Megújult a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu
Kovács Ferenc, a megyeszékhely polgármestere a projekt sajtóbejárásán elmondta, hogy a Sóstógyógyfürdőn lévő, 1979-ben megnyitott szabadtéri néprajzi múzeum még soha nem gazdálkodhatott ekkora fejlesztési forrásból.
A városvezető szerint szükség volt ezekre a beruházásokra, és szerették volna elérni, hogy az alapvető hagyományőrző funkció mellett nagyobb gasztronómiai-kulturális programoknak, modern rendezvényeknek is helyet biztosíthasson a múzeumfalu. A rekonstrukcióval megfelelő környezetet tudnak biztosítani ezeknek a rendezvényeknek, például a jövő hét végén megrendezendő kétnapos böllérversenynek és disznótoros fesztiválnak.
A polgármester emlékeztetett: az elmúlt tíz évben nagyon jelentős fejlődésen ment keresztül Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, jelentősen bővült a közeli állatpark és a fürdő, két új hotelt építettek, és a környező infrastruktúra is teljesen megújult.
![]() |
A fejlesztéseknek köszönhetően ezentúl nagyobb rendezvényeknek is otthont adhat a múzeumfalu |
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt |
A múzeumfaluban lévő szabadtéri színpad ülősorokat kapott, a közönségnek illemhelyek épültek, kiépült a színpad mobil rendszereihez szükséges infrastruktúra – sorolta az igazgató. Az érdekesebb fejlesztések között a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye öt kisebb tájegységéről a múzeumfaluba telepített épületek rekonstrukcióját említette meg, ezeknél a házaknál kicserélték a tetőfedést, megerősítették a szerkezetüket és felújították a homlokzatukat.
Megújultak a sétányok és a parkolók, térvilágítást építettek ki, rendezték a közműhálózatokat, informatikai eszközöket és bútorokat vásároltak. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében elnyert forrás segítségével különböző műtárgymásolatokat és viseletrekonstrukciókat vásárolnak, valamint kisfilm készül a múzeumfalu portáiról.
![]() |
A múzeumfaluba telepített épületeket is felújították |
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt |
A Sóstói Múzeumfalu a Szatmár, a Bereg, a Rétköz, a Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi életformáját mutatja be a lakóházak, gazdasági épületek, jellegzetes lakberendezési hagyományok, használati és dísztárgyak segítségével. A régi faluképet idézik fel a múzeum központjában látható közösségi épületek, például az iskola, a református templom, a harangtorony, a paplak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt és kocsma.