Szigetvári József: A válság nemcsak leállást, változást is hoz

Múlt héten közleményben tudatták, hogy május 15-ére elérték a tavalyi foglalási számaik 90 százalékát. Ez napi, vagy kumulált adat az év elejétől? Milyen tendenciát látnak a foglalásokból?

Napi adatokról van szó, amelyekben a vidéki korlátozások enyhítése óta folyamatos növekedést tapasztalunk. Május 15-én a foglalások száma elérte a tavalyi év azonos napján beérkezett foglalások 90 százalékát, május 18-án pedig már több foglalásunk volt, mint egy évvel korábban.

A foglalások jelentős része nagyon közeli időpontra, legtöbbször az adott hét végére szól, tehát igen erős a kiszabadulási vágy. A másik fontos jellemző, hogy milyen szálláshelytípust keresnek az emberek. A múltban a Szallas.hu-n a vendégek 50 százaléka választott szállodát, most ez az arány kevesebb, mint 35 százalék. Jelenleg keresettebbek a kisebb szálláshelyek. A május 20-ig beérkezett foglalásokat az apartmanok (30%) és vendégházak (23%) kategória vezeti.

Milyen jellemző kérdéseket kap mostanság a call centerük?

Már az is a vendégek bizonytalanságát jelzi, hogy ezekben a hetekben 60-70 százalékkal több telefonhívást kapunk, mint normál időkben. Sokatmondó, hogy miket kérdeznek: tud-e a kiválasztott szálláshely vendéget fogadni; voltak-e már ott előttem és a távozásuk után mennyire takarítottak ki; milyen szolgáltatásokat tudok most igénybe venni, lehet-e használni a medencét, szaunát és ezeket hogyan fertőtlenítik?Az utazás célpontjától és időpontjától függetlenül felértékelődött, mit több, első helyre került a biztonság. Ezért is hangsúlyozzuk a szálláshelyeknek, hogy erőteljesen kommunikálják: mit tettek a vendégek védelme érdekében, és hogyan alakították át a szolgáltatási struktúrájukat. Kifejezetten kértük a partnereinket, hogy ennek megfelelően frissítsék a Szallas.hu-n fent lévő adatlapjukat is.

Szigetvári József: A válság pozitív hozadéka, hogy hosszú távon megoldja a tömegturizmus problémáját

Fotó: turizmus.com / Dombóvári Judit

Az utazni vágyók részéről megjelent igények mind arra mutatnak, hogy elkülönülve, a tömegtől távol, biztonságosan szeretnének pihenni – ez a kis szálláshelyeknek kedvez. A nagy szállodák esetében pedig a vendégek megtartásának kulcsa az, hogy elmagyarázzák, meg tudják ugyanazt a nyugodt biztonságot teremteni, amit egy apartmant nyújthat a számukra.

Önök mivel töltötték az elmúlt két hónapot a Szallas.hu-nál?

Nagyon sűrű hónapokon vagyunk túl. Az első időszakban arra koncentráltuk erőinket, hogy minden eszközzel segítsünk kezelni a helyzetet a rendszerünkben lévő 12 ezer belföldi és több mint 30 ezer közép-európai szálláshelynek. Hirtelen azzal szembesültünk, hogy az áprilisra és májusra beérkezett foglalások 90 százalékát szerették volna visszamondani az emberek. Végül csak ügyfélszolgálati munkával április első hetében 1144 belföldi foglalást sikerült megmentenünk azzal, hogy a megkeresett vendégek közel fele hajlandó volt módosítani egy későbbi dátumra. Szerencsére a belföldi nyári foglalások visszamondási aránya alacsony maradt, ugyanakkor az országok közötti teljesen lenullázódott.

A szakmában szintén óriási bizonytalanságot láttunk, ezért úgy éreztük, azzal tudunk a legtöbbet segíteni, ha transzparenssé tesszük a nálunk keletkező rengeteg – egyébként szenzitív üzleti – adatot. Az ezekből készült napi, heti prognózisokat és a kirajzolódó tendenciákat folyamatosan megosztottuk a szakmai szövetségekkel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.

A turizmusnak ebben a soha nem látott krízisében minden cégnek végig kellett gondolnia, hogyan tovább. A szervezeti működésükben, a portfóliójukban történt változás?

Miután túlestünk az első sokkon, eldöntöttük, hogy a Szallas.hu kialakult stratégiáján nem változtatunk, a jövőben is a közép-európai térségre és az egyéni, autós vendégekre fókuszálunk. Ez Magyarországon kívül Csehországot, Lengyelországot, Romániát és Horvátországot foglalja magába, ahol lokális márkákkal vagyunk jelen.

Ugyanakkor, annak érdekében, hogy teljes kapacitással a B2C piacra tudjunk fókuszálni, értékesítjük a B2B célcsoportnak szóló Konferenciahotelek.hu oldalt, továbbá megerősítjük az utazási irodai tevékenységünket. Ezenkívül integráltuk két diszkonttermékünk, a Maiutazás és a Szallasguru csapatát.

Mi volt a Szallas.hu válságstratégiája?

A betervezett fejlesztések némelyikét felgyorsítottuk. Előrehoztuk az online fizetési rendszer előkészítését, hogy amint a piac újraindul, ezzel is egyszerűsítsük a folyamatokat, látva, hogy a válság hatására kifejezetten megnövekedett a készpénzmentes fizetés iránti igény. Júliustól üzemkész lesz az új online fizetési platformunk, ahol SZÉP-kártyával is lehet majd fizetni. A szolgáltatókat még azzal is segítjük, hogy az idén átvállaljuk tőlük a SZÉP-kártyás fizetés 3,6 százalékos tranzakciós költségét, ami 30 százalékos jutalékkedvezményt jelent számukra.

A vendégértékelések alapján a Szallas.hu bevezette a "patyolattiszta" szűrőt a kiemelkedő tisztaságú szálláshelyek minősítésére

Fotó: 123rf.com

A foglalások átütemezése után fontos volt, hogy reagáljunk a válság hatására megváltozott fogyasztói igényekre. Ezek közül kiemelkedett, hogy az ügyfelek kockázatmentesen foglalhassanak és ne vesszen el a befizetett pénzük. Bevezettünk az oldalunkon egy új szűrőt, amivel rá lehet keresni a kötbér nélkül lemondható és előleg nélkül foglalható szálláshelyekre, ez mára a legnépszerűbb keresési szempont lett a foglalók részéről. Újdonság továbbá a vendégértékelések alapján a kiemelkedő tisztaságot jelző „patyolattiszta” szűrő is.

A válságstratégiánk része volt még, hogy az újraindulásra bővítsük a piacot egy olyan célcsoporttal, amelyik eddig nem, vagy csak minimális mértékben tudott részt venni a turizmusban. Az Access4you-val karöltve elindítottuk a szállások akadálymentességének minősítését, hogy a speciális igényű vendégeket is utazásra inspiráljuk.Esetükben egy százezres nagyságrendű körről beszélünk.

Mindezek mellett a válság alatt rengeteg energiát és pénzt fektettünk abba, hogy fenntartsuk az emberek utazási vágyát olvasnivalóval, játékokkal. Soha ennyi tartalmat nem gyártottunk a közösségi média csatornáinkra és blogunkra, mint ezekben a hetekben.

Sokan erős nyarat prognosztizálnak a belföldi turizmusban. A három nyári hónap jelenlegi foglalási adatai alátámasztják önöknél ezt a várakozást?

A nyári töltöttségben még messze alatta vagyunk a tavalyi forgalomnak, ezt a hátrányt még le kell dolgozni. Úgy látjuk, a júniust még a kivárás jellemzi, s inkább júliustól élénkül meg az üdülési kedv. Ezt a magunk részéről, június 7-től egy nagy turizmus-újraindító kampánnyal szeretnénk ösztönözni, majd a hónap második felétől belföldi utazásra buzdító aktivitással folytatjuk a #maradjitthon kommunikációnk jegyében.

Az utazni vágyók elkülönülve, a tömegtől távol szeretnének pihenni – ez a kis szálláshelyeknek kedvez

Fotó: 123rf.com

Hiszünk abban, hogy a hazai úti célok választásához kulcs a látnivalók megjelentetése. Az oldalunkon a szálláskínálat mellett felépítettünk egy kereshető, belföldi látnivaló-adatbázist is, amely iránt nagyon erősen megnőtt a kereslet. A vendég annak ismeretében tud szállást választani, hogy megmutatjuk neki, milyen látnivalók vannak a környéken és a megtekintésükhöz milyen engedményeket kap a kedvezményprogram-partnereinktől.

A környező piacokról tudnak-e fogalmat generálni a hazai szálláshelyek számára az ottani foglalási oldalaikon keresztül?

A határnyitások bejelentését követően rögtön látszott egy pozitív tendencia, de a külföldi turisták esetében komoly visszatartó erőt jelent, hogy minden ország bődületes összeget fog elkölteni a következő hetekben a belföldi turizmusa ösztönzésére.

Emellett a szomszédos országok igyekeznek lemásolni a magyar SZÉP-kártyát. Romániában már egy éve működik üdülési csekk és tovább erősítik, Lengyelországban is gőzerővel dolgoznak rajta. Minden lengyel dolgozó, akinek a keresete nem haladja meg – átszámolva – a nettó 350 ezer forintot, 70 ezer forint értékű üdülési utalványt kap, ennek 90 százalékát az állam finanszírozza, 10 százalékot a munkáltató áll.

Sok újranyitó szálláshely kedvezményekkel próbálja magához édesgetni a vendégeket, miközben a megnövekedett higiéniai elvárások miatt a költségek nőnek. Helyesnek tartja ezt az árazási taktikát?

A promóciós árazás triviális eszköz egy adott, nem kiemelt, hétköznapi időszak forgalmának növelésére. Most, az újraindító kampányban élni kell az árkedvezmény eszközével, hiszen csak így lehet sikeres egy keresletélénkítés, de nem szabad, hogy beépüljön az átlagos árszínvonalba. A fenntartható árazás a jó árazási politika. Öngyilkosság, ha egy szálláshely folyamatosan, minden héten kuponozik, de jól kiválasztott akciókra és erős promócióra szükség van. Ezt kommunikáljuk a szállásadóink felé is, és úgy látjuk, hogy okosan áraznak.

Tapasztalják, hogy a válság olyan súlyosan érinthet szálláshelyeket, hogy már nem tudnak újra megnyitni?

Van némi lemorzsolódás, de messze nem olyan mértékű, mint a 2008-as válság után. Főleg Budapest érintett ezen a téren, mert míg a vidéket a belföldi turizmus hajtja, és erre rakódik rá a külföldi forgalom, Budapesten ez pont fordítva igaz. A fővárosban sokkal lassabban fog regenerálódni a turizmus.

Már a jövőbe tekintve, lehet-e bármilyen pozitív hozadéka a világméretű krízisnek az ágazat számára?

Hiszek abban, hogy a turizmusnak fenntarthatónak kell lenni, és a válság erre most különösen felhívja a figyelmünket. Az mindenképpen pozitív hozadék, hogy hosszú távon megoldja a tömegturizmus problémáját, mert a régiók korlátozásokat fognak bevezetni, ami jó lesz a desztinációknak és a turistáknak is. Ez már a harmadik válság, amit különböző területeken megélek, és mindig azt láttam, hogy ilyenkor újraalakulnak a piacok. Mert a válság nemcsak leállást jelent, hanem az igények megváltozását is. S aki nem tud a változásokhoz alkalmazkodni, az óriási hátrányban kerül.