Friss kutatási eredmények a zöldmosásról

„A vállalatok számára nagy a kísértés, hiszen zölden kommunikálni könnyű és olcsóbb, mint valóban zölden cselekedni, innoválni, a piac viszont díjazza a zöldnek látszó cégeket" – fogalmazott online szakmai előadásában Berlinger Edina, a Corvinus egyetemi tanára, a University of Luxembourg kutatója, a fenntartható pénzügyek szakértője. A Magyar Közgazdasági Társaság „Tényleg zöld? Friss kutatási eredmények a zöldmosásról" címmel május 8-án megtartott rendezvényén a környezeti visszaélések egy speciális esete állt a középpontban - fogalmaz a Budapesti Corvinus Egyetem sajtóközleménye.

Az előadó elöljáróban kitért arra, hogy jelenleg nincs általánosan elfogadott jogi definíció a zöldmosásra, így nehezebb is küzdeni ellene. Minél nagyobb a különbség a vállalat tényleges tevékenysége és aközött, amilyennek bemutatja magát, annál inkább lehet zöldmosásnak nevezni a jelenséget. Lenne többféle szakmai megoldás a zöldmosás visszaszorítására, de egyelőre nem igazán használják – hívta fel a figyelmet a téma szakértője. Véleménye szerint a hamis zöld vállalati kommunikációt jobban kellene büntetni. Ez nemcsak jogi, de közgazdasági szempontból is észszerű lenne.

Kutatásaik szerint a cégek 7 százaléka vett már részt zöldmosásban legalább egyszer. Ez az arány az energiaszektorban 40 százalék, a közüzemeknél 28 százalék, az energiaigényes iparágakban – például a vegy- és az építőanyagiparban – 10 százalék. Egy másik kutatásuk szerint azokra a vállalatokra jellemző a zöldmosás, amelyek nagyobb méretűek, nagy a profitjuk – az eszközarányos megtérülésük –, kevesebb a független tag a felügyelőbizottságaikban, kevésbé likvid a tőzsdei kereskedés a részvényeikkel, és olyan országban működnek, ahol a fogyasztók kevésbé környezettudatosak - közölték.

Nem minden zöld, ami annak látszik

Fotó: 123rf.com

A zöldmosás ellen hat viszont, ha erős a cég belső ellenőrzési rendszere, ezért a monitoringnak nagy a szerepe.

A globális bűncselekmények között a 4. helyen áll a környezeti bűncselekmények kategóriája (ez alatt a szennyezéseket és a biodiverzitás súlyos sérüléseit kell érteni) - mondta a szakértő. Ez a bűnözési forma évente 5-7 százalékkal növekszik. Felhívta a figyelmet, hogy az ESG (Environmental, Social, Governance)-jelenséget is lehet zöldmosásra használni, amikor a vállalatok a környezeti, társadalmi és irányítási kockázataikról és lehetőségeikről adnak számot.

A szakember felvázolta annak az elméleti keretét is, egyáltalán miért létezhet egymás mellett a zöld, a zöldre mosó és a barnára mosó (azaz zöld tevékenységet folytató, de azt nem kommunikáló) és az őszinte barna (környezetkárosító és ezt nem tagadó) cégek csoportja.

Ebben a korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy Ausztria nemzeti turisztikai marketingszervezete praktikus „zöld-útmutatót" készített a fenntarthatósági eredmények turisztikai kommunikációjához.