Desztinációs szemlélet a szakma szolgálatában

„Többéves megelőző munka végére került pont annak a 11 turisztikai térségnek a lehatárolásával, amelyek a vidéki turizmus fejlesztésének alapját jelentik az elkövetkező években. Az öt, már korábban is létező térség újragondolásával, illetve hat további kijelölésével alakult ki az a 11 térség , amelyek élménykínálata értékesíthetőség, valamint vonzerő alapú, földrajzi és infrastrukturális mutatók alapján is egy egységként hozhatók versenybe a belföldi és a külföldi piacokon. Az új lehatárolás segíti a hatékonyabb pozicionálást, a szolgáltatók közötti együttműködés erősítését, a fogadó területek versenyképességének javítását, és a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá alakítását is” – emeli ki Könnyid László.

Hozzátette azt is, hogy – ahogy az elnevezés is tükrözi – mostantól a fejlesztésközpontú szemléletről a marketingre és az értékesítésre kerül át a fókusz. Az elkövetkező időszakban a szolgáltatók bevonásával, a vonzerők és jellegzetes adottságok alapján minden térségben megfogalmazzák az adott terület karakterét. A Bük–Sárvár turisztikai térségben például a fürdőélményt lehet a vezérfonál, amelyet Szombathely, Kőszeg és az Írottkő Natúrpark kínálata tesz teljessé. A márkához igazítják az arculati elemeket, a logót és szlogent is, illetve minden térség számára saját desztinációfejlesztési stratégia készül az idei év végéig. Ezt követően a helyi desztinációmenedzsment szervezetek a szolgáltatásokat már egységes arculattal és élményígérettel tudják majd piacra vinni.

Könnyid László: Újfajta gondolkodásra van szükség

Fotó: MTÜ

„A modell működéséhez újfajta gondolkodásra van szükség. A térségi szemlélet a szakma szolgálatában áll, de csak akkor lesz sikeres, ha a felek partnerként tekintenek egymásra és keresik az együttműködési lehetőségeket olyan nagynak tűnő földrajzi távolságok ellenére is, mint például ami a Debrecen és térsége turisztikai térséget vagy a Dunakanyart, Székesfehérvárt és Gödöllőt is magában foglaló Budapest környéke turisztikai térséget jellemzik” – hangsúlyozta a műsorban a vezérigazgató-helyettes.

Fontos az is többek között, hogy az egyes helyszíneken a szomszédos települések szóróanyagai is megtalálhatóak legyenek és kölcsönösen kínálják egymás szolgáltatásait. A térségi márka létrehozásán túl tehát az MTÜ nagy energiákat fektet abba is, hogy megtörténjen a szemléletformálás, elinduljon a párbeszéd a térségekben, és ennek eredményeként a szolgáltatók hálózatba szervezve, csomaggá formálva, versenyképesen jelenjenek meg a hazai és a külföldi piacokon. Mindennek magvalósítására mintegy négymilliárd forintos uniós támogatás áll rendelkezésre.

Belföld: van még tartalék!

A nyári eredményekkel kapcsolatban elhangzott: a vendégek 93 százaléka vidéken pihent, 3 millió magyar több mint 10 millió vendégéjszakát töltött el hazai szálláshelyeken. Az átlagos tartózkodási idő örömtelien meghosszabbodott, ami azt jelzi, hogy a belföldi turizmusban van még tartalék: ha sikerül magasabb élményígéretű termékeket a vendégek elé tárni, külföldi úti célok helyett még többen dönthetnek az itthon maradás mellett. Ezért fontos, hogy az újonnan felállított térségekre vonatkozóan folyamatosan készülnek el a desztinációs kiadványok, és a térségeket bemutató, angol és magyar nyelvű felirattal ellátott kisfilmek, melyek tovább erősíthetik a belföldi utazási célpontok vonzerejét itthon és külföldön egyaránt.

A vendégforgalom eloszlásával kapcsolatban megtudtuk: a vendégéjszakák több mint 40 százalékát a Balaton vitte, stabilan a második helyen áll a Mátra-Bükk régió, a harmadik pedig Debrecen és térsége. A térségek felállításával a vendégforgalom egységesebb eloszlását is szeretnék segíteni.

A műsor további részében a forgalomélénkítő kampányokról, a vendégek biztonságát és biztonságérzetét növelő Covid-szabályokról, valamint a kiemelkedő augusztusi SZÉP-kártya-forgalomról is szó esett. Könnyid László szerint az őszi hónapokat várhatóan továbbra is a távolságtartás, a maszkhasználat és a fertőtlenítés jellemzi majd, ugyanakkor a szolgáltatók bízhatnak a SZÉP-kártyákon lévő, óriási összeg felhasználásában.

Budapest továbbra is nehéz helyzetben

Könnyid László megjegyezte: Budapest a külföldi vendégéjszakák elmaradása miatt számos kihívás elé néz a következő hónapokban is. A járványhelyzet miatt kialakult helyzet ellensúlyozására a főváros a jövőben is hangsúlyosan jelenik meg az MTÜ marketingtevékenységében, és amint a körülmények lehetővé teszik, a nemzetközi piacon is újraindulnak a kampányok, átgondolt stratégiák mentén, a legnagyobb forgalmat generáló küldő piacokon.

Budapesten a koncepció szerint a Dunakanyar térség, melybe egyébként korábban sem volt beleértendő maga a főváros, gyakorlatilag kibővült a többi, Budapestről könnyen elérhető kiránduló desztinációval. A térség Budapesttel szoros összefüggésben értelmezhető igazán, és az agglomerációs gyűrűvel együtt Budapest lett nagyobb, ennyivel több élményt nyújt. A térség nyújtotta kínálat és annak népszerűsítése révén pedig elsősorban a Budapestre érkező turisták tartózkodási ideje és költése nő, valamint csökken a területi koncentráció a forgalom széthúzása, a jobb mobilitás és a hatékony látogatómenedzsment révén.