„Felhők Horvátország felett”

A Vecernji List zágrábi napilap hétfői számában arról cikkezett, hogy amikor a horvát állam nemrég újabb 6 milliárd kunával (250 milliárd forinttal) adósodott el 4,5 százalékos kamat mellett, azt a kormány sikertörténetként próbálta meg bemutatni, miközben Görögország mielőtt csődbe jutott volna, sokkal alacsonyabb kamatok mellett vett fel kölcsönt.

Nemrég a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet is leminősítette Horvátország államadós-besorolásának kilátásait stabilról negatívra. Görögország után így Horvátország a második legkockázatosabb ország az Európai Unióban.

A zágrábi gazdaságkutató intézet makroközgazdásza arról beszélt, hogy az államháztartás hiánya már most eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 90 százalékát, amelyen tovább ront a külső adósság, amely jelenleg a GDP 115 százalékát teszi ki. Ha a kamatok elérik a 15 milliárd kunát éves szinten, az államadósság növekedése visszafordíthatatlanná válik, és Horvátország nagyon közel van ahhoz, hogy ebbe a helyzetbe kerüljön.

Egy másik elemző szerint a horvát költségvetés a magas kamatok miatt sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve, mint a görög. Míg Görögország 20-30 éves futamidővel bocsátotta ki államkötvényeit, addig Horvátország mindössze 10 évessel.

Az eladósodás szintje Görögország után Horvátországban a legmagasabb. Míg az adósság enyhítésére felvett hitelek után Horvátország három százalékos, vagy annál is magasabb kamatot fizet, addig Olaszország, amelynek magasabb az államadóssága, mindössze 1,5 százalékot. Szlovákia, amely Horvátország gazdasági konkurensének számít, csak 0,46 százalékot. Ez pedig sokkal kedvezőbb helyzetbe hozza Szlovákiát Horvátországgal szemben mind a hitelekkel, mind a befektetések lehetősége tekintetében.

Külföldi és belföldi gazdasági és politikai elemzők is borús jövőképet jósolnak Horvátországnak, amely ha szerintük nem kezdi el sürgősen a reformok bevezetését, nagyon könnyen Görögország sorsára juthat.