Novemberi utasrekord a Liszt Ferenc repülőtéren

Ismét rekordot döntött a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma, mivel november végéig 12 millió főnél is többen érkeztek és indultak a budapesti repülőtérről.

Lendületesen nő az új járatok és az utasok száma a repülőtéren

Fotó: Budapest Airport

Tovább folytatódott a 14 százalékot is meghaladó utasforgalom-növekedés a budapesti repülőtéren, ennek köszönhetően csak novemberben 1 025 501 utas fordult meg a repülőtéren.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér történetében még sohasem fordult elő, hogy a novemberi forgalom elérte volna az egymillió utast.

Mivel december közepétől elindul a karácsonyi és az év végi forgalom, igen nagy valószínűséggel megjósolható, hogy az idén a forgalom megközelíti vagy meg is haladhatja a 13 millió utast, jócskán meghaladva a tavalyi 11,4 millió fős rekordot.

A dinamikus forgalomnövekedés a téli hónapokban sem áll meg, az előrejelzések szerint várható egy természetes forgalom csökkenés január-februárban, de az elmúlt években Budapesten egyre kiegyenlítettebb a repülőtér teljesítménye.

Ebben az is közrejátszik, hogy csak a 2017/18-as téli menetrendben nem kevesebb, mint 14 új járat indul Budapestről, vagy a meglévő útvonalakon növelik a járatszámot illetve a kapacitást a légitársaságok.

Az idei téli szezonban – egyebek mellett – új járatok indultak az olyan napfényes, tengerparti vagy ahhoz közeli desztinációkra, mint amilyen a Kanári-szigetek vagy Marokkó. Decembertől visszatér Budapestre a spanyol Iberia madridi járatával a téli időszakban is.

„Nagyon büszkék vagyunk a forgalom növekedésére, ami nemcsak repülőtér, hanem a magyar gazdaság és az idegenforgalom eredménye is egyben. Budapest változatlanul egyformán vonzó a turisták és az üzleti utazók számára is” - jelentette ki Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója.

Hozzátette: „Európában egyre kevesebb az ún. fehér folt, ahonnan ne lenne közvetlen légi összeköttetés Budapesttel. A jövő nyáron induló transzatlanti járatok mellett újabb ázsiai összeköttetésekre koncentrálunk, ottani légitársaságokat próbálunk elhozni a magyar fővárosba, hiszen azok a piacok is egyre fontosabbak a számunkra.”

Különösen fontos eredmény, hogy a forgalom növekedése nem jár a környezeti terhelés növekedésével a repülőtér környékén élők számára, hiszen a néhány évvel ezelőtti visszaesés óta a fel- és leszállások száma lényegesen lassabban növekszik, mint az utasok száma.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a légitársaságok igyekeznek nagyobb kihasználtsággal repülni vagy nagyobb befogadóképességű repülőgépeket állítanak forgalomba a budapesti járatokon.

Összehasonlításképpen: míg tíz évvel ezelőtt még 126 ezer fel- és leszállást rögzítettek Ferihegyen, addig ez a szám hosszú szünet után várhatóan idén először éri el a százezret. Ráadásul az utóbbi években tovább nőtt a csendesebb és környezeti hatásaiban „tisztább” és a modern repülőgépek aránya a Budapestre közlekedő légitársaságoknál.

A gyorsan növekvő utasforgalom igényeinek kielégítésére a Budapest Airport két éve elindította a BUD 2020 nevű, ötéves repülőtér fejlesztési programját (mintegy 160 millió euró, azaz 50 milliárd forint értékben), aminek részeként felújították az egyes futópályát, új és korszerűbb műszeres leszállító berendezést telepítettek (ún. ILS-t), rövidesen megnyílik a repülőtéri szálloda, és jövőre átadják a nem-schengeni forgalmat bonyolító B-oldali utasmolót, ami 10 000 négyzetméterrel bővíti az utasforgalmi területet.