Szabálytalanul ott forgolódnak a Dunán a szállodahajók, ahol a Hableány-katasztrófa történt

Miután a Viking Sigyn szállodahajó letarolta a Hableány sétahajót 2019 májusában a Margit híd közelében, a Magyar Hajózási Országos Szövetség és más szakmai szervezetek javaslatára, bő másfél évvel később, a szaktárca Hajózási Hatósági Főosztálya kiadott egy Hajósoknak Szóló Hirdetményt. Ebben a jobbra tartási kötelezettséget írtak elő, illetve meghatározták, hogy a Margit-sziget esetében hegymenetben a bal-partot (ez a pesti oldal), lefelé pedig a jobb partot kell használni – olvasó az RTL Klub honlapján.

A 80 méternél hosszabb hajóknak elvileg tilos megfordulni a Dunán a Rákóczi híd és az Árpád híd közötti szakaszon 18 és 24 óra között

Fotó: 123rf.com

A cikkből az is kiderül, hogy fél évvel később több korlátozást bevezettek a 80 méternél nagyobb hajókra. Többek között meghatározták, hogy menetiránytól függően milyen irányban fordulhatnak meg, a szárnyashajók kivételével megtiltották a fordulást az összes hajónak az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakaszon, a 80 méternél nagyobb hajóknak pedig megtiltották a megfordulást a Rákóczi híd és az Árpád híd közötti szakaszon este 18 és 24 óra között, ezzel védve a kisebb sétahajókat. Magában a szabályozásban nincs lefektetve, de a rendőrségtől a portál megtudta, hogy a 80 méternél hosszabb személyhajók az úgynevezett szállodahajók.

Ezt a szabályt azonban gyakran nem tartják be a szállodahajók, amelyek sokszor sétahajóként viselkedve úsznak a Dunán. A Margit híd és az Árpád híd közötti szakaszon azonban semmiféle látnivalót nem tudnak nyújtani az utasoknak, így jóval az Árpád híd előtt, a Margit hídnál megfordulnak, ami viszont balesetveszélyes és tilos.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint vízi járőreik több alkalommal is helyszíni bírságot szabtak ki, vagy szabálysértési eljárást kezdeményeztek az ilyen esetekben, a helyszíni bírság 5-50 ezer forint, a pénzbírság 5-150 ezer forint között volt.

A fővárosi turizmusnak kellenek a szállodahajók

Azt egyébként semmi nem tiltja, hogy a szállodahajók sétahajóként is „üzemeljenek", csupán a szabályokat kellene betartaniuk – erre már egy az iparágra rálátó forrás hívta fel a portál figyelmét.

Budapest turizmusában a szállodahajókkal érkező látogatók meghatározó szerepet töltenek be. A magyar főváros átszállóhely, és általában 3-4 napot eltöltenek az utasok a hajón kívüli hotelekben, éttermekben esznek, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret használják.

A fővárosi önkormányzat tájékoztatása szerint Budapestre egy turisztikai szempontból átlagosnak tekinthető évben hozzávetőlegesen 3200-3500 kikötéssel 420-450 ezer utas érkezik.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy jelenleg zajlik a Duna-parti Építési Szabályzat felülvizsgálata, amiben a szállodahajók tevékenységével kapcsolatos panaszokra is próbálnak megoldást nyújtani, de úgy, hogy azok működését ne lehetetlenítsék el – szögezték le.