Többet utaztunk külföldre 2015-ben

Az elmúlt év nem csupán a külföldi látogatók, a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma és a turisztikai bevételek tekintetében hozott  az előrejelzéseknél kedvezőbb eredményeket. Az első háromnegyed évi adatok alapján jelentősen élénkült  a kiutazási kedv, és többet is költöttünk külföldön.

A lakosság összes külföldi utazásainak száma 2009 és 2014 között egyaránt 16 millió körül volt évente. Az elmúlt időszakban változott a struktúra: a turisztikai motivációval megvalósult utazások bővültek, a napi ingázás (munkavégzés, vásárlás) visszaesett.

Ausztria, Szlovákia és Románia a legnépszerűbb úti célok

2015-ben már az összesített utazásszámban is 7 százalékos gyarapodás várható. Az utazások kétharmada változatlanul egynapos, ami – Szlovákia kivételével – csak elvétve turisztikai szándékkal valósul meg, zömében munkavégzés vagy bevásárlás célú ingázás. A 2014-ben mért 9 millió turisztikai célú utazás 2015 első háromnegyed évében 11 százalékkal bővült.

Az utazások zöme – az egy- és a többnapos hosszúságúak körében egyaránt – értelemszerűen a közvetlen szomszédos országokba irányul. A hét szomszédos ország közül csak Ukrajna és Szlovénia nem tudott bekerülni a különböző típusú utazások első hét helyezettje közé. A nem szomszédos országok közül Németország emelkedett ki, amely a többnapos utak 2., a turisztikai motivációjú utak 4. helyére kerül 2015-ben. Ausztria minden utazáskategóriában az első vagy a második. Tizenkét olyan ország van, ahová 100 ezer főnél több magyar utazott, közöttük azonban Európán kívül csak az Egyesült Államok és az ázsiai földrész található. Bár tavaly már többen választottak lengyelországi úti célt, az ország éppen csak belefér az első húszba.

Külföldön a lakosság 2009-ben 590 milliárd forintot költött el, 2015-ben ez az összeg 650 milliárd forint körül várható. A 2009. évi külföldi fogyasztás háromnegyed része kapcsolódott turisztikai szolgáltatásokhoz, 2015-re ez az arány – tekintettel arra, hogy a nem turisztikai célú kiadások 5-6 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól – 82 százalék fölé nőtt, és az év végére meghaladja az 500 milliárd forintot. Az utóbbi esztendőkben egyre kisebb (2015-ben várhatóan „csak" 120-130 milliárd forint) az a vásárlóerő, amely a lakosság révén nem turisztikai céllal külföldre áramlik.

Hatszor annyit költ, aki szervezetten utazik

Valamely hazai vagy külföldi utazási iroda szolgáltatásait a több napra külföldre utazók közel egynegyede (2015 első háromnegyed évében 1,2 millió utas) veszi igénybe, a turisztikai kiadások 33-37 százaléka (2015 első háromnegyed évében 187 milliárd forint) hozzájuk köthető. Az utazásszervezők közreműködésével utazók száma és kiadásaik egyaránt lényegesen jobban (13-16 százalékkal) növekedtek, mint az egyéni utasoké. Egy-egy utazás során a szervezett utazók 155-160 ezer forintot, az egyénileg utazók ennek egyhatodát, 25-26 ezer forintot költenek.

A szervezett kiutazások vezető célterületei Németország, Ausztria, Görögország, Olaszország, valamint egy-két afrikai és ázsiai ország. Az európai országok közül Görögország az, ahová Magyarországról többen utaztak szervezetten, mint egyénileg. Ebbe a desztinációba 2015 első háromnegyed évében már többen utaztak, mint 2014 egészében.

Sokan választanak külföldi irodát

Az utazási irodáktól és az utazóktól származó 2014. évi adatok összevetése azt sugallja, hogy meglehetősen sokan utazhatnak külföldi, illetve hazai, de nem legális utazásszervezők közreműködésével. Míg az utazók bevallása alapján 1,4 millióan utaztak utazásszervezővel, a Magyarországon regisztrált és az adatszolgáltatásba bevont számottevő, mintegy 500 utazási iroda csak 650 ezer főt utaztatott 2014-ben. A kiutazáshoz kapcsolható kiadások tekintetében hasonlóak az arányok. Az utazók összes kiadása 209 milliárdra becsülhető, miközben az utazási irodák kiutaztatásból származó bruttó árbevétele nem érte el a 100 milliárd forintot.

dr. Probáld Ákos,
a KSH ny. főosztályvezetője