Ágazati felmérés: így látják a jövőt a szállodaigazgatók

A 2020-as év rendkívüli kihívásaira reagálva, a Horwath HTL Hungary, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének együttműködésével egy országos szintű online felméréssel adott helyzetjelentést a szállodavezetők jövőképéről.

Az MSZÉSZ honlapjára felkerült összefoglalóból kiderül, hogy a felmérés az alábbi témakörökkel foglalkozik:

• budapesti és vidéki szállodák jelenlegi helyzete;
• megtett intézkedések az akár végleges bezárások elkerülése érdekében;
• szállodaigazgatók kilátásai a közeljövőre vonatkozóan;
• további állami támogatások szükségessége a szállodaszektor túlélése érdekében.

A koronavírus járvány olyan társadalmi és gazdasági krízishelyzetet teremtett a világban, amire a modern történelem során még nem került sor, és ez a közelmúltig dübörgő magyarországi turizmust sem kerülte el. Pontos hatásai még így 5-6 hónap elteltével sem világosak – olvasható az elemzésben.

Ami azonban világosan látszik, az a budapesti és vidéki szállodapiacok közötti mérföldes különbség, a várható felépülést illetően.

A felmérés rávilágított arra, hogy a 2020-as bevételkiesés 2019-hez képest Budapesten a szállodák többségénél várhatóan 70% fölötti lesz, míg vidéken a válaszadók 42%-a 20-40%-os csökkenést vár. Vannak példák magasabb bevételre számító szállodákra is.

Az elérhető üzemi eredményszint tekintetében is hasonlóak a különbségek a főváros és a vidéki szállodák között. Hiszen arra a kérdésre, hogy mikor lesz újra a 2019-hez hasonló üzemeltetési nyereség (GOP) szint a szállodában, a többség Budapesten 2023-2024-et jelölte meg, míg vidéken ez inkább 2021-2022-re várható.

Beszédes továbbá, hogy az összes válaszadó 10%-a még szeptemberben is zárva tartott, ezek 90%-a budapesti szálloda.

A megkérdezett szállodák válaszai százalékos megoszlásban

Forrás: Horwath HTL

Egyértelmű továbbá a bér- és járuléktámogatások kardinális szerepe, amelyeknek a kiterjesztése jelentené a legnagyobb segítséget Budapesten és vidéken egyaránt – szögezi le az elemzés.

A válaszadók mindössze fele nyilatkozott úgy, hogy létszám-optimalizálással kívánta orvosolni a helyzetet. Mindez jól mutatja a személyzet minőségének és megtartásának fontosságát. Megtartásuk és hatékony pótlásuk már évek óta nehéz feladat, és aki teheti, szeretné elkerülni, hogy amikor a kereslet ismét növekedésnek indul, újra kelljen szervezni és betanítani egy új csapatot, komoly versenyhátrányba kerülve ezzel.

A teljes tanulmány magyarul és angolul erről a linkről tölthető le.