UNWTO: Paradigmaváltásra kényszerülhet a turizmus

Click here for the English version

Mi történik azokkal az országokkal, amelyek gazdasága nagymértékben függ a nemzetközi turizmustól? Hogyan és milyen módon tudja őket az UNWTO segíteni, hol szükséges leginkább beavatkozni?

Egyrészről ezeknek az országoknak az UNWTO a lehető legmagasabb szinten nyújt politikai támogatást, másrészről a szervezet igyekszik közvetlen szakértői támogatást is nyújtani segítségképpen.  Az UNWTO főtitkára folyamatosan arra törekszik, hogy a turizmus megkapja a szükséges figyelmet, valamint kormányzati támogatást és intézkedéseket a válság hatásainak enyhítésére, kiemelve a turizmus ágazat gazdasági és társadalmi jelentőségét.

Az egyes országok természetesen nem ugyanabban a szakaszban vannak a turizmus fejlődésében, ezért szakértelmünkre és ismereteinkre egymástól eltérően van szükségük. Azok az országok, melyek gazdasága nagyobb mértékben függ a turizmustól, sokkal inkább megsínylik a járvány következményeit, és rájuk különös figyelmet fordítunk a turizmusra vonatkozó Gyakorlati útmutatókat tartalmazó helyreállítási kézikönyvben.

Az UNWTO a következő segítségnyújtási tevékenységeket határozta meg a gazdasági fellendülés ösztönzése és felgyorsítása érdekében: a COVID-19 hatásainak mérése, országspecifikus turisztikai helyreállítási tervek megalkotása, turisztikai kis- és középvállalkozásokat támogató program elindítása, illetve a turisztikai értéklánc fenntarthatóság felé történő terelése.Az UNWTO felszólít a turizmusra irányuló helyreállítási intézkedések pénzügyi és politikai támogatására, valamint az ágazat támogatásának bevonására, az átfogóbb helyreállítási tervekbe és az érintett gazdaságok fellépéseibe. Ebben az összefüggésben az UNWTO az ENSZ COVID-19-re adott szélesebb körű válaszának részeként is hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amelyet a turizmus játszhat különösen a fejlődő országok és a társadalom legsebezhetőbb tagjainak életében, annak érdekében, hogy megóvja őket a jelenlegi válság legrosszabb következményeitől. Éppen ezért partnerségeinket még szorosabbra fűztük olyan nemzetközi pénzügyi intézményekkel, mint például a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), azzal a céllal, hogy egyedi megoldásokat találjunk az egyes országok speciális igényeinek megfelelően.

Janech Péter: A koronavírus-járvány utáni időszakban a turisztikai ágazat egy új valósággal, és teljesen „új normákkal” néz szembe

Fotó: UNWTO

Az UNWTO 1980 óta minden évben szeptember 27-én rendezi a Turizmus Világnapját. Van esetleg bármilyen terv arra vonatkozóan, hogyan fog idén az eseménysorozatra sor kerülni?

A Turizmus Világnapját (WTD) minden évben szeptember 27-én rendezi meg az UNWTO azzal a céllal, hogy globálisan, a világ minden közösségében felhívja a figyelmet az ágazat társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági jelentőségére, valamint a turizmus által létrejött értékekre a fenntartható fejlődés által meghatározott célok mentén. Noha a hivatalos ünnepély lehetséges, hogy idén máshogyan alakul (hiszen ez függ a határok újbóli megnyitásától és a járványügyi helyzettől, különösen a Mercosur-államokban (Dél-amerikai Közös Piac – a szerk.), amelyek idén a kiválasztott házigazdái az eseménynek), a Turizmus Világnapja megtartása ugyanolyan fontos, különösen ezekben a kihívásokkal teli időkben.

A WTD-t minden ország a maga, egyedi módján tudja majd megünnepelni. A COVID-19 járvány alatt a világ számos nagy nemzetközi, világnapot ünnepelt a szolidaritás jegyében a digitális világ által nyújtott „okos” megoldásokkal. Az UNWTO továbbra is felhívja a figyelmet a turizmus ágazat pozitív hozzáadott értékeire egy ország gazdasági és társadalmi fejlődésében.

Mit gondol, ez a példa nélküli krízis megváltoztatja az UNWTO jövőbeni programjainak, terveinek fókuszpontját?

A COVID-19 következményeinek kapcsán mind a nemzetközi szervezeteknek, mind az egyes országoknak fel kell készülniük az új típusú turizmusra, illetve a megváltozott utazási szokásokra, és ennek megfelelően mindent meg kell tenniük az ágazat újragondolásának érdekében. Nagyon fontos a rendelkezésre álló erőforrások optimalizálása, és a meglévő ismeretek, tapasztalatok alkalmazása annak érdekében, hogy az ágazat újra növekedési pályára tudjon állni.

Európa – mint az egyik legsúlyosabban érintett régió – feladata, hogy irányt mutasson ebben az átalakulásban, valamint, hogy a zöld, illetve okos megoldások kiemelt szerepet játsszanak a helyreállítási tevékenységekben. A főtitkár által 2018-ban javasolt vízió négy stratégiai célkitűzésen alapult, mint például az ágazat prioritásként történő kezelése a politikában, tudásteremtés és megfelelő szabályozások bevezetése, amely biztosítja a szervezetet és az ágazat szereplőit a hosszútávú céljaik elérésében az alábbi, kiemelt területeken:

1. Innováció és digitális transzformáció
2. Befektetési és vállalkozói készség
3. Oktatás és foglalkoztatás
4. Biztonságos utazás
5. Társadalmi, kulturális és környezeti fenntarthatóság.

Mint az látható, ezek a területek ma még fontosabb szerepet játszanak, és mindegyik részét képezi a helyreállítási csomagoknak. Ennek ellenére, természetesen kiigazításokra van szükség annak érdekében, hogy az „új valósággal” a lehető legjobb módon szembesüljünk.

Mindazonáltal az ENSZ turizmusért felelős ügynökségeként felelősségteljesen és fenntartható módon kell eljárnunk ebben a kritikus időszakban, összhangban a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030-ig szóló programjával és az abban szereplő 17 fenntartható célokkal. Annak ellenére, hogy a fenntartható célok közül a turisztikai ágazat 3 esetében kerül célzottan említésre: a 8-asban („Tisztességes munka és gazdasági fejlődés”), a 12-esben („Felelősségteljes fogyasztás és termelés”) és a 14-esben („Víz alatti élet”), a turizmus gyakorlatilag mind a 17 céllal összeköthető közvetett vagy közvetlen módon. Ezért, a tevékenységeinkben, a fenntartható fejlődési célokkal összehangban hangsúlyozzuk központi üzenetünket: Testre szabott megoldások a globális kihívásokhoz.

Véleménye szerint hogyan változik meg a turizmus a koronavírus-járvány után? Milyen lesz a jövő turizmusa, a jövő utazója?

Nincsenek előre megírt forgatókönyvek, szabályok arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a jövő turizmusa, de az egyik leglehetségesebb válasz: hogy folyamatosan változó. A “business-as-usual” kifejezés a turizmus és vendéglátás szektorban már nehezen “használható”. Egy kérdésben viszont mindenki egyetért: amint ez véget ér, az emberek újra utazni fognak! Úgy gondolom, hogy a turizmus egy olyan paradigmaváltáson fog keresztül menni, amely több területet is érint majd, beleértve a döntéshozatalt, a desztináció és az közlekedési eszközök megválasztását, a digitalizációt és az innovációt, a biztonságot, a fenntarthatóságot és a helyi, fogadó közösség számára nyújtott előnyöket is. Amint az utazások újra folytatódnak, biztosan számíthatunk néhány változásra az utazási szokásokban: az utazók a közelebbi úti célokat, és a rövidebb távolságokat fogják majd előnyben részesíteni, és ezzel párhuzamosan a rövidtávú közlekedésben előtérbe kerül a közúti és vasúti közlekedés.

Hosszú távon a desztináció kiválasztásában fontos szerepet fog játszani az adott helyszín által nyújtott egészségbiztosítási szolgáltatások, megközelíthetősége, fenntarthatósága, hiszen a desztinációknak társadalmi szempontból is felelősségteljesnek kell mutatkozniuk, hogy odacsábítsák a turistákat.

Nagyon fontos megértenünk, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban a turisztikai ágazat egy új valósággal, és teljesen „új normákkal” néz szembe, amelyben a desztinációk sokkal szofisztikáltabb, tájékozottabb és még a korábbiakhoz képest is sokkal digitálisabb turistákért fognak versenyezni.

Változás fog bekövetkezni az „érintésmentesség” területén az utazásokban és az új, egészségügyi biztonsági rendszerekben, melyet már digitális eszközök és biometrikus technológiák támogatnak majd. A határok újbóli megnyitása utána az utazóknak bízniuk kell abban, hogy repülőre szállni biztonságos, és hogy megérkezésük után karanténkötelezettség nélkül léphetnek be az adott országba. A kormányoknak és a desztinációknak új egészségügyi protokollokat kell megalkotniuk és betartaniuk, és minden eddiginél jobban kell támaszkodniuk az adatok hatékony elemzésére a fogyasztók, vagyis az utazók védelmének érdekében, mindezt úgy, hogy közben innovatív és okos megoldásokat kínáljanak az ágazat szereplőinek. A célzott, innovatív digitális marketingmegoldások jóval fontosabb szerepet fognak betölteni a desztinációk életében, annak érdekében, hogy gyors és költséghatékony megoldásokkal érjék el az utazók bizalmának újjáépülését.

Olyan példátlan időket élünk, amelyekben azonnali, határozott cselekedetek szükségesek. Európának most lehetősége van arra, hogy példát mutasson a világ többi részének abban, hogyan lehet a turisztikai szektort fenntartható módon átalakítani. Rendkívül fontos, hogy az utazási és turisztikai ágazatok összes kulcsszereplője, döntéshozója képes legyen konstruktív és támogató módon együttműködni annak érdekében, hogy tevékenységeik a lehető leginkább összehangoltak és összeegyeztethetőek legyenek, tekintettel arra, hogy az ágazat az emberek interakciójára épül.

A bizalom helyreállítása kulcsfontosságú a turizmus e válságból való kilábalásának biztosításához. A globális közösségeknek azonban együtt kell működnie annak érdekében, hogy ösztönözzék az embereket a határokon történő újbóli átutazásokra. A nemzetközi turizmus a fenntartható fejlődés fontos hajtóerejévé vált, és fontos hagynunk, hogy a turizmus előnyei továbbra is megfelelően tudjanak érvényesülni, mind az egyének, mind a közösségek szintjén.

Az interjú első része itt olvasható.