Újra magyar kézbe kerülhet a ferihegyi repülőtér üzemeltetése?
Forrás: MTI / turizmus.com
2020. október 11. 12:24
Az M1 aktuális csatorna Híradója a Bloomberg hírügynökség értesüléseire hivatkozva foglalkozott a repülőtér esetleges eladásáról. A műsorban felidézték, tavaly szinte percenként indultak repülőgépek, 2019 az egyik legsikeresebb év volt a légikikötő történetében: a Budapest Airport bevétele jóval meghaladta a 300 millió eurót. Idén viszont mintegy 90 százalékos forgalomcsökkenéssel számol a vállalat.
A koronavírus-járvány okozta válság kitörése előtt Magyarország legnagyobb légikikötőjének értékét hárommilliárd euróra becsülték, és több mint 16 millió utas fordult meg itt. Idén várhatóan harmadára csökken a forgalom – ismertette az adatokat az M1 riportere.
Idézték a magyar konzorcium egyik tagját, az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport vezérigazgatóját, Jellinek Dánielt, aki megerősítette, hogy üzleti tárgyalásokat folytat a Budapest Airport megvásárlásáról, ám a bizalmas jellegű egyeztetésekről további tájékoztatást nem adott.
![]() |
Ezen a tavalyi képen még pezsgett az élet a ferihegyi repülőtéren |
Fotó: Budapest Airport |
A Budapest Airportnak jelenleg három külföldi tulajdonosa van: egy szingapúri állami befektetési alap, egy kanadai nyugdíjalap, és egy reptereket működtető, szintén kanadai cég. Előbbi kettőnél azonban a csatorna szerint a profitérzékenység miatt hamar változhat a tulajdonosi elképzelés.
Emlékeztettek: 2005-ben adta el az állam a Budapest Airportot, az akkori gazdasági miniszter azzal érvelt, hogy magánkézben sokkal jobban fejlődik majd a repülőtér.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője az M1-nek viszont úgy nyilatkozott: korántsem mindegy, hogy hazai, vagy külföldi magánkézben van Magyarország légiközlekedési központja, nem mindegy, hogy a profit – ami tavaly mintegy 30 milliárd forintot tett ki – az országban marad vagy külföldre kerül.
Beszámoltak arról is, hogy a Budapest Airport közelmúltbeli tájékoztatása szerint a következő hónapokban kizárólag a repülőtér biztonságos üzemeltetése érdekében szükséges kiadásokra költenek, a beruházások számát erőteljesen csökkentik, és a meglévő forrásokat az alapvető repülőtér-üzemeltetésre, valamint a bérekre fordítják.