Világörökség-jelölt attrakciókra fűzve

A szövetség vezető turisztikai szakemberek bevonásával – a Nemzetgazdasági Minisztérium és számos érintett település társfinanszírozásával – elkészítette a dunai limes 417 km-es magyar szakaszának turisztikai fejlesztési koncepcióját, a kétezer oldalas tanulmányt október 19-én tette le a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium asztalára.

Nem csak a római emlékeket karolnák fel

A mélyreható helyzetelemzés és a jövőben várható trendek, lehetőségek figyelembevételével a tervezők 17 területi egységre bontott, összesen 8,8 milliárd forint beruházási költségű kiemelt projektet nevesítettek. A Duna menti turizmust helyzetbe hozó, világörökség-várományos római limes legfontosabb részeinek bemutatásához a kormány mintegy 2,3 milliárdot biztosít a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) és a VEKOP (Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program) keretében. Így a projektből a két külön kiemeltre (Komárom és Dunaújváros területén) 400-400 millió forint, míg a többi 15-re nagyjából 100-100 milliós fejlesztési keret jut.

E források felhasználásával számos magyar limeshelyszín és -emlék (egykori épületek, erődök, utak, illetve az ezeket feltáró régészeti helyszínek, múzeumok, kiállító- és bemutatóhelyek) válnak látogathatóvá a nagyközönség számára. Turisztikai értelemben vonzerő-növelésekről, megközelíthetőséget biztosító infrastrukturális beruházásokról, a bemutathatóságot szolgáló fizikai és virtuális fejlesztésekről, valamint az induló marketingtevékenység támogatásáról van szó.

Hirschberg Attila, a Magyar Limes szövetség ügyvezető elnöke és Karsai Árpád vezető tanácsadó a fejlesztési koncepció legjelentősebb eredményének a kidolgozott kiemelt és kapcsolódó projekteket tartja, amelyek között római és nem római eredetű vonzerőn nyugvók egyaránt szerepelnek. A világörökségi nevezés hivatalos benyújtása Magyarország részéről 2018-ban várható.

Brigetio felélesztése

A két külön kiemelt helyszín közül a komáromi projekt három legfontosabb eleme egy látványrégészeti látogatóközpont (Komárom-Szőny) kialakítása, a Brigetio Gyógyfürdő komplex egészségturisztikai bővítése, valamint egy római erődrekonstrukció lesz (Ács).

Brigetio hajdani katonaváros fürdőjét 2014-ben tárták fel Komárom szőnyi városrészében, a vasút és a Duna védőgátja közötti területen. A szövetség által készített terv szerint a régészeti terület fölé védőtető kerül és láthatóvá válik mind az ásatás, mind a konzerválási tevékenység menete, de egy kisebb látogatóközpont is épül itt.

Brigetio Gyógyfürdő új fürdőelemekkel (wellnessmedencék, szaunák, rekonstruált római fürdő, pihenőterek) bővülhet, valamint egy egészségcentrumot alakítanának ki gyógyászati részleggel, terápiás és egyéb technikai terekkel.

Az Ácsnál feltárt római erőd rekonstrukciója egy többfunkciós épület létrehozását célozza, amely külső kialakítását tekintve megfelel egy eredeti római erődnek. Az épületben információs iroda, múzeum, rendezvény- és oktatóterem, közösségi szálláshely, vendéglátóhely és kerékpárkölcsönző fogja várni a tervek szerint a látogatót. A belső udvaron római elemeket utánzó játszótér is kialakítható, ezáltal az erőd nemcsak turisztikai, hanem a helyi lakosok számára is igénybe vehető szolgáltatásokat kínálna. A térség attrakciói a szövetség által javasolt további projektekkel – többek közt római tanösvény, kerékpáros lengőhíd, mini Pannónia-makett, római színház, kocsihajtópálya, római menettábor teljesítménytúra – lennének komplexek.

A Duna menti turizmust hozza helyzetbe az új világörökségi helyszín

Intersica kertjei és kövei

A dunai limes másik pólusának (a déli szakasznak) központját Dunaújváros és környéke adja, a hajdani Intersica romjaival. Itt római kőtárat és romkertet hoznának létre látogatóközponttal, az Öreghegyen régészeti parkot terveznek zárt kőtárral. A római korhoz, valamint a város aktív és kulturális életéhez kapcsolódnak a további projektötletek, mint például a római kertek fejlesztése és a látogatóközpont összekapcsolása a Duna sétánnyal. Szerepel a tervek közt tradicionális római fürdőegység fejlesztése az Aquantis Wellness- és Gyógyászati Központ Élményfürdőben, kilátó létrehozása a Duna-parton, a Szalki-sziget aktív turisztikai fejlesztése vagy akár a pentelei mesterségek fesztiváljának életre keltése.

Kapcsolódó helyszínek

Hasonlóan színes a többi projekttervezet, mely lefedi – az aktívtól a kulturálison át az egészségturizmusig – az ágazat minden területét. De a szakemberek nem hagyták figyelmen kívül a környező települések már meglévő attrakcióinak bevonását sem. Így kapcsolódik a programba többek közt Nagytétény, ahol egy helyen találkozik a római Campona, a barokk kastély és a magyar kisváros, vagy Kalocsa mint érseki székhely, amely egyben a paprika és a népművészet fellegvára is, de megemlíthetjük a két, önmagában is különleges világörökségi helyszínt, Pannonhalmát és Pécset. Utóbbi város a limes déli szakaszának csúcsattrakciója lehetne a Cella Septichorával és egyéb római műemlékeinek bemutatásával, középkori egyetemével és a Zsolnay Kulturális Negyeddel, vagy akár történelmi pincerendszerével.

Hozadék és kockázat

A kétezer oldalas tanulmányban a szakemberek további 182, közel 110 milliárd forint beruházási költségű, döntően turisztikai vonzerő-, szolgáltatás- infra- és szuprastruktúra fejlesztési projektjavaslatot is tettek, amelyek megvalósítása jelentősen hozzájárulna a világörökségből fakadó turisztikai potenciál fenntartható és gazdaságilag is életképes kihasználásához.

Amennyiben a program teljes körűen megvalósulna, a javasolt attrakciók, szolgáltatások, programok és egyéb fejlesztések révén létrejövő vonzerők látogatóinak, használóinak száma az előzetes számítások szerint meghaladhatja az évi 3 millió főt. Ezzel párhuzamosan a létrejövő turisztikai szolgáltatások közvetlen bevételei évi 3 milliárd forintra becsülhetők, míg a közvetett bevételek nagyságrendileg 7-9 milliárd forintra tehetők – állítja Hirschberg Attila. Így Magyarországon Budapest és térsége, a Balaton, valamint a nagy gyógyfürdőink mellett újabb egymásra épülő, nagy jelentőségű területek kapcsolódhatnak be rövid időn belül a nemzetközi turizmus vérkeringésébe.

A szakember ugyanakkor a rendelkezésre álló idő nem kellően hatékony felhasználásában rejlő kockázatra is felhívta a figyelmet. A javasolt projektek megvalósítását célszerű úgy ütemezni, hogy nagy részük a világörökségi cím elnyerésekor (feltételezhetően 2019-20) már működjön, mert várhatóan ebben az időszakban irányul a legkoncentráltabb figyelem a római limes, és ezáltal a Duna másfajta élményelemekkel is rendelkező hazai szakaszára. „Ha ezt lekéssük, akkor a legnagyobb hazai világörökség kihasználatlan torzó maradhat” – fogalmazott.

Visegrádot hat projekttel vonnák be a fejlesztésekbe

11,5 milliárd világörökségekre

Világörökségi helyszínek fejlesztése címmel, 11,5 milliárd forintos keretösszeggel új felhívás jelent meg októberben a GINOP keretében. A pályázattal a meglévő (kivéve Közép-magyarországi régió) és várományos helyszíneket (Balaton-felvidéki kultúrtáj, római limes magyarországi szakasza) szeretnék támogatni hosszú távú fenntartható működésük érdekében. A vissza nem térítendő támogatási összeg minimum 400 millió, maximum 3,5 milliárd forint lehet. A pályázat általános elvárása komplex és interaktív szolgáltatásokat nyújtó vonzerő kialakítása, további látogatószám és költés generálása.