Városok, erődök, kolostorok – Sokarcú Szerbia (2. rész)

Belgrád – dinamikus, pezsgő, fejlődő

Azt hiszem, Belgrád az a főváros, amely igazán meg tudja lepni a látogatót, akinek előzetesen szinte semmilyen elvárásai nincsenek. A magyar utazó természetesen a nándorfehérvári diadal helyszínére kíváncsi elsősorban, a legendás csatáról szerb-magyar nyelvű emlékkő mesél a Száva fölött emelkedő várhegy közepén, ahonnan a városra, a Szávára, Zimonyra (Zemun) és a Dunára is megkapó panoráma nyílik.

Száva-parti étterem a vár alatti korzón

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

A vár alatt, közvetlenül a Száva-parton hangulatos kávézók, bárok, éttermek sorakoznak, rendkívül pezsgő itt az élet. A folyóparton végig hatalmas fejlesztés, a Belgrade Waterfront (Beograd na vodi) elnevezésű megaprojekt készülő épületei, kerékpárútjai, sétálóövezetei kezdik formálni a város modern arcát. Szinte mindenfelé érezni a dinamikus fejlődés lendületét – ha évek múlva visszatérünk, már egy új városkép köszönt minket.

A zimonyi városrész miliőjét szintén a part menti éttermek, mólókra, tutajokra telepített szórakozóhelyek teszik hangulatossá, hatalmas élmény itt hajóra szállni, és a víz felől is „megízlelni” a várost.

Zimonyi hangulat

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

Ha sétálni, barangolni van kedvünk, vegyük az irányt Belgrád „bohémnegyede”, a Szkadarszka utca felé, ahol szintén éttermek, bárok, egyfajta kisvárosi hangulat várja a látogatót. Ugyancsak kellemes sétát tehetünk a boltokkal, színes kirakatokkal, régi palotákkal tarkított Kneza Mihajla sétálóutcán.

Aki Belgrád múzeumaira, műemlékeire kíváncsi elsősorban, ne hagyja ki a Nikola Tesla Múzeumot, a Dedinje városrészben található királyi palota komplexumot, s megéri felkeresni az úgynevezett Virágházat (Kuca cveca) is, ahol Tito volt jugoszláv elnök sírja mellett érdekfeszítő kiállítás mesél a szerb, illetve jugoszláv történelem egy teljesen másik korszakáról. Ez egyébként a város leglátogatottabb kiállítása, Tito halála óta mintegy 20 millióan keresték fel.

A Tito-múzeumot eddig 20 millió látogató kereste fel

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

A Belgrád szimbólumának számító Szent Száva-katedrális kupoláját a városba vezető utak mindegyikéről látni. A templomot azon a feltételezett helyen emelték, ahol a törökök a 16. században, bosszúból egy felkelésért, elégették a névadó szent hamvait, és relikviáit.

A világ egyik legnagyobb ortodox templomát több mint 100 éve építik, s bár még nincs teljesen készen, már most igéző látványt nyújt kívül-belül.

Milliónyi mozaikból kirakott freskók díszítik a Szent Száva-katedrális belsejét

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

Nemcsak erőd, fesztiválhelyszín is

A Vajdaság fővárosa, Újvidék (Novi Sad) Szerbia második legnagyobb városa, elővárosaival együtt mintegy 350 ezres lélekszámú. A város képét és szellemiségét sok nemzet alakította ki, a városi könyvtár neve például a Vajdaság 6 hivatalos nyelvén (szerb, magyar, horvát, szlovák, román és ruszin) olvasható.

Újvidék legjelentősebb látnivalója a péterváradi vár, ahonnan pompás kilátás tárul a várost átszelő  Dunára és az ősi Pétervárad ódon utcáira is, miközben a háttérben felsejlenek a bácskai tájak, az ellenkező irányban pedig a Tarcal-hegység (Fruska Gora) szelíd lankái. A várat a „Duna Gibraltárjának” is nevezik, így utalnak stratégia fontosságára és katonai jelentőségére. Szembetűnő, hogy szinte teljes épségben megmaradt az egész erődrendszer, ennek oka, hogy jelentős ostrom alatt sosem állt.

A vár óratornya a turisták kedvelt fotótémája, érdekessége, hogy fordítva mutatja az időt: a kismutató a perceket, a nagy az órákat jelöli. Erre a szándékos hibára praktikus magyarázat van, a Dunán közeledő hajósok ugyanis csak az órára voltak kíváncsiak, a percekre nem, s a nagyobb óramutatókat hamarabb észrevették.

Újvidék legfőbb látványossága nemcsak erőd, fesztiválhelyszín is

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

A vár területén kapott helyet immár két évtizede Szerbia legnagyobb zenei fesztiválja, az Exit, mely a tavalyi kényszerű kihagyás miatt idén, a 20., jubileumi rendezvényre már több mint száz új fellépőt jelentett be. A július 8-tól 11-ig tartó megabulinak magyar előadói – az indie folkot, alternatív rockot játszó Fran Palermo és az elektronikus zenész, Lotfi Begi – is lesznek.

Vrnjacka Banja – 2000 éves fürdőkultúra

A dél-szerbiai Vrnjacka Banja az ország egyik legjobb és legnépszerűbb fürdőhelye, ahol hivatalosan 1869-ben nyitották meg az első fürdőidényt. Igaz, ezen a helyen már a régi rómaiak is fürödtek, emléküket őrzi a városközpontban található római kút, a Fons Romanus. A város 7 gyógyvizes forrása közül 4 alkalmas különböző betegségek gyógyítására.

A település igazi fénykorát az 1910-es években élte, ezekre az időkre emlékeztetnek csodás szecessziós épületei, néhányuk már felújítva, régi pompájában tündököl. Gyönyörű parkján kívül a város másik büszkesége a múzeumként és rendezvényhelyszínként is funkcionáló Belimarkovic-palota.

A Belimarkovic-palota Vrnjacka Banja egyik büszkesége

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

Az Európai Római Termálfürdők Hálózatához tartozó fürdővárosban számos fejlesztésnek lehetünk tanúi. Főként medical spa és wellnesslétesítmények épülnek, a szálláskínálatban 3 és 4 csillagos szállodák találhatók. Az egyetlen 5 csillagos, a 2019-ben átadott, 145 szobás Hotel Tonanti elegáns szobái, lakosztályai, rendezvényhelyszínei, éttermei, valamint széles körű spa- és wellnesskínálata valódi luxuskörülményeket teremt mind a pihenni, mind pedig az üzleti útra érkező vendégeknek.

Királyok koronázóhelye, a Zica-kolostorban

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

Ahol a szerb királyokat koronázták

Vrnjacka Banjától karnyújtásnyira terül el a középkori kolostorokkal tarkított „királyok völgye”, melynek egyedülálló ékessége a 13. században épült Zica-kolostor. Templomában koronázta meg az első szerb királyt, Stefan Nemanjicet, testvére, az első szerb érsek, Szent Száva. Összesen 7 trónörökös fejére helyezték itt a szerb koronát, s a legenda szerint minden királynak új ajtót építettek a templom falaiba, ezért Zicát „hétajtós templomnak” is szokták nevezni.

A Zica-kolostor másik különlegessége, hogy – mint a szerb érsekség első székhelye – gondosan megválasztott helyen épült, vagyis egyforma távolságra a bizánci Konstantinápolytól és a latin Rómától. Építészeti jegyeiben is őrzi ezt a kettősséget, a bizánci és a román építészeti stílusjegyek ötvözésének csodás harmóniájaként.

A 8 évszázados freskómaradványok ma is lenyűgözik a látogatót

Fotó: Vajk Brigitta/Turizmus.com

A festői helyre épített kolostort nem kímélték a háborúk, a pusztítások, de időjárási körülmények sem. A számos rablás során értékes ereklyéket vittek el, és a festmények nagy részét is elpusztították. A gazdag dekorációból és az értékes freskókból mára csupán részletek maradtak, mégis megindító és semmihez sem fogható érzés a 8 évszázados falak közt sétálni, gyönyörködni a megkopottságukban is fenséges belső terekben, freskómaradványokban.