Fórum a nyugdíjas szövetkezetekről és a külföldi munkavállalókról

A hazai versenyszférában munkaerő frontján, ha lehet, a két-három évvel ezelőttihez képest még rosszabb a helyzet – mondta el előadásában Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a nyugdíjas korúak aktivizálásán kívül – bár egy-két ponton, például a közalkalmazotti szférában még lehet némi tartalék – nemigen lát más lehetőséget a munkaerő pótlására. Az országban a statisztikák szerint 2,7 millió nyugdíjas él, egyharmadukat a felmérések szerint vissza lehetne csalogatni a munkaerőpiacra, de már 10 százalékos aktivizálási aránnyal is nagyot javulna a mai helyzet (a hiány egyes források szerint 250 ezres nagyságrendű is lehet).

A nyugdíjas korúak akkor vállalnak szívesen munkát, ha az nem veszélyezteti a nyugdíjukat. Erre az idei nyár óta létrehozható közérdekű nyugdíjas szövetkezetekben lehetőségük van. A szövetkezeten keresztül dolgozóknak csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetniük, sőt nagy értékben kaphatnak adómentesen utalványokat, a munkáltatók számára pedig nincs többletteher. A BKIK most azt szeretné elérni, hogy a szövetkezeti tagság lehetőségét kiterjesszék a korkedvezményes nyugdíjasokra és a megváltozott munkaképességűekre.

További enyhítésekre is szükség lenne

A munkaerőhiány problémája nem átmeneti, azzal Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint az elkövetkező évtizedekben együtt kell élnünk. Ugyanis a jelenséget nemcsak az elvándorlás, hanem a népesség fogyása is erősíti, 2050-ben csak ez utóbbi miatt egymillió munkavállalóval lesz kevesebb az országban. Emiatt nagyon fontos lenne a munkaerő-kereslet csökkentésének, azaz a termelékenység növelésének a támogatása is az állam részéről, főleg a kkv-szektorban. De például azzal is sokat lehetne elérni, ha a munkavállaló egészségét javító munkáltatói juttatásokon kevesebb lenne az adóteher.

A magyar nyugdíjasok jelenlegi foglalkoztatási szintje egyébként messze elmarad az EU-átlagtól. A MGYOSZ-alelnök szerint jó ötlet volt a nyugdíjas szövetkezetek létrehozása, de ez csak az első lépés. A szövetkezetek kedvező adózási szabályait például a szövetkezeten kívül is lehetővé kellene tenni, és el kellene törölni a visszafoglalkoztatással járó korlátozásokat.

A jövedelmezőség növelése így sem kerülhető el

A turizmus és vendéglátás a tapasztalatok szerint inkább a fiatalok területe, de egyes részein, például a viszonylag nyugodtabb munkakörülményeket biztosító közétkeztetésben szívesen elhelyezkednek a nyugdíjas korúak – mondta el a nyugdíjasok foglalkoztatásáról Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke.

A turizmus és a vendéglátás különösen megszenvedi a munkaerőhiányt, és ma már el lehet mondani, hogy a megfelelően képzett munkaerő hiánya akadálya a növekedésnek. A VIMOSZ elnöke szerint az ágazatban mintegy 90 ezer munkavállaló pótlására lenne szükség. Ez rendkívül nehéz feladat, ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unióban mindenhol hasonló problémákkal küzdenek: EU-szerte a hiányszakmák listájának élén a szakács szakma, a 13. helyen a pincér szakma áll, és például Ausztria egyik nemrég elkészült, tízéves stratégiájában is az szerepel, hogy a magyar munkavállalókra alapvetően szükség lesz a célok eléréséhez.

De még így sok munkavállalót vissza lehetne tartani az elvándorlástól a jövedelmek emelésével, ehhez azonban a vállalatok jövedelmezőségének javítására lenne szükség. A VIMOSZ ennek érdekében fontosnak tartaná az áfaterhek rendezését, az adóék csökkentését (tekintettel arra, hogy az ágazatban sok, döntően alacsony jövedelmű fiatal dolgozik, akiknek ma csak külföldön van lehetőségük arra, hogy felépítsék az egzisztenciájukat), valamint a szakma reputációjának növelését.

A nyugdíjas korúak akkor vállalnak szívesen munkát, ha az nem veszélyezteti a nyugdíjukat

Fotó: mg.vallalkozo.info

Jó hozzáállású, de kevéssé rugalmas munkaerők

Zsoldisné Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke döntően jó tapasztalatokról számolt be a nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatban. A lehetőséget eddig főleg a kereskedelemben vették igénybe. A cégek számára sok előnye van a nyugdíjasok foglalkoztatásának: gyorsan tudnak szakképzett munkavállalóhoz jutni, méghozzá gazdaságosan, eho, szocho és szakképzési hozzájárulás fizetése nélkül. A legaktívabb 65-70 éves korosztály még ereje teljében van, nyitott, érdeklődő, lojális és jó a hozzáállása a munkához. Ugyanakkor nem szívesen adják fel az életminőségüket, időbeosztás tekintetében pl. nem annyira rugalmasak.

Utóbbi problémát jelenthet a szálloda- és vendéglátóiparban, ahol sokszor ad hoc jelleggel van szükség munkaerőre – jegyezte meg Temesvári Zsolt, a Danubius Hotels Zrt. képzési és szervezetfejlesztési igazgatója az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen.  A nyugdíjasok foglalkoztatása ezzel együtt jó lehetőség az ágazatban. Ugyanakkor elmondta azt is: méltánytalannak tartja, ha a nyugdíjas korú munkavállaló túlképzett, szerinte az őket alkalmazó vállalatoknak erre is oda kell figyelniük.

A külföldiek is keveslik a juttatásokat

A nyugdíjasok mellett a külföldi (főleg ukrán és szerb) munkavállalók alkalmazásában is rejlenek lehetőségek. E téren jelentős sikerekről számolt be Bányai Tibor, az ukrán munkások kiajánlásával foglalkozó HSA Kft. üzletfejlesztési igazgatója: Magyarországon jelenleg több mint 450 cég foglalkoztat összesen tízezres nagyságrendű ukrán munkaerőt, akiknek a száma hetente 350-400-zal nő.

A turizmusban ugyanakkor eddig akadályként jelentkezett, hogy az Ukrajnából érkező munkavállalók legalább nettó 135 ezer forintos bért, plusz szállás és étkezés biztosítását várják el a magyar munkáltatóktól. Emiatt ezen a területen csak kevéssé jellemző az ukránok alkalmazása, holott, mint azt a fórumon többen is elmondták, rendkívül jó munkaerőnek számítanak.