Lemásolták a világ legrégebbi barlangrajzait

A dél-franciaországi Ardeche megyében, a Vallon-Pont-d'Arc település közelében található, s ezért Pont d'Arc barlangjának is nevezett 36 ezer éves lelőhely a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet francia barlangászról kapta a nevét. Chauvet két kollégájával egy kőtömeg egyik nyílásából érkező huzatnak köszönhetően fedezte fel 1994. december 18-án a barlangot, amelynek bejáratát 23 ezer évvel ezelőtt egy lezuhanó szikla teljesen elzárta. A kövek elmozdítása után tárult fel előtte a 800 méter hosszú, több – 18 méter magas – teremből álló barlang, ahol a világon egyedülálló leletegyüttes részeként 195 medvekoponyát is találtak.

Fotó: archeologie.culture.fr

A legrégebbi ismert barlangrajzokról híres lelőhely húsz évvel később, tavaly júniusban felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

A Chauvet-barlangot soha nem nyitották meg a nagyközönség számára, ugyanis akárcsak a 18 ezer éves Lascaux-barlangban, itt is a külvilágtól elzárt mikroklíma őrizte meg az eredeti környezetet.

Az idegenforgalmi kiaknázás érdekében, a lascaux-i példát követve, tíz éve született meg a mesterséges barlang megalkotására vonatkozó döntés. A helyszínen a munkálatok másfél évvel előtt kezdődtek meg annak érdekében, hogy a látogatók az eredetire emlékeztető környezetben csodálhassák meg a 36 ezer éves állatrajzok másolatait.

A monumentális műbarlang a Razal nevű fennsíkon épült meg, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Ardeche folyó szurdokaira. A körkörös betonelemekből álló építménybe helyezett másolatba egy magas falakkal körülzárt hosszú betonrámpán vezet az út. Az őskori térbe belépve félhomály, hűvös levegő, magas páratartalom és különleges illatok fogadják a látogatót - ugyanazok a körülmények, mint az eredeti helyszínen.

Fotó: Wikimedia Commons

A 7500 négyzetméter felületű barlang több mint 400 méterét díszítik falfestmények. A falakon 425 állat látható, 14 állatfaj, főként oroszlánok, medvék, párducok, mamutok, lovak, baglyok és gyapjas orrszarvúk. A pillangók és oroszlánok között a művészek tenyérlenyomatok formájában magukról is emléket hagytak. A chauvet-i Vénusznak nevezett rajz pedig női szeméremdombot ábrázol egy cseppkövön.

Ezek az eddig ismert legrégebbi európai műalkotások. Alkotói a mai ember közvetlen ősei, az aurignaci kultúra képviselői voltak, akik vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. A művészi tudású ősemberek nem laktak barlangban, azt kizárólag rituálékhoz használták, a falakat nem véletlenszerűen, hanem megkomponálva, a saját mítoszaiknak megfelelő rituális figurákkal díszítették, emberábrázolás nem ismert.

A legbelső teremben található 12 méter hosszú barlangrajzot a szakértők az őskori művészet gyöngyszemének tartják. A falfestmény két óriás oroszlánfejet, 17 orrszarvút, 16 nőstény- és hímoroszlánt, oroszlánkölyköket, lovat ábrázol.

A műalkotásokban milliméterre pontos barlangmásolat belseje 3000 négyzetméterre sűríti az eredeti barlang 8500 négyzetméter alapterületét. Háromdimenziós lézerképek és a mészkövet utánzó, a bézstől az aranyon át az okkerig terjedő árnyalatokkal megfestett, habarccsal bevont vasrudak és rácsok segítségével másolták a falakat, a sztalaktitokat és sztalagmitokat. Az 1200 tonnás élethű másolatot egy rácsszerkezetre erősítették fel, amely láthatatlan a látogatók számára. A patinát, az áttetszőséget és a csillogást gyanták és természetes anyagok biztosítják.

A hatalmas parkban öt épületet alakítottak ki: a barlangmásolat mellett egy pedagógiai központ, az aurignaci ősember életét és környezetét bemutató galéria, egy konferenciaközpont és egy étterem is működik.

Az 55 millió euróért (16,5 milliárd forint) – ezen belül 10 millió euró uniós támogatással – elkészült létesítménybe – amelyet pénteken avat fel Francois Hollande francia államfő – évente 350 ezer látogatót várnak.