányi borvidék őszi pompájában gyönyörködhetünk

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

A sétány és a szoborpark bejáratánál álló látogatóház létrehozásának ötletét az adta, hogy a területen nyílik (és csak itt az egész országban!) a Magyar Kikerics, a védett növény neve szinte egybeforrott Szársomlyó nevével. A sétaút a talajtól elemelt fém lépcsősoron vezet a hegy tetejéig – hogy még csak véletlenül se tapossunk el egyet a ritka növényből –, majd a másik oldalon folytatódik lefelé, egy félkörívet írva a hegyoldalban. A túra nehézségét mindössze az adja, hogy több mint 300 lépcsőfokot kell megtenni fölfelé, de a látványért megéri ez a kis fáradság. Minden évszakban gyönyörű a panoráma, és aki január és márciusi között látogat ide, azt a fehér virágú, védett kikericsek látványa is fogadja. Nem véletlen, hogy ez a növényfaj került fel védjegyként a villányi borokra.

REDy, azaz Villány könnyedén

„Könnyed, vidám, gyümölcsös, fiatalos, bulis, kedves, pimasz, vagány és izgalmas” – ez mind egyben a Villányi borvidék Y generációs közösségi bora, a REDy. A kiváló nedűt, amely a villányi borászok szándéka szerint „a borvidék mosolygós arcát mutatja meg”, valamint az Y generációt neveli minőségi borfogyasztásra, három különböző méretű és profilú borászatban is megkóstoltuk.

Jackfall-borok, középen az új generációs REDy-vel

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Kisjakabfalván, a Jackfall Bormanufaktúra portugieserből és kékfrankosból megalkotott REDy-jét kellemes, friss gyümölcsös illat jellemzi, színe kicsit lilás, megkóstolva meglepően könnyed, ám az érett meggyesség is érezhető benne.

A Bock Pincészet REDy-jében a gyümölcsös portugieser és a karakteres kékfrankos mellé a merlot selymessége is társul, illatát a meggy, a fűszerek és a szegfűszeg határozza meg.

A tradíciókat ápoló és az ökológiai fenntarthatóságra nagy gondolt fordító családias méretű Bíbor Birtok is készít REDy-t, méghozzá – ahogy írják – „üde, reduktív bort, a portugiesert felöltöztetve rokon és nem rokon fajtákkal, kadarkával és merlot-val”, amely Villány könnyed arcát helyezi előtérbe.

A mintaZalma és a napfény grafikája a dél-alföldi és dél-dunántúli almáskertekben termő mosolygós almákon

Fotó: turizmus.com/Vajk Brigitta

Pécs és környéke hamarosan újra nyitva, a járvány elmúltával folytathatjuk kalandozásainkat ott, ahol abba kényszerültünk hagyni, s a négy fal rabságából kiszabadulva megkezdhetjük „élményterápiánkat” az ország egyik legszebb szegletében.