Az irodaélménytől a cosplayig: kiderült, mi jár a fiatal munkaerő fejében

Tönkreteszi-e a sok képernyő előtt töltött idő a gyerekek memóriáját, figyelmét? Hogyan lehet elérni, hogy a serdülők és a fiatal felnőttek érdeklődjenek a kulturális értékek iránt? Milyen hatással volt a Covid a fiatalokra, mennyire tudtak túllépni a járvány okozta problémákon? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban című konferencia résztvevői. A nemzetközi konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi Intézete és az Ifjúságkutató Intézet szervezte szeptember első hetében.

„Fontos tudnunk, mik az ifjúság motivációi, mivé akarnak válni a fiatalok" – e szavakkal köszöntötte Gyulavári Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing- és Kommunikációtudományi intézetének vezetője a megjelenteket.

„A kultúrakutatás aktuális kérdései" címet viselő panelbeszélgetésben Benczes Réka, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora kiemelte, ugyan kevés az új kutatás ezen a területen, ugyanakkor fontos tudni, hogyan tudja az egyetemi hallgatók figyelmét fenntartani. „Fiatal kollégáim több vizualizációt alkalmaznak, és az egyetemi oktatást olyan interaktívvá tesszük, amennyire csak lehetséges" – mondta.

Legfeljebb fél évre lát előre ez a korosztály

A konferencia külön részt szentelt PhD-hallgatók munkáinak. Admilson Veloso da Silva (Corvinus) a fiatalok Instagramra kitett posztjait vizsgálta, hogyan mutatják be a felhasználók önmagukat, milyen környezetben. A leggyakoribb fotók egy utazásról szólnak, vagy egyszerűen csak pózolnak a kamera előtt, sétálnak, vagy épp egy fesztiválon tartózkodik valaki.

Clout Culture: Ifjúsági kultúrák a változó társadalmakban című konferenciát tartottak

Fotó: Ijfúságkutató Intézet / Facebook

Rédai Virág Patrícia (Corvinus) azt kutatta, a Z generáción belüli szubgenerációkban hogyan lehet a munkáltatót és a munkavállalót közelebb hozni egymáshoz, miért vált ez a generáció gyakran munkahelyet. Következtetése szerint a 18-21 évesek egyszerűen kimaradtak a járvány és a folytonos otthoni munka miatt abból, hogy meglegyen nekik az irodaélmény, míg a 21-25 éves korcsoport ismeri ezeket. Szintén fontos következtetés, hogy a mai világban maximum fél évre lát előre ez a korosztály. Épp ezért nagyon jónak tartja a 2 éves, kézzelfogható élményt adó gyakornoki programokat.

Milyen csoportokra bontható az ifjúsági vizuális kultúra?

A konferencia második napján választ kaphattunk arra, hogy milyen kapcsolata van a mai fiataloknak a művészetekkel, valamint, hogy hogyan viszonyulnak az online világhoz.  Kárpáti Andrea, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány tanszékének professzora szerint a digitális kultúra mellett, azzal egybefonódva számos hagyományos médium kommunikál világszerte több millió fiatallal. A graffititől az utcai installációig számos izgalmas képi szimbólumot alkotó utcaművészek (street artist) vagy a legújabb digitális technikákat bravúrosan alkalmazó, multimédiaműveket készítők (demoscener) sok száz órán át tanulják a maguk választotta képi nyelvet, amely önkifejezési lehetőséget ad, miközben identitásukat alakítja és gazdagítja tudásukat.

Amatőr manga és anime képregényrajzolóból mintegy 40 ezer található Magyarországon, közösségi platformjaikon és összejöveteleiken ők a távol-keleti kultúrával is megismerkednek. A fan-artistok kiválasztanak egy műalkotást: filmet, regényt vagy képzőművészeti alkotást, és tovább gondolják az eredeti művet rajzban, fotón, filmen vagy szövegben.

Az ingerküszöb folyamatosan emelkedik

„A tartalomfogyasztás trendjeiről" címet viselő beszélgetésen szóba került a mesterséges intelligencia (MI) és az algoritmusok, valamint az oktatás kapcsolata. Bokor Tamás, a Corvinus tanársegédje szerint diákok elsöprő többsége az idegennyelv tanulásban az élő tanárt preferálja az algoritmusok helyett. Kifejtette: a mesterséges intelligenciát támadók tapasztalatai szerint általában is nagyon pesszimistán látják a világot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tartalomfogyasztók ingerküszöbe folyamatosan emelkedik, gyakori, hogy a fogyasztók két videót futtatnak egyszerre. A sok képernyő előtt töltött idő nehéz helyzetbe hozza az oktatókat, a tartalomfogyasztás közben ugyanakkor a nyelvtudás észrevétlenül beszivárog.

A konferenciáról még bővebb beszámoló a Corvinus honlapján olvasható.