A magyar El Camino – A XXI. század vándorai

Forrás: turizmus.com

 2015. március 27. 22:19

A világ első turistái bizonyára zarándokok voltak, ám az utóbbi évszázadokban nem ez a fajta világjárás került előtérbe. A XXI. században azonban ismét virágkorát éli: a lelki elmélyülés mai rohanó világunkban fontosabbnak tűnik, mint bármikor.

A 2009-ben megalakult Magyar Zarándokút Egyesület és a 2011-ben megalapított önkormányzati társulás az El Camino mintájára, annak tapasztalatait hasznosítva, építette ki a Magyar Zarándokút gyalogos-kerékpáros útvonalát, amelynek főbb mérföldkövei az Árpád-kori Magyarország legfontosabb emlékhelyei – hangzott el a pénteki sajtótájékoztatón és konferencián. A Magyar Zarándokút a kereszténység fő ágaiba tartozó katolikusok, protestánsok, reformátusok, evangélikusok, valamint és egyéb felekezetek hívei mellett a vallásukat nem gyakorlók részére is nyitva áll.

Az útvonal lényegében Magyarország gerincét érinti: Esztergom, Pilis-, Visegrádi és Budai hegység, Budapest (XII., XI., XXII .ker.), Csepel-sziget, a dél-alföldi 206 km-es Árpád út (Bács-Kiskun megye Duna közeli települései, közöttük Kalocsa, Baja, majd Gemenc-Szekszárd, a Tolnai dombság és a Mecsek települései, Pécs. Végcél a máriagyűdi kegytemplom. Az EU-pályázatos határmenti együttműködés révén az útvonal jelenleg a horvátországi Nasicéig épül tovább. A magyar szakasz része a lengyelországi Czestochowa és a bosznia-hercegovinai Medjugorje között tervezett Közép-Európai Zarándokútnak, illetve a későbbiekben zágrábi elágazással kapcsolódna az El Camino-ra vezető nyugat-európai zarándokutakhoz.

(További információk: www.magyarzarandokut.hu )

A zarándokszállások, szolgáltatások hálózatának kialakítása, kulturális-szakrális emlékhelyek felújítása, építése, a kulturális örökség és kegyhelyek tematikus felfűzése és bemutathatóvá tétele modellt nyújt a későbbi fejlesztésekhez, amelyekre 2015-2020. között a GINOP 7. pályázatai kínálnak lehetőséget.

A 2011-2014. között kiadott zarándok „útlevelek" száma háromszorosára növekedett. Ezzel az „útlevéllel" kedvezményesen lehet igénybe venni az útmenti szállásokat, amelyek száma a közelmúltban 50 százalékkal nőtt. Tavaly mintegy kétezren tették meg az utat, és a teljes útvonalon közel 15 ezer éjszakát töltöttek el.

A fejlesztési koncepció szerint a Magyar Zarándokút - önálló turisztikai attrakcióként - egységes turisztikai termékké formálja az út mentén található kulturális és vallási örökséget, kitörési pontokat kínálva a kistelepüléseknek, új fejlesztési és marketing lehetőségeket nyújtva a turisztikailag jelentős településeknek és térségeknek.