Segítség a turizmusnak Európában: mindenki másképp csinálja

Az összefoglaló nem teljes körű, csak a válaszokat visszaküldő tagországokról tartalmaz információt. Az angol nyelvű anyag fordítását a MUISZ készítette.

Foglalkoztatást támogató intézkedések

Ausztriában 2021 márciusáig van érvényben a tavasszal bevezetett foglalkoztatás-támogatási rendszer. Általánosságban elmondható, hogy a munkáltató akár 90%-kal is csökkentheti a dolgozók munkaidejét, miközben a munkavállaló továbbra is megkapja a fizetésének 80-90%-át (alacsony jövedelműek esetében jár a 90%).

Csehországban a Munkaügyi és Szociális Minisztériumnak van programja a foglalkoztatás támogatására. A rendszer két fázisában a kieső bér 80%, majd 60%-át fedezte az állam. Az első hónapokban (március közepétől április végéig) az utazásszervezők jogosultak voltak pályázni az „A" rendszerre (az állam által szüneteltetni kényszerített tevékenység miatt), ekkor az állam pótolta a kieső bér 80%-át, a maradék 20%-ot kifizették a munkáltatók. Májustól az utazásszervezők és az utazási irodák jogosultak a „B" rendszerre pályázni, ennek keretében az alkalmazottak bérének 60%-át az állam fizeti. A programot többször meghosszabbították, a legutolsó módosított határidő október vége. Az utazásszervezők és az utazási irodák nagyon nagy számban használják ezt a programot.

Most úgy tűnik, hogy novembertől ezt a Antivirus című támogatási rendszert felváltja a „Kurzarbeit". Állami támogatás nélkül a cseh utazási irodai szövetség becslései szerint az utazásszervezők és az utazási irodák elbocsátanák a munkavállalók 60-80%-át. Ennek ellenére eddig is már nagy számban voltak elbocsátások a turizmus területén.

Az egyes uniós tagországok különböző programokkal próbálják életben tartani az utazási ágazatot. Ennek ellenére sokfelé találkozni bezárt utazási irodákkal. A képen a Hays Travel bezárt irodája egy walesi kisvárosban

Fotó: 123rf.com

Németországban „Kurzarbeitergeld" (KUG) néven a munkavállalók bérét támogatja az állam. A KUG segíti a vállalatokat a munkavállalók megtartásában, még akkor is, ha a munkavállalóknak nincs munkájuk. A korlátozott munkavégzés idejére a KUG helyettesíti az alkalmazottak jövedelmének egy részét. Ezen túlmenően az állam átalányban téríti a társadalombiztosítási járulékokat a munkanélküliségi biztosítások levonásával.

Követelmények – a vállalat megfeleljen bizonyos kritériumoknak:

1. Az alkalmazottak legalább 10 százalékának jövedelemkiesése meghaladja a 10 százalékot;
2. Csökkentett túlórák.

A KUG-rendszerben az alkalmazottak nettó bérük 60 százalékát a rövidített munkaidő kompenzációjaként kapják meg (legalább egygyermekes munkavállalók esetében 67 százalékig). A 4. hónaptól kezdődően a rövidített munkaidős juttatás mértéke növelhető akár 87%-ig, feltéve, hogy az adott hónapban a keresetkiesés legalább 50 százalék.

A jelenlegi KUG-rendszer eredetileg 2020. december 31-én érne véget, de a kormányzó politikai pártok úgy döntöttek, hogy 2021.12.31-ig meghosszabbítják a KUG-támogatást. A német idegenforgalmi iparág óriási hányadban részesül a KUG-ból - a cégek körülbelül 80%-ának legalább néhány alkalmazottja kap a KUG támogatásból.

Dániában a járvány miatti állami bérkompenzáció rendszere augusztus 29-én véget ért, ezt követően több utazásszervező, szálloda és más cég jelentős elbocsátásokat hajtott végre. Néhány támogatási forma ugyanakkor továbbra is hatályban van például a törvény vagy rendelet által bezárni kényszerült vállalkozások számára.

Többféle támogatást is bevezettek:

• Bérkompenzáció; az alkalmazottak fizetéssel is otthon tarthatók, mialatt a munkáltató kompenzációt kap: fehérgallérosok esetében ez a bér 75%-a kétkezi munkások esetén ez a bér 90%-a. Mindkét esetben maximum 4 000 euró lehet a kompenzáció. A rendszerre való jogosultság követelménye az volt, hogy enélkül a vállalat a munkavállalók 30%-át vagy legalább 50 alkalmazottat kényszerült volna elbocsátani. A rendszer augusztus 29-én ért véget, kivéve, ha az ágazatot / vállalatot törvény vagy rendelet kényszerítette bezárásra, ezen esetben a rendszer a tilalom feloldásáig folytatódik. Az utazásszervezők és utazási irodák nem tartoznak ezek közé, mivel nem voltak kötelesek bezárni.

• Kompenzáció a magánvállalkozóknak: a bejegyzett cégnél a magánvállalkozók havi max. 3.000,- euró támogatáshoz juthatnak a bevételkieséstől függően. Feltétel minimum 30%-os bevételkiesés és minimum havi átlagos 1.350 eurós forgalom. Ez a támogatási forma augusztus 8-án ért volna véget, de meghosszabbították a utazási tilalmak által érintett ágazatok, így az utazásszervezők és az utazási irodák számára is.

• A szabadúszók kompenzációja egyenértékű a magánvállalkozókéval. Havi 23.000 koronát (3.000,- euró) kaphatnak. A követelmények: minimális jövedelem 10.000 dán korona, és a covid-19 miatt legalább 30%-os bevételcsökkenés. Augusztus 31-én lejárt volna, de meghosszabbították. A turizmus iparágban dolgozó szabadúszók is igénybe vehetik.

• Állandó költségek térítése (nem bér): azok a vállalatok, amelyek forgalma 35%-nál nagyobb mértékben esett vagy várhatóan esni fog, vagy törvény vagy rendelet által bezártak, kompenzációt kaphatnak az állandó költségekre. A kompenzáció maximális szintje az állandó költségek 80%-a, és a maximuma 110 millió DKK (14,75 millió EUR). Október 31-ig meghosszabbítva a törvények vagy rendeletek hatására bezárt vállalatok, valamint a utazási tilalmak által érintett vállalkozások esetében.

• Rotációs séma: a munkaadók összesen 4 hónapig csökkenthetik a munkavállalók munkaidejét 20 és 50% között. Az alkalmazottak arányosan csökkentett bért is kapnak, de jogosultak a munkanélküli-ellátásokra a magán munkanélküli-biztosítási alapokon keresztül. Általában az ilyen munkanélküli ellátásokhoz 12 hónapos korábbi biztosítás szükséges, de ettől a követelménytől eltekintettek, ha a munkavállaló három havi prémiumnak megfelelő összeget befizet, akkor munkanélküli-ellátást igényelhet.

Az alkalmazott maximum 143,50 DKK / óra összeget kaphat a csökkentett munkaidőre. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló órabére egyébként korábban meghaladta a 143,50 DKK / órát (kb. 18,- euró), akkor a munkarotációs rendszer alatt kevesebbet fog keresni. Az alkalmazottak ezen ok miatt megtagadhatják a rotációban való részvételt, de az ilyen elutasítás érvényes elbocsátási oknak tekintendő. A munkavállaló azonban a felmondási időtartam alatt megkapja a szokásos bérét. A rendszer 2020. december 31-én lejár, de az ezen időpont előtt megkötött munkarotációs megállapodásra vonatkozik, legfeljebb 2021 áprilisáig tartó max. 4 hónapos időszakra.

Franciaországban március óta az állam fizeti az idegenforgalmi szektorban az olyan dolgozók bérének 100%-át, akik a válság miatt „átmenetileg munkanélküliek". Július végéig az idegenforgalmi ágazatnak szóló kényszerszabadság program 2,8 milliárd eurót tett ki. Nem jár támogatás az olyan alkalmazottak után, akik még mindig teljes munkaidőben dolgoznak a cégüknél.

Október 1-jétől csökken a támogatás szintje. Október 1. és december 31. között a vállalatoknak 15%-os hozzájárulást kell fizetniük az ideiglenes munkanélkülieknek. Elképzelhető, hogy meghosszabbítják 2021-ig, de még nem döntöttek róla.

Szlovákiában a kormány számos intézkedést vezetett be a foglalkoztatás megőrzése érdekében. Attól függően, hogy a vállalkozást teljesen bezárták-e, vagy bizonyos százalékos forgalomcsökkenést szenvedtek-e el, a vállalatok jogosultak voltak bérhozzájárulás igénylésére. Feltétel volt legalább további 2 hónapig a munkahelyet megtartani. Az összegek azonban meglehetősen alacsonyak, bezárt vállalkozás esetén legfeljebb 800 euró, forgalomcsökkenés esetén pedig legfeljebb 540 euró. Ez a rendszer a jelenlegi információk szerint 2020 év végéig megmarad. Az üzleti szféra szerint ezek az összegek nagyon alacsonyak, és nem fedezik a kiadásokat.

Hollandiában NOW-elnevezéssel indult program, a forgalom visszaesésének mértékétől függően akár 90%-os támogatást is kaphat a munkabérre (+ további 40% a munkáltatói költségekre, például a nyugdíj-hozzájárulás). A második 3 hónapos szakasz október 1-jén ér véget, amikor elkezdődik a harmadik szakasz (NOW 3.0), amely 2021. július 1-jéig tart, és önmagában három szakaszból áll. A %-os támogatás ebben a három szakaszban 90%-ról 70%-re, majd 60%-ra csökken, de az is megengedett, hogy csökkenjen közben az alkalmazott bére. Ezt azonban csak a szakszervezetek engedélyével lehet megtenni.

Svédországban attól függően, hogy vállalkozás mennyire érintett, 20, 40, 60 vagy 80%-os állami hozzájárulást kaphat. Várhatóan év végéig tart a támogatás.

Az Egyesült Királyságban is bevezették a kényszerszabadság rendszerét, amelynek keretében az állam akár a bérek 80%-át is kifizeti. A rendszer meghosszabbításra került, de 2020 októberében lejár - olyan változásokkal, amelyek fokozatosan csökkentik a munkavállalóknak nyújtott támogatás szintjét és növelik a munkáltatók költségeit: augusztus = a munkáltató által fizetett 10%-os hozzájárulás, szeptember = a munkáltató által fizetett 20%-os hozzájárulás, október = a munkáltató által fizetett 30%-os hozzájárulás.

A koronavírussal kapcsolatos korlátozások Európában

Az ECTAA azt is megkérdezte tagszervezeteitől, hogy országaikban milyen beutazási korlátozások érvényesek, és minek alapján határozzák meg a „magas kockázatú” országokat.

Ausztria: azoknak a külföldről érkező személyeknek, akik nem rendelkeznek negatív PCR-teszteredménnyel, 10 napra kell önkéntes karanténba vonulniuk (később elvégezhetik a tesztet és elhagyhatják a karantént, ha a teszt negatív). A kormány dönt a magas kockázatú országokról.

Csehországban jelenleg a Spanyolországból, Romániából és számos további, Unión kívüli országból beutazókra korlátozások vannak érvényben. Kivétel képeznek az EU „fehér lista” országai. A Spanyolországból vagy Romániából visszatérő cseh állampolgárokat tesztelni kell (PCR-teszt) vagy karanténba helyezni.

Nincsenek egyértelmű kritériumok a „biztonságos országok listájához”. Van egyfajta speciális rendszer az EU-országok számára, ezekkel szemben a külügyminisztérium megengedőbb. Európai szinten megpróbálnak az EU összes országára érvényes egységes kritériumrendszert szorgalmazni, de nyilvánvalóan nem ez történik.

Németországban a kormány a Robert Koch-Intézet (RKI) ajánlásait követve osztályozza a magas kockázatú országokat („Risikoländer"). Az RKI úgy definiálja a magas kockázatot, hogy az igazolt fertőzések számát korrelálja a lakossággal - a 100 000 lakosra eső több mint 50 fertőzésből eredő szám „magas kockázatúnak” minősül.

Ha azonban egy ország vagy régió adatait nem tartják elégségesnek vagy megbízhatónak, vagy az egészségügyi rendszert alacsony szintűnek minősítik, akkor az RKI ezeket az országokat is automatikusan magas kockázatúnak nyilvánítja. Ezzel szinte az EU-n kívüli összes országot (kivéve: Törökország egyes részei) problémásnak tekinthetik - még akkor is, ha a fertőzési arány alacsony (például Maldív-szigetek, Tunézia).

A magas kockázatú helyekről hazatérőknek PCR-tesztet kell elvégezniük a repülőtérre érkezéskor vagy a határ átlépésekor. A kivétel Törökország. Az üdülőknek a beszállás előtt 48 órával tesztet kell készíteniük a szállodában / a közeli kórházban. Ezek az intézkedések elég jól működtek az üdülők és az idegenforgalom számára egyaránt.

A vendégmunkások, különösen a balkáni országokból (általában autóval utazó családok), meglehetősen sok fertőzöttet hoztak vissza Németországba. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a kormány a szigorítás mellett döntött, és a magas kockázatú országokból hazatérőket immár 14 napos házi karanténra kötelezte (rövidíthető 5 napra, ha PCR-tesztet is végeznek), amint az új, utasok adatainak továbbítására szolgáló informatikai rendszer megvalósult (a kormány október 1-jére tervezi, de ez elég irreálisnak tűnik).

Dánia: Ugyanaz a szabályozás, mint Nagy-Britanniában, azon országok, ahol 20 eset per 100 000 fő volt, biztonságosnak minősülnek, ha 30 per 100 000 főnél nagyobbra emelkedik ez a szám, már nem minősülnek biztonságosnak, és utazásra nem javasolt országgá válik mindaddig, amíg ez a szám 20 per 100.000 fő alá nem csökken.

Az olyan országokból hazaérkezőket, melyek biztonságosból időközben nem biztonságos státuszba kerülnek, nyomatékosan kérik, hogy visszatérésükkor végezzenek Covid-19 tesztet, de nem kötelesek 14 napig karanténba vonulni. Azokat az embereket, akik a Covid-19 miatt negatív utazásra nem javasolt országba utaznak, határozottan arra kérik, hogy visszatérésükkor maradjanak házi karanténban.

Finnország: a Szociális és Egészségügyi Minisztérium együttműködésben a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézettel hoz szabályokat és előírásokat a karantén követelményeiről. A WHO és az ECDC adatait használják fel a döntéseik meghozatalakor. Meghatározzák a „nagy kockázatú” országokat is (több mint 8/100 000 Covid-19 eset két hétre visszamenőleg). Jelenleg a finn kormány kéthetente vizsgálja felül az információkat és az esetleges korlátozásokat, de ez változhat.

Franciaország különböző intézkedéseket követel meg attól függően, hogy honnan származnak az utazók (Covid-teszt, házi karantén). További részletek itt.

Néhány úti célból való hazaérkezés esetén kötelező a házi karantén. Ez a helyzet Franciaország azon tengerentúli szigetei esetén, ahol a kórházi kapacitás alacsony. Az Európán kívülről és Nagy-Britanniából érkező utazóknak 14 napig karanténban kell lenniük.

Az Európai Unióból érkező utazók (kivéve az Európai Unió tagállamai, Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svájc és Vatikán) mentesülnek minden egészségügyi intézkedés alól, hacsak nem mutatják Covid-19 tüneteit. A tengerentúli területekre utazóknak legalább 72 órával indulás előtt negatív Covid-19 tesztet kell felmutatniuk.

A legtöbb embernek, aki megérkezik Írországba, 14 napra korlátoznia kell mozgását, kivéve, ha az az ország, ahonnan érkeznek, szerepel a Zöld listán. A zöld listát az ECDC, 14 napos új esetek átlagának alapján állítják össze, de egyéb kritériumokat is figyelembe vesz, mint például az epidemiológiai jelentéseket, a helyi egészségügyi szolgálatok kapacitását és a vírus terjedésének arányát.

Hollandia: minden olyan ország esetében, ahol narancssárga utazási tanácsok vannak érvényben (csak akkor utazzon oda, ha mindenképpen szükséges), határozottan javasolják (nincs kötelező karantén), hogy az onnan érkező személy vonuljon 10 napra karanténba.

Szlovákiában egy bizottság minden héten áttekinti a helyzetet, és listát készít azokról a kevésbé kockázatos országokról, ahová a szlovákok korlátozás nélkül utazhatnak. A listán fel nem sorolt országokból való visszatérés esetén az utazónak 10 napig el kell különülnie vagy el kell végeznie a COVID-19 tesztet - minimum 5 nappal a visszatérést követően. Nincsenek meghatározva egyértelmű szabályok az országok listájának felülvizsgálatára. Az egész nyár folyamán nagyon erős kampány zajlott a szlovák kormány részéről, és a mai napig folytatódik, hogy a szlovákok otthon maradjanak és Szlovákiában töltsék el a szabadságukat.

Svédország minden schengeni országból és Nagy-Britanniából korlátozás nélkül fogad látogatókat.

Nagy-Britannia: Minden külföldről érkező személytől megkövetelik a 14 napos házi karantént, kivéve ha alacsony kockázatú országból érkezik az illető. Számos tényező dönti el, hogy egy ország szerepel-e a mentességi listán vagy „magasabb kockázatúnak” minősül-e és karanténköteles. Az egyik ilyen ismert tényező a 20-nál több fertőzött 100 000 főre vetített aránya (7 napos mozgóátlag).