A Kúria a Ryanairnak adott igazat az extraprofitadó-perben
2022. nyarán lépett hatályba az extraprofitadókról szóló kormányrendelet, mely alapján a Ryanair a 2022. július első napjától induló járatok minden egyes utasa után 3 900 forint adót volt köteles fizetni.
A légitársaság e-mail útján tájékoztatta utasait arról, hogy a jogszabály alapján a 2022. július 1-jén vagy utána induló járatokra már készített foglalások vonatkozásában az esedékes adó összegével megterhelik a kártyát, amivel a foglalás készült.
Azok az utasok pedig, akik nem kívánják elfogadni ezt az adót, lemondhatják foglalásukat, és ebben az esetben teljes visszatérítést kapnak. A légitársaság tájékoztatójában megemlítette az Általános Szerződési Feltételük (ÁSZF) egyes pontjait is.
Budapest Főváros Kormányhivatala a Telex.hu-n 2022. június 9-én megjelent cikkből értesült a légitársaság eljárásáról, és hivatalból fogyasztóvédelmi eljárást indított, melynek végén 300 millió forintos bírságot szabott ki a légitársaságra.
A Ryanair azonban nem fogadta el a döntést és élt a jog adta lehetőségekkel, pert indított hát a Kormányhivatallal szemben.
A Ryanair ugyanis azt állította, hogy a Kormányhivatal hibázott döntése meghozatalakor, mert túllépett a hatáskörén és tulajdonképpen egy olyan kérdésben döntött, amiben csak bíróság hozhat döntést.
 |
|
A Ryanair vezére, Michael O'Leary korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben be kell fizetnie a 300 milliós bírságot, ritkítani fogja a budapesti járatok számát |
|
Fotó: 123rf.com |
A Fővárosi Törvényszék 2023. május végi ítéletében a Kormányhivatal döntését megsemmisítette, így a bírságot a légitársaságnak nem kellett megfizetnie.A Törvényszék ugyanis egyetértett azzal, hogy a Kormányhivatal az Általános Szerződési Feltételeket olyan szempontból vizsgálta, melyet csak bíróság tehet meg.
Magyarországon a Törvényszék ítéletével szemben lehetőség van egy magasabb fórum véleményét kérni, így a Kormányhivatal élt ezzel a lehetőséggel és a Kúriához fordult.
Azonban a 2024. január 24-én meghozott kúriai döntés megerősítette a Törvényszék döntését, ugyanis többek között megállapította, hogy a Kormányhivatal nem vizsgálhatta volna, hogy jogszerű-e az ÁSZF azon rendelkezése, mely alapján a légitársaság az adót az utasokra hárította, valamint megállapította, hogy „a felperes (azaz a Ryanair, mint adóalany) az ÁSZF szerint járt el, ezért nem valósult meg a fogyasztók megtévesztése sem".
Véleményem szerint tanulsága az eljárásnak az, hogy a jog által biztosított lehetőségeket – így különösen a bírósági eljárások adta lehetőségeket – ki kell használni, és végig kell menni az úton, amennyiben jogellenességet észlelünk. Így tesznek a légitársaságok, de tegyenek így azok az utazási iroda és utazók is, akiknek jogos igényük van!
(A szerző ügyvéd, turizmus- és utazásjogi szaktanácsadó.)
