Konferencia Budapesten az Európai Termál Örökség Napja alkalmából

A Budapest Gyógyfürdői Zrt. és az Európai Történelmi Fürdővárosok Szövetségének (European Historic Thermal Town Association – EHTTA) Tudományos Bizottsága október 12-én, az Európai Termál Örökség Napja alkalmából szervezett konferenciát Budapesten. A tudományos tanácskozásra a Gellért fürdő alapításának 100. évfordulója kapcsán került sor a Gellért szálló Gobelin termében.

A Gellért Gyógyfürdő és Uszoda nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik leghíresebb termálfürdője, az Európai Történelmi Fürdővárosok Szövetségének vezető tagja. A jelenlegi fürdő 1918-ban – a hotel megnyitásának évében – kezdte meg működését gyógyvízkezeléseket kínálva, de az első fürdőt és kórházat még II. András király építtette ezen a helyen a XIII. században.

A 2009-ben Brüsszelben alapított EHTTA Tudományos Bizottságának tanácskozásán a hazai és nemzetközi vendégeket Bagdy Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, valamint Manuel Baltar (Spanyolország) és Bernard Kajdan (Franciaország), a szövetség alelnökei üdvözölték.

Az elnöki asztalnál balról jobbra Manuel Baltar, az EHTTA elnökhelyettese, Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Bernard Kajdan, az EHTTA elnökhelyettese

Fotó: turizmus.com

Kapcsolódva a Kulturális Örökség Európai Évéhez, a konferencia előadásai során többek között megismerkedhettünk Európa és Budapest nagy fürdőivel. Paul Simons, az EHTTA Tudományos Bizottságának brit elnöke, a The Great Spas of Europe főtitkára az angliai Bath példáján mutatta be a városi fürdőkultúra fejlődését a római kortól napjainkig, kitérve a termálfürdők építészeti, gyógyászati, tájalkotó, szociokulturális és turisztikai hatásaira is.

Szőke László, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója Budapestet mint a világ „fürdőfővárosát” mutatta be prezentációjában. Magyarország egyike a négy, termálvizekben leggazdagabb európai országnak (Franciaország, Olaszország és Izland mellett); hazánk összesen 550 fürdővel és 132 minősített termálvízzel büszkélkedhet. Budapest a világ egyetlen fővárosa, amely 118 természetes forrással gazdálkodik, és itt van a legtöbb termálforrás is (12 termálforrás és 12 termál ásványvízforrás).

Szőke László kitért a négy legnagyobb budapesti termálfürdő, a Széchenyi, a Gellért, a Rudas és a Lukács bemutatására is, hozzátéve, hogy Budapest fürdőiben 2017-ben összesen 4,2 millió látogatót regisztráltak, a legtöbb vendég az Egyesült Királyságból, az USA-ból és Franciaországból érkezett. Ugyanakkor a vezérigazgató megemlítette, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. 2010 óta sem az államtól, sem a fővárostól nem kap semmiféle anyagi támogatást, a szükséges fejlesztéseket teljes egészében maguk finanszírozzák.

A szakmai előadások hallgatóságának első sorában, balról jobbra Bernard Kajdan az EHTTA elnökhelyettese, Manuel Baltar, az EHTTA elnökhelyettese, Navracsics Tibor az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Szőke László a BGYH Zrt. vezérigazgatója

Fotó: turizmus.com

Mario Crecente (Spanyolország), az EHTTA Tudományos Bizottságának elnökhelyettese az Európa termálörökségét bemutató Termál Atlasz tudományos projekt, valamint a hozzá kapcsolódó Geoportál Információs Rendszer (Geoportal Information System) szerepére hívta fel a figyelmet. Az elnökhelyettes számokkal is alátámasztotta a kontinens termálörökségének jelentőségét: Európa-szerte 150 fürdőváros, 1400 fürdő, közel 2000 palackozóüzem, 92 ezer munkahely és évente 31 millió vendég köszönhető a termálvizeknek.

A konferencia a „Termálörökség és a jövő” kérdéskörrel zárult, három fiatal szakember – Silvia Gonzalez Soutelo (Universidad Autónoma de Madrid), Anne Liehr (EHTTA) és Pulay Eszter, a Gellért fürdő helyettes vezetője – három aspektusból vizsgálta meg, hogy a jelen és a közeljövő milyen (kommunikációs, generációs, technológiai) kihívások elé állítja a termálfürdők üzemeltetőit és fejlesztőit, és erre milyen válaszok lehetségesek.

A fórum végül meglepetésprogrammal, látványos szinkronúszó-bemutatóval ért véget a Gellért fürdő szecessziós díszletei között.